2009. szeptember 30., szerda

bug

Ezt most muszáj leírnom, mert nagyon jó. Utánanéztem a computer bugonak (gyk. hibák a rendszerben, rosszul működő kódok, stb), és az első bugot 1947-ben találták a Harvardon egy Mark II számítógép belsejében. Azt vették észre, hogy nem jól működik, kinyitották a gép oldalát, és találtak egy molylepkét az F panel 70-es reléjénél. Aztán írtak róla jegyzőkönyvet, beragasztották a lepkét, és odaírták mellé, hogy ez volt a világon az első bug, de szerencsére debuggolták a rendszert, és most már jó :D
Ez tök poén. Az első bug egy igazi bug volt. De akkor az előbb az én gépem is majdnem bugos lett :D De szerencsére énis bugfixeltem a desktopomat. Meg az egész szobát.
Amúgy nem haragszom én senkire. Sőt. Meglepően sokan kitartanak mellettem annak ellenére, hogy ilyen bunkó módon viselkedem úgy általában. Most még a kedvem is jó, mert van hallgatni való zene, van egy király jegyzőkönyv kerámiatanra, amit holnap ki fogok adni a kezeim közül, és holnap megint megyek dobolni.

Fú, meg az előbb éppen itt izé, olvasgatok egy érdekes diavetítést a chroot-környezetről, amikor valami sötét árny vetül a kezemre, felnézek, és a fejem fölött repül el egy ilyen nehézbombázó taktikai éjjelilepke, és olyan hangot ad ki magából, mint a B-52-esek éjjelente az égen. Na egyből nagy levegő, "ne ess pánikba, ne ess pánikba", egyből adrenalinlöket öntötte el a piramissejtjeim sejthártyáját, el század másodperc alatt lejátszódott elmémben a szituációra reagálható összes lehetséges válasz, és azok következményei: vagy nekem lesz itt ma annyi, vagy neki.
De egy röpke néhány perc alatt végül sikerült levadásznom, fogságba ejtettem, és most szomorkásan bálmulja egy műanyag CD-henger belső felét. Már amennyire tudnak ezek az izék szomorkásan bámulni. Szerintem tuti bosszú állni jött, nagyon agresszívan repkedett felém, de egy CD-henger ellenében lássuk be, tehetetlen. Holnap becsületes harcos módjára el fogom engedni, ha addig kihúzza a hadifogságban.
De hogy jutott ez ide be?! Az összes nyílászáró zárva van.

2009. szeptember 29., kedd

Amúgy jó napom volt ma, tiszta átlagos, reggel egy kis angolozás a szomszédban, majd egyetem felé úton Zagarhallgatás, ami azért kell, mert kell valami ami make my day. Aztán következő kép, hogy egy üvegvitrin előtt állok, és éppen eldöntöm, hogy tök kemény lennék, ha egy Benettitesz-féle növényem lenne, ugyanis az a rend már a felső-krétában kihalt. Vagy legalább egy házi-trilobita, én már annak is örülnék, lefilmezném ahogy vedlik, meg ilyenek. Érdekesen vedlik amúgy, a páncélja darabokra esik a hátán, de ez gondolom rajtam kívül senkit sem érdekel.
Kerámiatan tanárt szokás szerint utálom, erős a valószínűsége hogy valamikor a nem túl távoli jövőben véletlenül meg fogom ütni. Felkapta a vizet, amikor az egyik gyerek beszólt neki, hogy miért orosz nyelvű állapotábrákat mutogat konstans jelleggel az összes órán. Na az jó volt. De jogos is, mert én nem akarok cirillül írni majd a vizsgán.
Utána volt egy pár nem túl izgalmas gépszerkezettan, rajzoltunk. Utána hazajöttem, és írtam egy kesergő hangvételű postot magamról, nesze nektek még több lelki.
Ennyi.
Ma a többiek el akartak csábítani, hogy menjek a balekoktatásra, jó muri lesz a kisebbeken röhögni. Főleg Á volt az, aki bele akart vinni a muriba, de leráztam magamról azzal, hogy majd akkor megyek ha lesz egyenruhám, nehogy azt higgyék hogy én is elsős vagyok.
Valójában meg félek. Félek attól, hogy olyan helyzetbe kerülnék, amire nem tudnék azonnal és látszólag lazán reagálni. Félek hogy ismét előjönne a kérdés, hogy "mif_szt keresek én ott?", márpedig tudom magamról hogy előjönne, nem tudok ellene tenni, 100 hogy nem érezném jól magam. Még akkor sem, ha nem engem szívatnak. Túl sok lenne az ismeretlen arc, az előző alkalommal is azért nem mentem, mert akkor be kellett volna mutatkoznom. És én nem szeretek bemutatkozni, mert olyankor mindenki rám figyel, én meg túl csendben beszélek, és a társaság fele még második hallásra se értené a nevemet. Nonszensz lenne az egész helyzet. Tudom, mindig ez van. És én ebből nem kérek. Nem akarok emberekkel találkozni. Főleg nem újakkal.
Mert ugye ilyenkor folyton van bennem egy kis feszültség, egy pillanatra sem tudok feloldódni és jól érezni magam, és ezen csak egy bizonyos mennyiégű alkohol segít, olyankor a homloklebenyem egy kissé elveszti a kontrollt. De amíg ez nem történik meg (és nem történik, mert én amúgy ellene vagyok az alkoholnak), addig percenként felugrik pop-up ablakban a kérdés ami már az imént elhangzott, hogy "mif_szt keresek én ott?", és a lehetséges válaszok a kilép és a folytat. És muszáj folytatni, mert a többiek nem vehetnek észre rajtam semmi különösebbet, mert akkor még furább lennék. A társaságnak meg kell felelni, mindenáron. És én nem akarok nekik megfelelni.

So that's what I call AS, és erre egyetlen appropriate megoldás van. Ezért ülök most is itthon és írom a kerámia jegyzőkönyvet, ami nem is holnapra kell. Mert kezdek egyre antiszociálisabban viselkedni, de ettől nem kell megijedni, nálam az a deafult. Gyűlölöm a társaságot, az embereket, mert nem látják magukról, hogy milyenek. Én nem tudom hogy látom-e magam, de őket látom, és ők igen gyakran irritálnak. Az egész egyetemről egyedül két doktorandusz az, aki nem irritál, meg még pár csoporttársam, ennyi. De velük se vagyok olyan nagy barátságba', csak elvagyunk. Nem vagyok társasági lény. Csak a macskám kell ide, netelérés (hogy mindezt leblogolhassam), igényes zene, egy pár dobverő, A Messier-albumom, az Űrtan könyvem, meg a kedvenc piros széldzsekim. Más nem. Ja, még egy intersztelláris méretű részecskegyorsító, az jól jönne. És akkor ellennék életem végéig, egyedül, nem akarok senkivel se törődni. Csak a macskámmal.

És ezeket nem csak most gondolom. Ezek permanens gondolatok, csak most volt kedvem leírni, egyéb téma híján.

2009. szeptember 28., hétfő

emberek

Most kicsit naturalista leszek, mert elegem van.
Láttam ma egy szép kislányt a buszon. A fiatalabb (12-16) lányok sokkal szebbek, mint a felnőttkorúak. Egyrészt ugye mert bennük a hormonális változások kezdete után nem sokkal még aktívan működik a baba-séma; viszonylag nagy szemek, kis fül és orr, kerekded arcformák, és ezt az összes élőlény tudat alatt kedvesnek látja, Bambi is ezért olyan aranyos. Ez ellen én sem tudok mit tenni. Másrészt meg mert lássuk be, manapság a fiatal-felnőttkorú nők meglepően nagy hányada k_rva.
Mentem ma be, fizikára. Előttem ült LP. Róla azt kell tudni, hogy engem rettentően irritál hogy minden áldott nap ugyanabban a ruhában van, továbbá bizonyára mindenki utálta középsuliban, és ezt most azzal kompenzálja, hogy kéjes örömmel szívatja a kisebbeket a balekoktatásokon. Mi lesz így belőle, ha Firma lesz jövőre, ajjajjaj. Aztán ott ül mellette B, aki egy lány, ráadásul tavaly még viszonylag rendesen nézett ki, olyan normálisan. Most meg mint egy k_rva. Ezért mondtam a fentieket is. Szörnyű, hogy mivé tudnak emberek válni. Jó ez neki? Mi ebben a jó? Ez valami divat, vagy mi? Most éppen feketére van festve a haja, de ettől még ugyanolyan csúnyán néz ki. És remélem hogy nem olvassa a blogom.
Aztán ott van még a szemüveges gyerek, aki mögöttem ül, és még a nevét se tudom, annyira jellegtelen átlagos a csávó. De komolyan, ennyire átlagos valakit még nem láttam. Átlagos ruha, átlagos beszólások, átlagos viselkedés, átlagos szemüveg, le merném fogadni, hogy még a neve is valami átlagos, Tamás, vagy Attila, vagy mittudomén, igazából nem is nagyon érdekel.
Én meg ott ülök közöttük, várom a fizika kezdetét, és közben azt olvasom az újságban, hogy a Google könyveket digitalizál, hogy az utolsó manuálisan irányítható szovjet Progressz teherűrhajó elégett a légkörben, és hogy a Parov Stelar jön októberben pestre, és közben azon gondolkozom, hogy le kéne ezt írni a blogomba, hogy mindenki lássa. És a polimertanárt továbbra sem állhatom ki, az olcsó poénjaitól, a fennkölt stílusától és a turházásától hányingert kapok. És még a hermanba is be kéne menni lassan.

ezen szétröhögtem a belem

Szia.

