Meglepő dolgok a műtétemmel kapcsolatban:
- kapok majd Xanaxot
- tesznek valami cuccot a szememre, ami nem engedi, hogy pislogjak
- egy hétig nem érhetek hozzá a szememhez, még csak meg se dörzsölhetem
- fél évig kizárólag napszemüvegben hagyhatom el a lakást
- szülhetek természetes úton
Személy szerint a harmadikat tartom a legijesztőbbnek, meg az utolsót. Majd diktálok tapasztalatokat is asszonypajtáson keresztül, engem leginkább a lézer teljesítménye és hullámhossza érdekel.
2018. június 26., kedd
A videó, amin az látható, ahogy egy betanított kutya CPR-t gyakorol egy fekvőrendőrön (lol). Aranyosnak aranyos, látványosnak látványos, de nem biztos, hogy jobban jár vele a balesetes, mint egy többé-kevésbé képzett elsősegélynyújtóval. Merthogy a kérdéseim, amik a videó nézése közben felmerültek:
- A kutya odaszaladt egy fekvő emberhez, de nem végezte el se a légzés, se a keringés vizsgálatát. Elég komoly egészségügyi károkat tud okozni, ha hozzákezd a CPR-hez egy tengerparton békésen napozgató emberen.
- Ettől a simogatástól senkinek nem fog helyreállni a keringése. Egy bernáthegyi, vagy egy hasonlóan masszív felépítésű kutya egy fokkal alkalmasabb lenne a célra, ha nem csak azt sikerül megtanítani neki, hogy pattanjon egyet, hanem azt is, hogy lehetőleg a mellső lábaira nehezedjen.
- Kár, hogy befújást nem tud, azt megnéztem volna.
- Nem vagyok benne biztos, hogy attól, hogy az elégtelen számú és frekvenciájú mellkaskompresszió után rárakja a fejét a balesetes szegycsontjára, még érti, hogy mit kell figyelnie.
- Embert jóval hatékonyabban lehet ugyanerre a feladatra kiképezni, mert neki van testtömege, és érti, hogy mit kell csinálnia a keringés helyreállítása érdekében, és miért.
Egy rövid statisztika a négy éves szegedi tartózkodásom tudományos jellegű eredményeiből:
- 23 szakfolyóirat-cikket bíráltam le, tehát két havonta kb. egyet
- 12 referált szakfolyóirat-cikk jelent meg a nevemmel, amiből 11 az utolsó két évben, tehát átlagosan kéthavonta megjelent egy
- 2 graphical abstractot készítettem, mind a kettőt ugyanahhoz a cikkhez
- 141 db verziózott CAD-modellt alkottam, tehát átlagosan tíz naponta mentettem el egy újabb főverziót. A szegedi 3D-nyomtató miatt elég nagy volt a pörgés.
- Átlagosan heti 8 órát oktattam. Nagy része nem szerepel hivatalos iratokban, és egy részük tömbösítve is volt, így nehéz kiszámolni, de nagyjából hetente 2 órát Környezetvédelmi technológiát, heti 2 óra Szelektív hulladékkelezési technológiát, heti 2 óra Transzmissziós elektronmikroszkópiát, és heti 2 óra Fotonkorrelációs spektroszkópiát.
- Átlagosan olyan 600 jegyzőkönyvet javítottam ki a kérészéletű pályafutásom alatt (±12), azaz nagyjából naponta egy-másfelet,
- 6 különböző Bionika BSc záróvizsgán voltam bizottsági titkár
Életem top 5 legszebb időszakában benne foglaltatik ez az időszak.
2018. június 18., hétfő
Szeretem az efféle modern népmeséket, több tanulsággal is szolgálnak. Az első és legfontosabb például az, hogy hősnőnk például egészen nyilvánvalóan még új ebben a varázslatos dologban, amit internetnek hívnak.