Eleged volt a nap mint nap érkező kéretlen levelekből?
Itt a lehetőség hogy végleg kiszürd őket.

Bővebb információ: http://xxx.com/stopmail

Köszi hogy végig olvastad a levelem.

Üdv
SPG Kapmány. 2009


Gyk.: Ez egy spam.

2009. szeptember 26., szombat

winLive

Tesómnak az imént feltörték az msn-fiókját. Egy fel se vett, tök ismeretlen valaki (nyilván fake ímélcímmel) pedofil dolgokat kezdett neki írni hirtelen. De mit ne mondjak, eléggé lame volt a paraszt, egy mezei pidgin-tiltás kilőtte, azóta nem is hallatott magáról. Pedig elég agresszív egy köcsög volt. Dehát a pidgin-tiltás, az pidgin-tiltás. Azóta persze a webes felületen jelszóváltoztatás meg minden. Pedig eddig se volt éppen egyszerű a tesóm jelszava. Na mindegy nem akarom szaporítani a szót, csak azt akartam mondani hogy a tisztelt Microsoftnak kurva az anyja, hogy ilyen biztonsági megoldásokkal dolgozik, hogy manapság már egy béna egységsugarú script-kiddie is ámokfuthat a rendszerükön. Ennyit ér, nem többet.

2009. szeptember 25., péntek

influenza

Üzenetem van a médiának: tojok a h1n1-re! Nem érdekel, hány ember hal meg benne, akkor se ha címlapra teszik. Az viszont érdekelne, hogy hányan halnak meg naponta tüdőrákban. Vagy amiatt, hogy nem volt 300 km-es körzeten belül egy kórház sem, ami ellátta volna.
Kábé mintha az lenne a főoldalon, hogy elütöttek egy embert. Na és? Szerencsétlen volt, így járt. Mit kell ebből ügyet csinálni. Azt hiszik, hogy most akkor magam alá fogok csinálni a parázástól, mert egy ember elkapott egy influenzát? De most komolyan. Ki a fenét érdekel? Nem nagyobb a halálozási aránya a mezei influenzáénál. Nekem konkrétan egy ismerősöm sem hallott még olyan ismerőséről, aki hallott volna róla, hogy valaki elkapta volna. És így nekem nagyon úgy tűnik, hogy csak be akarják etetni a népet. És ilyenre költik a pénzt, új nevet adnak a náthának hátha több ember fog tőle félni, aztán kani betűkkel kiírják. Több értelme lett volna, ha címlap helyett termékmintát adnak egy mosóporból, azzal legalább lehet valamit kezdeni.
Én a véznaujjúmaki-influenzától fogok majd félni, meg a csótányinfluenzától. Tiszta röhej.

2009. szeptember 24., csütörtök

a net

Régebben szívesen mentem fel internetre. Jólesett néha menekülni a világ elől, egy kissé más világ volt az. Már ugye eleve izgi volt, ahogy a betárcsázós nettel egy egész estét kellett várni egy háttérkép lejövetelére. És valahogy úgy az egész háló szebben nézett ki. Nem, nem az esztétikára gondolok, hiszen webháromban már olyan csodákat lehet művelni hogy megszólal, validitás, flash-tartalom, satöbbi. Én itt a tisztaságra gondoltam. Régen olyan volt a net, mint egy rendezett kert. Volt egy fasor, volt egy virágágyás, egy sziklakert, el lehetett igazodni, és az ember jól tudta magát érezni.

Ellenben mi van ma. Akárhová nézek, minden fórumon trollok, a blogpostok okoskodnak, hírportálokon hatásvadász cikkek, linuxkáromló tízévesek, spam áradat, veszettül gazdag monopolcégek, reklámok dögivel, nagyban megy az e-fallosz lóbálás, kié a nagyobb. És már ott tartunk, hogy semmi értelmeset nem tudok csinálni a neten. Erősen szelektálni kell a tartalmat. Nem adblockkal és noscripttel, hanem az agyammal. Ki kell szűrni azt ami nem kell, azt ami nem jó.
És akkor már ez miben különbözik az IRL-től. Semmiben. Ugyanaz a szemét, ugyanaz a mocsok nyomakodik a képembe ezerrel, bárhová néz az ember. Beteg a társadalom, és ez az interneten látszik a legjobban.
Nehéz embernek maradni így, de muszáj. Szelektálni kell az információt. Lehetne mondani, hogy pesszimistán látom a világot. Én azt mondom, inkább realisztikusan. Én észreveszem amit mások nem akarnak, és bizony bántja is a szemem.
Legszívesebben inkább elmennék arra az exobolygóra lakni, amit nemrég fedeztek fel.

És még az egyetem se tetszik. Illetve jobb, mint a tavalyi félév, de unalmasabb is. Sok köcsög van és rossz a közbiztonság. Viszont a fizkém gyakot nagyon szeretem, meg a kerámiát is, meg az olyanokat, ahol sokat kell számolni. A számolós órákat szeretem, igen. A számolósokat szeretem. Ezt azért írom le ennyiszer, mert most engem is megdöbbentett.
Mára ennyi az észosztás, zúzok aludni.
Majd' egy évnyi szünet után ismét leültem a dobfelszereléshez. Írtó jó érzés volt. Swinget tanulok, mert nekem már az való :) Régóta nem doboltam már, nagyon jólesett. Viszont tesóm nem engedi hogy itthon doboljak, mert a nyáron vett vagy három új cint, és azokhoz még csak hozzáérni se szabad. A zeneiskolában amúgy valami anyagi megszorítás van, átvételi bizonylatot kell aláírni egy 130 forintos ellenőrzőről, két helyen alá kell írni, és ha elvesztem nem kapok újat. Ilyenkor eszembe jut, hogy mondjuk egy tanár illegálisan üzletel az ellenőrzőkkel, egy cukorka áráért adja őket. Ellenőrző-panama, hehe. Szánalmas amúgy.

Most pedig megyek és learatom a termést, és meggondozom az akváriumomat facebookon. Igen, unatkozom.

2009. szeptember 22., kedd

csók

Vivaldit hallgatok, a Nyár Adagio tételét.
És közben azt gondolom, hogy ha két szerelmest látok nyilvánosan csókolózni, azt kívánom, bárcsak szakítanának. Ne csak egymás boldogságában osztozzanak, hanem az én fájdalmamban is, b_sszák meg. Ennyit ér az emberi érzelem. A szerelem immáron nem két ember magánügye, nem egy romantikus közös kis titok. Hanem egy olcsó bizsu, amit ki kell rakni a fészbúk főoldalára, hogy mindenki lássa, ki az aki a számban turkál a nyelvével. Változnak az idők. Ilyenkor legszívesebben elmenteném ezeket a képeket, és a szakítás után naponta elküldeném nekik ímélben. Meg az új pasijának is. Na az boldoggá tenne engem. Ennyi.

2009. szeptember 21., hétfő

jegyzet magamnak

Bálint épp most mondja, hogy Ben átment a zrínyibe, és új rendszergazdát kaptak helyette. Ide most képzeljetek vagy száz legörbülő szájú szmájlit. Éppen már majdnem kezdtem megszeretni Bent. Sosem felejtünk el, RIP. De azért legalább elmondhattad volna, hogy juthatunk el a szigetre mi is.

Most egy kis lelki jön, vagy valami hasonló, nevezzük lelkinek, ennél lelkibb úgyse nagyon leszek a közeljövőben;
arra jöttem rá ugyanis, hogy a személyiségem felépítése réteges szerkezetű, mint a hagyma a shrekben, legalul van egy kissé gonosz*, önös érdekeket néző (magyarul önző) enyhe AS-beütéssel rendelkező** alaplény, aki tulajdonképpen meghatározza, hogy mi épül rá. Ezeket a ráépülő dolgokat mindentől függetlenül layereknek neveztem el, mint a photoshopban. Szóval arra az alap gonosz aspi koptschekre épül egy olyan layer, amit nap mint nap használok itthon, a családtagjaimmal általában nem vagyok kedves, szűkszavú vagyok, elvagyok magamnak a gondolataimmal és dolgaimmal, ilyenkor tudok a saját életemre koncentrálni. Ez egy köztes layer, erre nagyon nagy szükségem van, mivel sok dolgot meg kell tárgyalnom magammal, mielőtt azt átépíteném egy másik layerbe, továbbá ez a layer központozza a alatta levő layert, és a felette levő hasított layereket amikről mindjárt szó lesz.
Szóval ami erre épül az nagyon érdekes, mert azt mutatom a külvilágnak, és általában minden környezetben máshogy szoktam viselkedni. Ez néha konfliktusokat eredményez, amikor két környezet, két különböző ismertségi kör találkozik, olyankor zavarba szoktam jönni. Az egyetemi évfolyam, idegen felnőttek, régi hermanos osztálytársak, távolibb családtagok, ilyesmi, nem jó ha keverednek. Nekem nem jó. Meg az sem szokott jó lenni, amikor ha régóta nem találkoztam valakivel, hajlandó vagyok elfelejteni hogy hogyan kellett viselkedni vele. Ez egyetlen layer, amiket szeletekre hasítottam, a szeleteket viselkedésformákkal ruháztam fel, előre csomagolt instant viselkedéssel. Ezeket nagyon könnyű alakítani, csak figyelni kell hogy a környezet hogyan reagál az egészre, és annak megfelelően változtatásokat eszközölhetek a stílusomon.
Nem akarom túlragozni, szóval rétegek vannak, közöttük néha van átfedés, de általában nem engedem, hogy valaki belásson a legfelső alá, a saját biztonságom érdekében. Ha kaján akarok lenni, azt is mondhatnám, hogy senki sem tudja, mit csinálok itthon ;)

* komolyan gonosz, ettől én is félni szoktam, de tény hogy néha rettentő gonosz gondolataim támadnak
** ez különböző környezeti és szociális tényezők hatására átmenetileg felerősödhet

ma ez volt

Most pedig leírom, hogy mi volt ma.
Szal reggel felkeltem, szokásos reggel, annyi különbséggel, hogy reggel a buszon az új parovstelart hallgattam, és bejövős. Első óra fizika, az már nem annyira bejövős, de muszáj bent lenni. Annyira végül is nem vészes, mint a fémtan, ami utána jön. Abban az a legrosszabb, hogy a tanár natív szuhaéliül beszél, ezért nem lehet tudni hogy miről van szó, csak sejteni lehet a diákról amit vetít. De azok alapján meg ugyanezt tanultuk tavaly is, úgyhogy enyhe képzavar, de nem nagy ügy. Polimertan következik, ahol a tanár valami annyira rettenetesen antipatikus, hogy az eddig megtartott hat órából összesen egyen voltam bent. Olcsó poénokat mond, azt várja hogy röhögjünk, furán beszél, és néha belemutat a hallgatóságba, és válaszolnunk kell a kérdésre amit feltesz.

Na ez az, amit nem kéne. Nem vagyunk dedósok, el tudjuk dönteni, hogy mennyire akarunk figyelni előadáson. Ha meg feltűnően nem figyelünk, az az ő érdeme, ő tartja az előadást, és akkor ezek szerint rosszul. Komolyan nem tudom milyen célt szolgálnak ezek a mikrofeleltetések, de szerencsére a komcsi öregeken kívül a tanárok többsége már kinőtte az ilyesmit. Azért ülünk bent, hogy tanuljuk, nem azért hogy mi mondjuk el az anyagot. Nem is bírtam ki, elegem lett, de nem csak nekem, mert a harmadik óra végére 14-en maradtak bent a hatvankettőből.

Szóval ez volt, utána volt még kettő fizkém, ami felért vagy négy akármilyen más tárggyal, mert a kettes előadóban nyilván idődilatáció lép fel a hatalmas üres teret betöltő éter helyi mikrodúsulásának hatására, és lasabban telik az idő odabent, mint kint. Utána meg jöttem haza végre. Ma volt az idei első balekoktatás is, de nem mentem el, mert akkor nekem is be kellett volna mutatkoznom, és a vulgó nevemet nem szívesen használom. Itthon megnéztem a Watchmen három órás rendezői változatát, és azt állapítottam meg, hogy képileg rendben van a dolog, a hangok és zenék nagyon ott vannak, viszont túlságosan el akar gondolkodtatni a cucc, és nem szeretem, ha valamiről direkt el akarnak gondolkodtatni. De attól még okés film, jóvan.

Joe, a pendriveodon ott sunyizott egy win32/worm féreg, de letöröltem, írtam neked kommentet, abban bővebb tájékoztatást adok az ügyről. Most pedig még kockulok egy keveset alvás előtt.

Ja és természetesen sikerült hoznom a mára tervezett coolságot. Holnapra kicsit kevesebbet terveztem lévén nem kell suliba mennem, de attól még cool maradok.

2009. szeptember 20., vasárnap

Most aztán szentül elhatároztam hogy abbahagyom a nyivákolást, és holnaptól én leszek a legcoolabb arc a világon. Nanotechnológus leszek vagy mi a frász, ráadásul még dobolni is tudok, kétkezes vagyok, és ritka a vércsoportom, önbizalomból nem lesz hiány. Egy horizontálisan csíkos kapucnis pulcsi kéne még nekem, meg néhány felvett óra a gazdász karon. Meg asszongya. A hajam nem gáz, a borostám menő, király a zenei ízlésem, van motorom is, meg egy rahedli pénzem, már csak azon kéne segíteni, hogy ne kockuljak egész nap a gép előtt. Szóval holnap kezdem, figyeljetek.

Sznob vagyok, de még milyen sznob.

a zagar-koncert utóhatásai

(22.01.10) koppa'ny: nékem csak a sárga rigó, hegedü-ü-ü-üüül
(22.02.04) Hub: hegeheghegehehegeee-düüüül
(22.02.41) koppa'ny: hehe-hehe-hehee-ee-ee-ee-dül
(22.15.19) koppa'ny: csaga-csaga-csaga-dü-ü-ü-üüül
(22.16.10) Hub: csagasáááá-rga-rga-rgari-rigóóó
(22.17.04) koppa'ny: hegeeee-dül

Bővebben itt.

format swap

Ismét mérhetetlenül coolnak érzem magam, hiszen az imént formáztam újra on-the-fly a merevlemezemet, adatvesztés nélkül. Ezt csináljátok utánam windózzal.
Mert ugye az megvan, hogy ki lett cserélve az egyik RAM-modul egy nagyobbra, emiatt kevesellte a rendszer a swapot, amit mindig a RAMhoz szokott méretezni. Reméljük kétszer annyi swap-partícióval nem fog nyígni hibernálásnál.

A facebookon a farmomon meg egy óriási krumpliültetvény található, egy rakás állat karámokba zárva, egy kisebb erdő, egy szélforgó és egy gigantikus hőlégballon a kosarában egy báránnyal, amit akciósan vettem tegnap. Már csak egy hattyú hiányzik, nincs valakinek fölösbe'?

Ma amúgy bevallom őszintén, tanulás volt betervezve, egy szörnyűséges jegyzőkönyvet kell megírnom egy kerámiamassza összetevőiről, de egyszerűen nem akaródzott tanulni. Helyette elmentem apának segíteni egy házat körbemérni Lyukóban. Hihetetlen volt az a hely, olyan volt mintha a District 9-be mentem volna be kevlar nélkül, egy zsák macskakajával. Minden pillanatban azt vártam, hogy mikor törik fel az utcán az autót, tőlünk három méterre. Végül persze szerencsésen megúsztuk (egy nyolc napon belül gyógyuló fejsérülést leszámítva), de oda soha többé nem akarok visszamenni.

Cézár ma egész nap itthon volt, jó kedve volt, este úgy feküdt a lépcsőn, hogy tökéletesen kerekre össze volt gömbölyödve. És amikor alvás közben dorombol, akkor olyan mintha horkolna.

Most pedig ha megbocsátotok, éppen az ubuntuhun vitázok egy teremtés vs. big bang topicban, és éppen most tartunk az öszvérnél, mint a darwini evolúció bizonyító erejű élőlényénél.

2009. szeptember 19., szombat

szombat este

(23.01.43) Bálint: elsők vagyunk :P
(23.01.49) koppa'ny: jep :D
(23.01.59) koppa'ny: magyarország végre már jó valamiben
(23.01.59) Bálint: eddig is ;)
(23.02.02) Bálint: jók vagyunk benne
(23.02.11) Bálint: a magyarok ennyire nem tudnak mit kezdeni az idejükkel :D
(23.02.31) koppa'ny: gyá
(23.02.39) koppa'ny: de ha megnézed, toronymagasan :O
(23.02.44) Bálint: :D
(23.02.45) Bálint: yes i know
(23.02.46) Bálint: :D
(23.03.01) koppa'ny: és mi az az Other?
(23.03.10) koppa'ny: Other country XD
(23.03.33) koppa'ny: togo a negyedik legunalmasabb ország :D
(23.03.38) Bálint: :D
(23.04.23) koppa'ny: mindjárt elérem az ezret
(23.04.45) Bálint: :D
(23.07.11) koppa'ny: béna japánok a közelünkbe se érnek
(23.07.19) Bálint: :D
(23.07.25) koppa'ny: a magyar munkaerő legyőzi a japán technológiát
(23.07.44) Bálint: :D
(23.08.05) Bálint: tuti hogy tele van egyetemistákkal akik éjt nappallá téve b*sszák a rezet
(23.08.13) Bálint: réz a legjobb..
(23.08.15) Bálint: :D
(23.08.59) koppa'ny: :D :D
(23.09.11) koppa'ny: nem tudok konnektelni
(23.09.17) koppa'ny: túl buzi a szerver
(23.09.46) Bálint: igen nekemis az előbb
(23.10.03) koppa'ny: most akkor mi a fenét csináljak? ez lett volna a szórakozásom ma estére!
(23.10.40) koppa'ny: itt van a net, és nem tudok kattintgatni egy buzi szerver miatt
(23.11.05) Bálint: mindjárt menni fog :P
(23.11.07) koppa'ny: meg fogok dögleni az unalomtól
(23.11.14) Bálint: :D
(23.11.19) koppa'ny: nehogy már még a végén aludnom kellesz
(23.11.28) Bálint: :DD
(23.11.34) koppa'ny: bár abba bele se merek gondolni, brr
(23.12.35) Bálint: tudom mit érzel

A clickclickclick.com-ról volt szó.
Most jövök Zagarkoncertről. És most nem jut eszembe semmi amit leírhatnék, mert eldobtam az agyam és most nem találom.