Viszont a hozzáállásával az egészen hitelesen idézi meg a klasszikus szűzkurva mitológiai alakját, ez tetszik, a "zsebkendővel fogná meg a faszt" modernizált változatával van dolgunk. Határozott félrekefélési szándékkal merül alá a pöcegödörbe, de aztán amikor a képébe kapja a bránert nagytotálban, akkor már hirtelen apácává lényegül át, miközben ennek a mondatnak az első fele fölött mindenki jótékonyan elsiklik, mintha abszolút nem lenne releváns a történet szempontjából az, hogy ő konkrétan szeretőt keres.
Igen, ezek szerint ez ennyire lófaszt nem számít.
De egy erkölcstelen vadállat hirtelen belengette neki a pélót, juj. Jobb lesz kiírni ezt a velvetre, nehogy valaki mással is megtörténjen!
De egyébként azért nézek ilyen szennyet, mert tök véletlenül megtaláltam magam a 2017-es Kolorádó fesztiválon a kép bal szélén.
Pedig ott sem voltam, nem vagyok hippi.
2018. június 14., csütörtök
Amióta otthagytam az egyetemi szférát, és egy fél országgal északabbra, a szülővárosomban folytattam a korábban félbehagyott karrierem, gyökeres módon megváltoztak az életkörülményeim.
Leginkább a jó irányba.
Felsorolás szintjén a legfontosabb események, amik bekövetkeztek:
- Vettem egy autót (pár poszttal alább).
- Felépítettem egy komplett házimozi-rendszert, projektorral. Még egyelőre csak 2.1-es a hangzás, de fejlődik.
- Új bútorokat vettem az új lakásba, galériaágyat, szekrényt, hűtőt, ilyesmit.
- Kivarrattam a fél karom.
- Új hobbit kezdtem: analitikai berendezéseket gyártó cégek dedikált egérpadjait gyűjtöm. Van már Malwern, Spektrum3D, Kromat és Agilent. VWR, Zeiss és Rigaku pedig postán érkezik nemsokára a HQ-ból.
- Parker Jotter és Fisher AG-7 tollat szereztem (egyenesen Nevadából, a Fisher központból), most már örökké ezekkel fogok írni mindent, rá vagyok gyógyulva a témára.
- Szemműtét elébe nézek. Ha minden jól megy, pár hét múlva már fogok látni a szememmel.
- Az itteni infrastrukturális adottságok miatt nem tudok biciklivel közlekedni hétköznap, viszont végre rendszeresen és sokat olvasok.
- Két hét múlva először megyünk asszonypajtással édeskettesben külföldre nyaralni.
A rossz az, hogy hiányoznak a szegediek. A város az nem, csak az ottani barátaim. A másik rossz az, hogy egyre kevesebbet blogolok, pedig a blogolás az jó. Próbálok visszaszokni rá, becsszó.
2018. június 2., szombat
Fut most megint egy jó thread twitteren arról, hogy mi az a fun fact a szakmáddal vagy a hobbiddal vagy akármivel kapcsolatban, amitől az agyad ledobja az ékszíjat.
Komolyan mondom, érdekesebb tudományos eszmecserét lehet ott folytatni, mint a researchgaten, amit pont arra találtak ki, aztán ellepték az idióták.
Na, az én fun factem pedig szakmai részről az, hogy lehet hogy vótmá, de az elektronmikroszkópos felvételek amiket lehet látni szanaszét az interneten, azok nem kizárólag a műszer technikai korlátai miatt fekete-fehérek. Hanem főleg azért, mert 400 nm alatti méreteknél többé már nem léteznek színek. Gyorsan eltűnik a lila is, és onnantól lefelé minden csak fekete-fehér.
Meg az is fun fact, hogy a kacsacsőrű dinoszauruszok (hadrosauridae) körében igencsak elterjedt volt a csontrák, valószínűleg a fő táplálékukat adó tűlevelek aromás szénhidrogén-tartalma miatt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