2009. szeptember 16., szerda

Csak jelzésképpen mondom, hogy idén is van lány a 10.15-ösről. Eddig egyszer láttam, elsőévesnek néz ki, és amúgy nem is olyan szép. De muszáj választani egy lányt valamelyik reggeli buszról, tudjátok hogy van ez. Hol is lennék már én plátói szerelmek nélkül...
Ma úgy adódott, hogy windózon kellett fájlokat másolnom, és minden szép lett volna és jó, de másolás közben kiírta, hogy a lemez megtelt. Miez már? Miért nem előtte szól? Elhatárolódom a microsoft rendszereitől, tagadom a windowst, ilyen oprendszer soha nem is volt, és nem is lesz, egyszerűen nem létezik, nincsen, egy nem létező termék. Nincs is miről beszélni.

Én amúgy nemt'om mit vártok tőlem, meséljek a lelkemben zajló folyamatokról vagy mi? Arról sajna nem tudok, mert a lelkemet eladtam az ördögnek, aspergert kaptam tőle cserébe. Ma úgy adódott, hogy az egyik esküdt ellenségemet választották meg az ösztöndíjbiz. évfolyamelnökének (más nem is jelöltette magát), és én és Joe voltunk tán egyedül az évfolyamon, akik a szavazócédulára mertek NEM-et írni a neve mellé. Attól még elnök lett, de az ellenállás eszméjének magvait elhintettük, jövőre meg istenbizony inkább én jelöltetem magam, csak ne megint ő legyen. Aztán utána meg a másik esküdt ellenségem órán pont előttem két paddal kezdett a csajával menőzni miközben az előbb említett esküdtellenségem pedig hátul pöffeszkedett a sikerétől, de igazából nem is tudom hogy ezeket miért írom ide le.
Ja, de tudom. Akartam még valamit, de elfelejtettem, és most hiánypótlónak írom ezt, mert amúgy tojok az egészre magasról, az esküdt ellenségeimre, a csajukra, mindenre, megérdemlik hogy olyan hülyék, miért kellett olyannak születniük. Ha valaha én leszek a világ ura, ők lesznek az elsők akikből rabszolgát csinálok.
Ha eszembejut mit akartam, majd leírom azt is.

2009. szeptember 15., kedd

napi kockaság

Megint egy desktopfotó, renoválás után. Nem, nem ekkorák az asztalok, rájuk lehet közelíteni.
Visszafordíthatatlanul növekszik a borostám, most már igazán kemény vagyok.

Ahogy jöttem haza, mellettem a buszon hangosan fülhallgatóval zenét hallgatott egy srác. Kinézetre semmi extra, de amilyen zenét az hallgatott, azt hittem eldobom az agyam. rihanna volt, vagy pussycat dolls, vagy valami ilyen tiszi-toszi r&b förtelem, tudjátok, amiben nagydob helyett csettintés van, kisdob helyett meg taps, persze szigorúan vegytisztán számítógép-effekt, még csak az kéne, hogy igazi tapsot vegyenek fel a stúdióban. Felismertem hogy valami ilyesmi, mert éppen az egyik rádióban agyonhallgatott szám ment, de a következő is attól a hiphopbohóctól volt, undorító. Szóval innen gondolom, hogy bölcsész lehet a srác. Hogy nem egyezik a stílusunk. De persze vannak jóarc-bölcsészek is, például a híres író haverom is ott van ugyebár, akivel vállvetve szenvedtük végig a balekoktatást tavaly. Bár vele idén még nem találkoztam.

Elmondom, hogy holnap mi lesz. Holnap az lesz, hogy reggel beülök egy három órás előadásra a fosszilis energiahordozókról, biztos nagyon le fog kötni. Utána azt követő két órában nagyjából a semmit fogom művelni, majd az elmaradhatatlan ábrázoló geometria, amiben ugye én vagyok az ász, mert én már egyszer azt megcsináltam. És ha valaki hozzám fog szólni, annak belelépek az arcába, mert a holnap durcinap lesz, én leszek dr.house, ezt ebben a pillanatban döntöttem el.

A kerámiatanárunk megy egy vén kujon, folyton szexxel példálózik, és a grafikonjain meg cirill betűkkel van a felirat, és azt magyarázza angolul a japán cserediáknak. Kicsit nehéz lesz így vizsgára tanulni, de közel sem lehetetlen.
Fárasztó nap lesz a holnapi, hjaj.

Be akarok menni a hermanba. Tán' majd jövőhét kedden reggel. Majd még kitalálom.
Háát Sherpa, erősen úgy néz ki, hogy ezt bebuktad :P

2009. szeptember 14., hétfő

A mai nap geek-tanulsága: A trollok is legyőzhetőek. Valójában meg gyengébbek, mint egy hatodikos emós kislány, és harapni kezdenek, ha szorul a nyakuk körül a hurok. Kösz Joe, te vetted észre az achilles-inát. Máskor is fórumokat fogok veled olvastatni :)
Na, szóval még mielőtt valaki kockának hinne (yep, célzás volt és Sherpa szivárogtatta ki az ügyet :), elárulom, hogy akkor lennék kocka, ha programozó matematikusnak mentem volna. De akkor nagyon. Örüljetek, hogy nem vagyok az, mert azt senki sem szeretné. Mellesleg jó, ha az ember ért a gépekhez, mert így hogy ha egyszer véletlenül öntudatra ébred a Skynet, lehet majd velük egy kicsit alkudozni, hogy én jól bántam velük meg minden, légyszi ne dobjanak atomot a házamra. És főleg ne a macskámra, mert akkor begorombulok, és telespammelem a Skynet postafiókját.

Szóval reggel nyolctól este hatig az előadóban görnyedni, és mindenkire hitlerbajuszt rajzolni az újságban nem túl szórakoztató, úgyhogy örülök, ha végre hazaérek és folytathatom a flémelést a fórumban.*
A mai napra azt terveztem, hogy megnézem mégegyszer a tegnap esti filmet, eszem egy kis mandulát, aztán szigorúan alvás,** különben jön az emberevő bepusztító robot, és felfal. A holnapi napot pedig egy vérfrissítő scanneléssel fogom kezdeni, igazolások adóbevallások hátán via ösztöndíj, mindenki erre vágyik, nemdebár?

Mellesleg Sherpa, ma még lógsz egy 20 soros bejegyzéssel. Tudod, hónap végéig napi 20 sor, különben nem kapsz tőlem csokit :) ebben a játékban nincs cheat. A mai nap vége Sherpa-idővel számolva hajnali négyet jelent, határidős meló.

* Ezek a linux-kockák nem valami jófejek, egy békés topicot összeflémeltek mint állat, és amikor visszavágtam, abbahagyták. Most ez mi? Ezért érdemes volt.
** hehhhee, ez viccnek is rossz

2009. szeptember 13., vasárnap

a MS és a szórakoztatás

Engem meggyőzött...

2009. szeptember 12., szombat

a hang

Azért az durva, hogy akármennyire is kemény vagyok, a lelkiismeretem elől nincs menekvés. Denee négy pearljam-számot mondott hogy hallgassam, meg, és abból csak az első hármat hallgattam meg, neki meg azt mondtam, hogy az egészet, what a shame.
Úgyhogy vissza kipakoltam a lomtáramból, most hallgatom a negyediket végig, meg a harmadiknak a második felét, mert ott hagytam abba.
Kipucoltam a desktopomat, még annál is minimalistább lett. Leborotváltam a szakállam, végre nem úgy nézek ki mint egy csöves. A tudatom meg meg fog hasadni, ezt hajtogatom már évek óta, és nem véletlenül, csak idő kérdése és úgy fogom váltogatni, mint a ruhát magamon. Addig gyorsan ki kéne találni, mi legyen a neve a másik koppánynak.
Be kéne már csajoznom, az az én bajom egyébként.

úristen, veszélyben a C meghajtóm :D

Akkorát röhögtem vazz :D made my day. Szerencsétlen :D
Ön most egy "albán vírust" kapott.
Mivel mi Albániában nem rendelkezünk programozói tapasztalattal, így ez a vírus a bizalom elvén működik.
Kérjük Önöket, hogy töröljenek le minden állományt a merevlemezükröl, de előtte manuálisan továbbítsák ezt a vírust mindenkinek az e-mail címtárukból.
Köszönjük a bizalmat és az együttmuködést.

egy képet akartam ma megszerezni

(19.52.25) koppa'ny: van egy zsírjó háttérképem
(19.52.33) koppa'ny: ha elmondanám, nem hinnéd el, hogy mennyit szenvedtem érte
(19.52.50) Bálint: :D
(19.52.57) Bálint: muti
(19.53.36) koppa'ny: neten nincs fent
(19.53.40) koppa'ny: google se találja
(19.53.47) koppa'ny: de ahogy megpróbáltam megszerezni, rájöttem hogy miért
(19.53.53) koppa'ny: elmeséljem a kálváriámat?
(19.54.08) Bálint: :D
(19.54.08) Bálint: aha
(19.54.13) koppa'ny: szóval
(19.54.19) koppa'ny: az volt, hogy láttam egy honlapon ezt
(19.54.30) koppa'ny: az egyik linux-disztrónak a deafult háttere
(19.54.40) koppa'ny: és mint olyan, na mondom sok helyen fentlesz
(19.54.45) koppa'ny: keresem...
(19.54.49) koppa'ny: sehol sincs
(19.54.53) koppa'ny: még csak hasonló se sehol
(19.54.54) Bálint: :D
(19.55.02) koppa'ny: gugli semmit nem találta
(19.55.12) Bálint: :P
(19.55.26) koppa'ny: oké, letöltöm a livecd-jét, hogy bebútolok róla, oszt pendrivra rálököm a hátteret, és nyomulok utána vissza
(19.55.29) koppa'ny: letöltöm
(19.55.32) koppa'ny: kiírom DVDre
(19.55.37) koppa'ny: restartolok
(19.55.38) Bálint: .DD
(19.55.43) koppa'ny: bootol
(19.55.51) koppa'ny: egy jó 10 percig csak bootol
(19.55.54) koppa'ny: de lehet hogy negyed óra
(19.56.02) koppa'ny: mindegy, megvárom, a cél érdekében
(19.56.15) koppa'ny: oké, bebootolt, login screen
(19.56.23) koppa'ny: nyomok két entert, ahogy livecd-knél szokás
(19.56.26) koppa'ny: nem enged
(19.56.50) koppa'ny: semmi gáz, biztos be kell írni a disztró nevét usernévnek, jelszó helyett meg enter
(19.56.53) koppa'ny: úgy se enged
(19.56.57) koppa'ny: na mondom mivan
(19.57.02) koppa'ny: beírom: root, root
(19.57.05) koppa'ny: nem enged
(19.57.13) Bálint: :DD
(19.57.23) koppa'ny: admin, root, usr, pwd, semmi
(19.57.32) koppa'ny: minden lehetséges kombinációt végigpróbáltam
(19.57.38) koppa'ny: de nem engedett be
(19.57.39) Bálint: :D
(19.57.42) koppa'ny: reset gomb
(19.57.53) koppa'ny: visszajövök a normál rendszeremhez
(19.58.02) koppa'ny: fel a netre, megnézem hogy mi az a nyomorult jelszó
(19.58.07) koppa'ny: neten nem írnak róla semmit
(19.58.17) koppa'ny: egy kummát nem írnak róla sehol
(19.58.30) koppa'ny: reményt vesztettem, visszabootolok a livebe
(19.58.35) koppa'ny: biztos kihagytam egy kombinációt
(19.58.57) koppa'ny: ohó, boot előtt egy kis szövegmezőben kiírja, mi az usernév, és a jelszó ha be akarok lépni
(19.59.00) koppa'ny: nem találtam ki
(19.59.15) koppa'ny: újra végigvárom a 10 percet
(19.59.20) koppa'ny: beírom, semmi
(19.59.31) koppa'ny: másodszor is beírom, más kombinációban, siker
(19.59.33) koppa'ny: beengedett
(19.59.40) koppa'ny: na mondom, fasza, haladunk
(19.59.43) koppa'ny: belépek
(19.59.47) koppa'ny: ott a háttér
(19.59.51) koppa'ny: le kéne szedni
(19.59.58) Bálint: :D
(20.00.13) koppa'ny: megnyitom a nautilust, usr share backgrounds mappa
(20.00.17) koppa'ny: ahol a hátterek szoktak lenni
(20.00.18) koppa'ny: üres
(20.00.30) koppa'ny: megjelenések beállítás, ott kiírja hogy hol a helye
(20.00.46) koppa'ny: egy eldugott hátsó kis mappácska a filerendszer legmélyén, az életben nem találtam volna meg azt se
(20.00.59) Bálint: :D
(20.01.06) koppa'ny: de mindegy, belemegyek, megvan, királyság, megnyitom a pendriveot is, másolnám át
(20.01.09) koppa'ny: semmi nem történik
(20.01.11) koppa'ny: na mivan
(20.01.16) koppa'ny: jobb katt, copy
(20.01.19) koppa'ny: pendriveon meg paste
(20.01.20) Bálint: xDDD
(20.01.24) koppa'ny: "permission denied"
(20.01.30) koppa'ny: mondom, mi a tosz
(20.01.37) koppa'ny: mégegyszer
(20.01.41) koppa'ny: újra nem engedi
(20.01.52) koppa'ny: nagy sóhaj
(20.01.56) koppa'ny: restart
(20.02.06) koppa'ny: újra live boot, újra 10 perc
(20.02.12) koppa'ny: root-jogokkal login
(20.02.19) koppa'ny: velem ne cseszekedjen egy linux
(20.02.29) koppa'ny: root-fiókba be
(20.02.50) koppa'ny: újra megkeresem a mappát, újra megnyitom a pendriveot
(20.02.58) koppa'ny: "it couldn't be mounted"
(20.03.01) koppa'ny: mi a tosz
(20.03.10) koppa'ny: nem enged be a saját pendriveomba
(20.03.13) koppa'ny: nem tudja mountolni
(20.03.23) koppa'ny: a merevlemezt se
(20.03.24) koppa'ny: semmit se
(20.03.33) koppa'ny: a képet tudnám másolni mostmár, de nincs hova
(20.03.40) koppa'ny: mert semmit nem tud mountolni, ami külső
(20.03.46) koppa'ny: na ennyit ér a root-fiók
(20.03.51) koppa'ny: logout
(20.03.57) koppa'ny: most nem volt kedvem újra megvárni a bootot
(20.03.58) Bálint: :DD
(20.04.02) koppa'ny: sima user belép
(20.04.10) koppa'ny: megkeresem a képet, pendriveot
(20.04.30) koppa'ny: sudo nautilussal nyitom meg mindkettőt
(20.04.34) koppa'ny: biztosra akarok menni
(20.04.39) koppa'ny: semmi
(20.04.43) koppa'ny: nem enged
(20.05.00) Bálint: bazdmeg xD
(20.05.02) Bálint: te beteg vagy :D
(20.05.05) koppa'ny: megnyitom GIMPbe, mint ha én csináltam volna a képet, hátha úgy enged
(20.05.09) koppa'ny: de nem, nem lehet átverni
(20.05.11) koppa'ny: nem enged
(20.05.15) Bálint: :DD
(20.05.22) koppa'ny: elborult az agyam
(20.05.29) koppa'ny: jobb katt a képre
(20.05.39) koppa'ny: "open as administrator"
(20.05.49) koppa'ny: megnyitja valami képkezelőbe
(20.05.56) koppa'ny: ott save as
(20.06.01) koppa'ny: és végre siker
(20.06.05) Bálint: :DDD
(20.06.07) koppa'ny: el is mentettem vagy háromszor
(20.06.11) koppa'ny: hogy biztosan el legyen mentve
(20.06.20) koppa'ny: aztán húztam vissza ide a normál rendszeremre
(20.06.32) koppa'ny: most pedig senki és semmi nem akadályozhat meg abban, hogy berakjam háttérnek
...
(20.13.02) koppa'ny: á, annyira nem is jó ez a kép
(20.13.05) koppa'ny: megy a kukába

2009. szeptember 11., péntek

2009. szeptember 10., csütörtök

gondolatok a mai napról is

Fel fogok találni egy olyan fülhallgatót, ami automatikusan igazítja a hangerőt a külvilág zajszintjéhez, így nem kell halkítgatni és hangosítgatni, ha épp felszállunk a buszra, vagy egy forgalmas bekötőút mellett állunk.
A csattanó pedig az, hogy aztán a szabadalmakat majd jó pénzért eladom az Applenek.
Nem, ez természetesen egy vicc; open-source szabadalmak lesznek.

Olthatatlan gyűlöletem újabb két tárgya fogalmazódott ma meg elmémben, mert rájöttem, hogy felettébb ellenszenvesek nekem a noname fogkrémek. Nem habzanak, olcsó mentolos ízük ellenére nem csípősek, így szó szerint lehet érezni, hogy alacsonyabb hatásfokkal dolgoznak, mint a márkásabb társaik. Olyan ez, mint tusfürdő helyett sima bolti szappannal tusolni.
Aztán amit még utálok az az, hogy ha egy szűkebb folyosón megyek, és valaki elállja a közepét mert telefonál vagy beszélget vagy akármit csinál, és én meg megyek felé, és nem áll arrébb, hogy elférjek. Én mindig arrébb szoktam állni, kifejezetten bunkónak tartanám magam, ha látnám hogy jönnek felém és nem állnék arrébb, csak bambulnék az út közepén. Nem igaz, hogy annyira bele van mélyedve valamibe, hogy ne venné észre hogy valaki közeledik. Nem tudom hogy ez neveltetés kérdése-e, de engem rettenetesen szokott irritálni. Perifériás vakságban szenvednek, vagy csak egyszerűen tuskók?

Ma majdnem berosáltam, amikor a kedvenc fizkémtanársegédem körszakállal jött be órát tartani, így már ketten vagyunk akik direkt módon növesztettek arcszőrzetet a nyáron. Biztos hasonlítani akar rám, ő is menő akar lenni, ó je. A különbség annyi, hogy neki jól áll, és nem vörös. Asszem haverkodni fogunk és klubot alakítunk kémikusok körszakállal-jeligével.

2009. szeptember 9., szerda

gondolatok a mai napról

Amúgy az ubuntuhun a már említett win7-es topicban a kommentszám immár 200 fölé emelkedett, ennek 80%-a ugye vegytiszta filozófiai/fizikai bölcselkedés, elhangzott már az hogy ki teremtette az Isten teremtőjét, és most éppen ott tartunk hogy az jött ki, hogy a világon valószínűleg a moderátornak van a legnagyobb hatalma.

A Muse meg műfajt váltott brutálisan, most az eddigi pszichedelices gitár poppal kevert prog rockot felváltották egy kicsit könnyedebb poppal, néhány számnak tisztára Queenes hangulata van, az egyik dalnak a fele egy Chopin zongoranocture (amit már egyszer oldalt betettem), az egyik szám egy opera intermezzojára hajaz, és ha valaki még nem tudta volna, a lemez végén egy háromfelvonásos szimfonikus mű foglal helyet csak úgy véletlenül. Olvastam egy olyan kritikát róla hogy ez lett a legszarabb lemezük, de szerintem meg csak simán új, mert műfajt váltottak.
Na tehát annyi bizonyos, hogy ha legközelebb ha jönnek magyarországra vagy valahova közel, kurvára de elmegyek a koncertjükre, mostmár nemérdekel.

Közben az órarendem is készül folyamatosan, majd ha kész lesz kirakom. Csak ugye nálunk ez úgy megy, hogy az egyik órán tudjuk meg, hogy 45 perc múlva mire és hova kell majd mennünk, vagy még akkor se. Enyhén szólva van kavar. Meg ugye engem úgy ahogy vagyok basznak értesíteni neptunon ha van valami, de ez nem újdonság.

Annalight, te meg abbahagyhatnád már végre a rinyát, és bosszút forralhatnál az exed ellen végre, hogy érezze hogy hiba volt veled szakítani, mert te annyira cool vagy. Aztán ha vissza akarná magát könyörögni, te nem engednéd, lelkileg kicsinálnád azt a szemetet, hogy rohadna el, mert összejönnél valaki mással, és mindenhonnan törölnéd őt. Nem hiába mondják, hogy a bosszú édes. Mert az. A fenébe, te wolframkarbid vagy, akkor viselkedj is úgy már, ne csak a vizsgaidőszakokban.
Persze nem muszáj rám hallgatni. Csak javallott.

És ide a végére, Gyuricza tanárnőnek: Be szeretnék menni majd valamikor a hermanba, csak nincs egy épkézláb indokom se, hogy miért tegyem ezt meg. A csak simán beszélgetni menés nem az én műfajom, valami gépet kéne vinni Horváth tanárúrnak, de most nincs itthon semmi :D Szóval ha lesz ötletem, bemegyek majd, megnézni hogy mi van és mi nincs, már rég voltam ott.
Remélem tetszik olvasni.
És ha időközben úgy beszéltük volna meg hogy tegeződünk, csak én elfelejtettem volna, akkor bocs :)

Ja, és buláj van mert életemben először használtam KDE-felületű linuxot. Hozzá akarom szoktatni magam, énis kemény akarok lenni mint az Annalight.
A Muse új albuma itt van a fülemben, úgyhogy most el van szállva az agyam to an other dimension. Mást most nem írok, legyen ennyi elég.

Up: a világ legjobb albuma. Szerelmes lettem belé. Kár hogy reggel még nem tudtam, hogy ez lesz életem legboldogabb napja.

2009. szeptember 8., kedd

Én most jöttem rá, hogy mekkora egy szélsőjobbos rasszista köcsög is vagyok valójában.
Jó érzés amúgy, mindenkinek ajánlom.

2009. szeptember 7., hétfő

ubuntuhu

Amúgy az most nem látszik, de az ubuntu magyar fórumán egy hete nagyívű disputákat folytattunk a külső űrben érvényes asztrofizikai törvényekről, Newtoni dinamikáról, és sok egyéb fizikáról, mely már-már súrolta a kvantumfizikát. Ezt egy tizenöt éves fiú kapcsán tettük, aki csupán le akarta írni, hogy miért váltott linuxra. Aztán 1-2 nap után lecsengett ez a téma, mert ennyire OFF szálat még nem látott a fórum. De érdekes volt.

Most pár napja a Win7 kapcsán indult egy topic. Amiben jelenleg kvantumfizikáról és teremtéstörténet vs. Big Bangről vitázunk de úgy istenigazából hardcore, Biblia kódja és Hawking előkerült, multiverzumelméletről, felsőbb matematikáról és féregjáratokról van szó, szingularitások, evolúció, és még a moderátorok is (legalábbis egy) beszálltak. És ez is nyúlik már napok óta, folyton hergeljük és okítjuk egymást, partnerek vagyunk a vitában, és éppenhogy nem csap át a dolog flame-warba, mert végülis milyen flame-war alakulhatna ki egy hawking-féle elméleti fizikát tárgyaló off-szálból.

És mindkettő úgy kezdődött, hogy helyesbítettem egy-egy általam fizikai tartalomban kifogásolhatónak tartott kommentet. Naggyon kemény vagyok.
Ha a jövőben azt mondja nekem valaki, hogy ő informatikus/rendszergazda/geek-akármi, és én meg megkérdezem, hogy igazán?, és milyen rendszert használt eddig, erre ő azt mondja, hogy Windowst, na én azt az embert ott helyben mindenki előtt kiröhögöm, de irgalmatlanul. Nekem az nem informatikus, aki nem használt legalább két hónapig linuxot, csak egy csillogó fröccsöntött törékeny bughalmazt, amiben hemzsegnek a kártevők. Megáll az ész, ez nonszensz. Az ilyen emberek, akik életükben nem láttak még egy unix-like mélykonzolt, ne nevezzék magukat informatikusnak.

A vallásról is akartam most írni egy kisregényt, de inkább kihagyom, mert nem éri meg nekem velem vitatkozni.

2009. szeptember 6., vasárnap

LMSz

A macskám, Cézár a Lusta Macskák Szövetség (továbbiakban LMSz) igazgatótanácsának elnöke és részvényeinek többségi tulajdonosa, és mint olyan, egy perc nyugta sincs. A csoport tagjai éjjelnappali műszakban önkéntes akciókat hajtanak végre, melyek keretében döglenek a napon, alszanak, vagy ha az ügyfél arra ad megbízást, kifekszik egy kis foltban a füvet. Munkában nagyon lelkiismeretesek, szabadságot csak kivételes esetekben vesznek ki, például esős időben. De még akkor is folyamatosan edzenek, a szőnyegen vagy a lábtörlőn, vagy egyéb extrém helyeken fekszenek, a gyakorlatból nem szabad kiesni. A kisebbek még az alapokat gyakorolják, például az összetekeredett kakaóscsiga formációt, vagy a magzati pózt, míg a tapasztaltabbak már hardcore nyomják, az elnyúlósat, vagy neadjisten a háton fekvést.

Az LMSz tagjai profik. Mind egy szálig vérbeli profik. A munkájuk az életük, erre születtek; feküdniük kell, egész nap. Nincs lazsa. Ha valamelyik ostoba tag nem követi A Szövetség szabályait vagy kilép és elkezd kóborolni, szankciókat vetnek be ellene, közkeletű nevén a karmot, ami támadófegyver, és minden macska viseli, ám csak az elit egység használja halálos precizitással. Történetesen annak is Cézár a helyi parancsnoka, mint a környék alfahímje.
Nincs kivétel. Szunya van, egész nap. Kemény világ az övéké, a törvény az úr. És ha a törvény azt mondja hogy egész nap döglődj a bokor alatt, akkor egész nap ott döglődsz. There's no coutry fo' old cat.

a P betű

Megtámadott egy P-betű. Aljasan besunnyogott az ajtón, csendben leült a sarokba, majd amikor elérkezett az idő, rámtámadt. Én gyanútlanul gubbasztottam itt az asztalomnál, éppen facebookoltam. Serényen írtam a megosztandó szöveget, és amikor a p-betűhöz érkeztem, akkor kaptam az első csapást, egyenesen a halántékomra: a P-betű bunkós vége nem ismer kegyelmet. Nem volt nagy, alig volt fél méteres a P, viszont annál erősebb, és annál kitartóbban kezdte ütlegelni utána a kezemet. Még jó, hogy nem a gépet. De nekem sem kellett több. A szabad kezemmel felkaptam a masszív ikeás csörgőórát, és adtam egyet a pofájába vele. A váratlan támadástól hátratántorodott, ha lett volna arca most ki tudtam volna olvasni belőle a meglepettséget. Két másodpercig csend volt. Én ziháltam - nem a fáradtságtól, hanem a hirtelen adrenalinlökettől, amit az alig néhány másodperces dulakodás okozott -, és szerintem ő is zihált. Bár ez nem látszik. Ő csak egy P betű. A P-k nem szoktak zihálni. Csend lett, az ikeás óra maradványa a kezemben abbahagyta a kattogást, és végleg beadta a kulcsot; jól szolgálta a hazát.

Ám ekkor a P újra nekem ugrott. Ledöntött a földre, és a talpával ugrálni kezdett rajtam, nekem meg az futott át a fejemen, hogy az istenit neki, de rohadtul agresszívek ezek a mai betűk. Megmarkoltam a P bunkójának kiálló részét, az íves rész közepét, hogy leszedjem magamról. Erre még jobban feldühödött, rángatni kezdte a kezem. Na ebből elég, gondoltam, és megittasodva fölényemtől, kitéptem a megmarkolt részt a P-ből.

Egy néma sikoly, a P megmerevedett. F-betű lett belőle, nekem meg egy vessző lógott a kezemben. A hiányzó darabja. A P rájött hogy legyőzték, ráadásul szégyenszemre F-ként kell tovább élnie, és a felismerés pánikkal töltötte el. Nem érdekelte a kezemben lógó vessző, csak kirohant a szobámból, én utánadobtam a hiányzó darabját, és bezártam az ajtót. Önvédelem volt, nem tehetek róla hogy megcsúfítottam a P-t. Most joggal tarthatok a bosszújától.

Na hát ez történt.

2009. szeptember 5., szombat

tévé

Reggel tévét néztem, és sajnos ismételten rá kellett döbbennem, hogy a vivatv még annál is lejjebb adta, mint legutóbb. Harminc másodpercet néztem belőle, és abban benne volt SP nyálas klipje és még csak nem is mutáló hangja (biztos az apci adott pénzt a klipre a 10. szülcsinapcsi alkalmából), és a szexi vagy nem trailere, középpontban az antifitneszklub egyik buzeránsával. Na ennél a résznél átvittem a discoveryre, mert ezt még én sem bírom. Még én sem. Ha valamelyikőtök valaha elkap, hát ne ilyennel kínozzon, mert inkább rögvest megdöglök.

Pedig régen jó csatorna volt. Régen minden jó csatorna volt, amikor bejöttek ezek, hogy fókusz meg ilyenek, na azt meg lehetett nézni, most meg belenéz az ember és mit lát? Kurvákat, cigányokat, túlhájpolt kiégett sztárokat, öngyi emókat. Magyarán semmi értelmeset. Vaze, MTV délután, ötvencent valóságsója, éppen akkor küldte el egy koreai rajongóját to the fuckin' hell, amikor odakapcsoltam, mert állítólag az egyik versenyben rosszul kezelte a nagy niga rapperisten pénzügyeit, vagy mi a rák. Na mondom jóvan.

De a legnagyobb baj az, hogy a jó Magyarország területének több mint a felén, főleg az idősek lakta településeken a három csatorna közül ami valaha bejön kettő szenny, a maradék pedig senkit sem érdekel. Na ez a gáz. És ők ezt nézik, jézusom.
Hajrá Svédország!

Up: A magyaroknak sem kell szégyenkezniük, mert ők legalább nagyobbat tudnak köpni.

2009. szeptember 4., péntek

szexi vagy nem

Olvastam az újságban, hogy paris hilton újabban azt híreszteli magáról, hogy ruhákat gyárt. Tulajdonképpen nem is ő gyártja őket, hanem csak elmondja a tervezőknek, hogy milyenek legyenek. Na de most nem Parist és az értelmi képességeit fogom szidni, még nem nem is a ruhákat, hanem megkérdezték tőle, hogy milyenek a ruhák, ő meg azt mondta, hogy divatosak, szexik, meg satöbbi, reklámblabla.
Namármost, tegyük félre a a reklámblabla-szempontot, azt mondta, hogy szexi. Mármint a ruha, amit gyártat, az szexi, ezt mondja. Láttam róla képet is, az igaz hogy mostanában ez divatos, de én egyátalán nem nevezném szexinek, mert kövérít, a hason kívül más domborulatot nem emel ki, és tulajdonképpen úgy néz ki, mint amit a kismamák szoktak hordani a nyolcadik hónapban.
Szóval mi a szexi? Mármint honnan tudja, hogy amit ő szexinek hisz, az egy férfi számára is szexi-e. Talán valójában férfi, és tudja hogy mitől döglik a légy? Vagy minden egyes megtervezett ruhát hosszú ideig tesztelnek egy soktagú férfitársaságban, és ők szavaznak a szexiségről? Nem hiszem. Szóval honnan tudja egy nő, hogy mi tetszik a férfiaknak? Eltérő az agyuk felépítése, az addig oké. De ha akármilyen ruhában odaállít a férfiak elé, azok akkor se fogják azt mondani Parisnek, hogy öcsém, de ronda vagy ebben a ruhában. Nyilván él paris tudatában egy kép arról, hogy az ellenkező nem mit tart szexinek. Hogy ezt a képet a szennylapokból vagy a vivatévéről kapta, na az itt a lényeg.
Már nemazér', de akkor lenne reális ez az egész, ha a divattervezők az ellenkező nem számára készítenének ruhadarabokat, és arra mondanák, hogy szexi, avagy nem.
Néha csak azt sajnálom, hogy a nátrium-hipoklorit nem lép heves reakcióba a nagyobb szénláncú karbonsavak nátrium- vagy káliumsóival, mert ablakpucolás után a kézmosásnál állatira felgyulladna a kezem.

2009. szeptember 3., csütörtök

system fails cpu test

Ma már kicsit happier vagyok, mert végre van pénz amit kiszórhatok az ablakon. Komolyan mondom, fel kéne már találni IRL-ra is a képernyőzárolást, és akkor ha akármi történne ami nekem nem tetszik, hirtelen nyugalmas fekete képernyő ereszkedik le, majd egy random kiválasztott szerves molekula kezd komótosan dűlöngélni a kép közepén, közben lágy klasszikus zene szólna a háttérben, én marhára élvezném. Holnap meg utolsónap-feelingem lesz, mindent ki fogok próbálni amit eddig nem akartam, téli nagykabátban fogok rohangálni délben az udvaron, megeszek két kiló répát, kivágom a ruhásszekrényem viseletlen tartalmát a kukába, és valamit végre kezdeni fogok az életemmel. És hogy egy kis FLAME is legyen már, most itt mindenki előtt azt állítom, hogy az uborka igenis gyümölcs.

Up: Amúgy meg ha nem tűnt volna fel, várom hogy végre történjen valami amit leblogolhatnék. Dögunalom az élet.
Meg azon is gondolkoztam, hogy fel kéne tenni virtuálba a Debiant vagy a Slackwaret, de van egy sejtésem, hogy ezzel a linuxos tudással, ami most nekem van, az lenne életem utolsó napja. Úgyhogy most örvendjen az ég is, kipróbálom a Kuki Linuxot. Nem vicc, komolyan van ilyen, keressetek rá.
Megjelöltem a házunkat pirossal, tessék megkeresni. Remélem jó házat jelöltem meg.
Ezt a képet kivételesen nem én csináltam, hanem a Cassini nevű robot, ami odakint lebeg a mindenségben, és én meg úgy gondoltam, hogy ennél szebb űrfotót még nem pipáltam életemben, ezért kirakom hogy mindenki lássa. A Szaturnuszt ábrázolja, aminek a másik oldalán a Nap van. Cassininek van érzéke a fotózáshoz.
Ha én valaha közvéleménykutatást fogok csinálni, lesz olyan kérdés benne, hogy az ön szervezete képes-e laktáz-perzisztencia végrehajtására?

2009. szeptember 2., szerda

mém

1. Hány éves leszel öt év múlva? 24
2. Szerinted akkor házas leszel? Nem hiszem.
3. Milyen magas vagy? Tán már vagyok 170.
4. Melyik filmet láttad utoljára? Fú, a Futurama: The beast with a billion becks c. volt az tegnap.
5. Kit tárcsáztál utoljára? Dénest, mert fél órát késett az ivászatról.
6. Ki hívott téged utoljára? Dénes, mert mondta hogy 10 percet fog késni.
7. Kitől kaptál utoljára SMS-t? A pannontól, hogy le fog járni az egyenlegem, menjek a francba.
8. Jobban szeretsz SMS-t írni, mint telefonálni? Definitely.
9. Van háziállatod? Hajjaj... egy macska és egy jegesmedve, akit még élőben nem láttam.
10. Mit csináltál tegnap éjfélkor? Éppen kinyitottam a tetőablakot.
11. A szüleid házasok/elváltak? A normálisabb: házasok.
12. Mikor láttad utoljára anyudat? Most az előbb, odalent kajált.
13. Hova mentél utoljára? A plázába.
14. Mit szeretsz a télben? Azt, hogy felnézek a tetőablakomra, és látom hogy jön szembe a hó.
15. Mit szeretsz a nyárban? Azt, hogy nem kell aggódnom a másnapi koránkelés miatt.
16. Mit szeretsz a tavaszban? Őszintén? Semmit.
17. Társaságkedvelő ember vagy? Nem, magányos farkas vagyok.
18. Mit ettél utoljára? Fincsi homemade palacsintát diókrémmel és kétféle öntettel, nyami.
19. Melyik a kedvenc éttermed? A Hungária klub tapolcán.
20. Melyik a kedvenc kávézód? Nem élek vele.
21. Melyik a kedvenc teaházad? Na azzal sem.
22. Melyik a kedvenc desszerted? Mittudomén. Amit elém raknak.
23. Melyik a kedvenc levesed? Van ez a kínai Smack-leves, amit a teszkóban lehet kapni, na azt literszámra iszom.
24. Szereted a kávét? Mondtam már, hülye.
25. Naponta mennyi vizet iszol? Kevesebbet, mint kéne.
26. Mit iszol reggelente? vizet vagy tejet vagy narancslevet, és azt képzelem rá hogy whiskey jéggel
27. Hason fekve alszol? Csakis úgy.
28. Tudsz pókerezni? Egyszer régen megtanultam, de használat híján elfeledtem.
29. Jártál valaha Kanadában? Lélekben igen.
30. Ismersz valakit, akinek ugyanakkor van a szülinapja, mint neked? Á, dehogy. Másnak nincs akkor szülinapja mint nekem, jóvan?!
31. Szeretnél gyerekeket? Talán majd egyszer, ha benő a fejem lágya.
32. Beszélsz idegen nyelveket? Hármat is, illetve abból csak egyet.
33. Voltál valaha kórházban? Igen, amikor megszülettem. (Mé', beteg voltál, höhö?)
34. Tenger vagy medence? Kabbe, a legközelebbi ilyen hülye választós kérdést kitörlöm.
35. Gyakran hordasz ékszereket? Egyáltalán nem. Nem tűröm meg magamon.
36. Melyik a kedvenc tévéműsorod? Fú hát az gyakran változik, de amúgy semmi ami kommersz.
37. Ki a legviccesebb ember, akit ismersz? Blueberry. Meg Nergál és Bemapó, de ők csak ketten együtt viccesek.
38. Plüssállatokkal alszol? Nem. Na jó, igen. Bevetted, mégsem :)
39. Milyen a mobilod csengőhangja? A betárcsázós internetnél a modem hangja, ahogy tárcsázik.
40. Megvannak még a gyerekkori ruháid? Már nem.
41. Milyen színű a fal a szobádban? #faec8f
42. Alvás közben be van zárva a szobád ajtaja? Általában igen. A többieket zavarja, ha még itt gépezem.
43. Sokat flörtölsz? Soha. Az érzelmekkel nem illik játszani kéremszépen.
44. Mibe mártogatod a chicken nuggetseket? A miket?
45. Fel tudod tölteni benzinnel a kocsitokat? Nem, csak az üzemanyagtartályát tudnám.
46. Olvasol napilapokat? Feedeket. Meg apa mindig hoz Metrót, amit átneveztek metropolra.
47. Szereted a Snoopy-t? Régen szerettem, de az túl vidám nekem.
48. Nézel valamilyen szappanoperát? Az kéne még.
49. Ha lenne rá lehetőséged, úsznál delfinekkel? Nem, viszont tanulmányoznám a kommunikációs rendszerüket, lehet?

67. Jellemezd magad egy mondattal: Aspergeresnek vallom magam, de ezt sokan nem hiszik el nekem.
68. Alapvetően pesszimista vagy optimista vagy? Na szerinted melyik.
69. Liberális vagy konzervatív gondolkodású vagy? Szeretem a konzerveket. Konzervatív.
70. Félénk vagy inkább bátrabb? Félénk, de erről csakis a homloklebenyem tehet.
71. Lenézel másokat? A buzikat, a zsidókat és a cigányokat, remélem nem felejtettem ki senkit.
72. Gyakran vagy depis? Esetleg depressziós ha már itt tartunk, de amúgy nem.

79. Hány barátod van? Nem sok, de nem is kell.
80. Könnyen barátkozol? Azt hiszem, nem.
81. Szeretsz új embereket megismerni? Nem.
82. Legjobb barátod: Úgy tudtam, hogy ilyeneket csak az ovisok választanak.
83. Melyik barátodat ismered leghosszabb ideje? Hú, talán Bemapót.
84. Melyik barátod ismer téged legjobban? Szerintem egyik se.

85. Hiszel a szerelemben? Abban nem, amit te annak nevezel. Abban, amit én annak nevezek.
86. Létezik “szerelem első látásra”? Nem, maximum dugnám első látásra.
87. Most szerelmes vagy? Szerinted?
88. Első csók: Olyanom még nincs.
89. Jelenleg szabad vagy? Ja.
90. Visszautasítottál valaha valakit? Ja.
91. Téged visszautasítottak már? Ja.
92. Félénk vagy, ha randizásra kerül a sor? Ja.
93. Te teszed meg az első lépést? Na jó, ebből elég. Ki a tökömet érdekel ez?
94. Megcsaltad valaha a barátodat? 95. Téged megcsaltak valaha? 96. Gondolod, hogy a szerelem fájdalmas?

102. Ittál alkoholt? Yep, de nem vagyok rá büszke.
103. Füveztél? Nem.
104. Gyűjtesz képregényeket? Nem.
105. Nézed a híradót? Néha.
106. Ötnél több rap-albumod van? Kell a ráknak a rap.
107. Van iPodod vagy mp3 lejátszód? Kinek nincs?
108. Szereted a Disney filmeket? Az eredetieket igen. A mostaniakat nem.
109. A “lol” kifejezést élő beszédben is használod? Csak ha nem jut eszembe használható alternatíva. Vagy az, hogy "rotflmaopimp".
110. Dohányzol? Egyszer úgy csináltam, mintha.
111. Hetente eszel gyors kaját? Nem, de jó lenne.
112. Voltál külföldön? Ja, vagányos volt.
113. Szereted a videó-játékokat? Leszoktam róla.
114. Volt, hogy megnyomkodtad a lift összes gombját? Miért, más nem úgy csinálja? Most halál komolyan.
115. Volt, hogy megittál egy egész doboz tejet egy óra alatt? Nem rémlik.
116. Ültél repülőn? ...nem.
117. Legrégebbi emlék: Ezt már leírtam párszor.
118. Valami, amit jó lenne elfelejteni: Azt, ami most történik.
119. Mit csináltál 2000 szilveszterén, az ezredfordulón? Néztem az órát, hogy mikor lesz éjfél.
120. Mit csináltál, mikor a szeptember 11-i támadásokat meghallottad? Néztem a tévét.
121. Hogy érzed magad? nem túl jól.
122. Mit viselsz? melegítő és póló
123. Mire gondolsz? arra, hogy jó lenne végre befejezni ezt a szarságot
124. Mik a terveid mára? egy kis netezés, rájövök hogy nem kellek senkinek, és a megmentő álomba menekülök.
125. Most hol vagy? Itthon, hol lennék.

Egyáltalán elolvassa ezeket valaki?
Nem tudom mit írhatnék, ki vagyok borulva, lassan egy hete remegek az idegességtől, és nem tudom, hogy vége lesz-e. Szívni mindenképpen szívok, mert örülök ha pár tantárgyra még maradt felvehető hely, de ha egyszer sikerül, ha egyszer végre engednek továbbtanulni, na hát az lesz a tanulmányi osztály legrosszabb napja, hú, nem kívánom senki másnak ami ott fog történni ha bemegyek, az hétszentség.

órarend

Én nemtudom, én is ennyit nyígtam az órarendem miatt középsuliban? Vagy ez most már divat, hogy akármilyen az órarend, szidni kell? Olvasom itt a kisebbek postjait, és kinek az ének nem jó, kinek nyolc órája van, kinek nemtetszik a magyaróra, anyámkínja van már megint mindenkinél. Tessék csak megnézni egy egyetemi órarendet, és a kis pofikát befogni. Roppantul boldog lennék, ha csak az egyik nap délután öt előtt végeznék, és évente csak 1-1 tárgyból kéne vizsgáznom, nem is beszélve az évközi szünetekről. Vagy ha egyáltalán tudnék tárgyat felvenni, mostmár na. Én lennék a legboldogabb a világon, ha a sors megengedné, hogy elkezdjem a harmadik félévet. Erre ezeknek meg sír a szájuk, hogy miért van csütörtök reggel duplatesi. Az eszem megáll.
Megint kaptam spamet valami warezpornóról, és meg kell mondjam, durvajó hogy bármire kattintgathatok a neten és a leveleimben félelem nélkül, abszolúte bármire! Hát ezért jó a linux.
Meg ha már itt tartunk, akkor azt is meg kell jegyeznem, hogy pont ma 40 éves az emberiség legnagyobb találmánya a kerék, a warezpornó, a starwars, és a macskatápkonzerv óta, és máig sokan azonosítják az Internet Explorer ikonjával, pedig már illene lassan felnőni.

Up: Nemtudom mi ez, de valami bénán amatőr módon legalább négyféle féregvírust akart letölteni egyszerre, két különböző honlapról. Megengedtem neki. Az én rendszerem alatt éhen fognak dögleni azok a férgek.

2009. szeptember 1., kedd

Annyit ér, mint Windows tűzfalnak az esemény utáni tabletta.
Ivászat előtt mindig attól félek, hogy illuminált állapotban nem az a jófej pofázós dűlöngélős típus leszek, hanem a pesszimista rezignált sírós anyámkínja. Csak mer' lenne rá okom bőven.

reggel

Ilyenkor reggel három dolog van, amin meg tudok lepődni. Sherpának ájfónja van és mégis offline, a kamrában a kétnapos zsömle ízvilága és állaga egy mosott kapcáéra hajaz, és az IE6 nem enged blogolni.