poénkodik a parancssor

Lefordultam a székről, amikor először megláttam.

Egy kis magyarázat: Az apt-get parancs kis programcsomagok letöltését teszi lehetővé, az aptitude -v pedig általában további hasznos információt jelenít meg a letöltött csomagokról. Úgy néz ki a cucc, hogy beírok egy pár szavas parancsot a kop-noteszgep-fura jelek mögé, és a következő sorokban már a rendszer válaszol.

már megint pingvin

Életem eddigi legnagyobb informatikai kalandját éltem át úgy 26 órával ezelőttől kezdődően.
Szóval az úgy volt, hogy egy hülye kis apró beállítás miatt írtam egy scriptet a rendszerbetöltésbe, de qrvára elb_sztam, mert a legközelebbi boot után úgy megfagyott az egész gép, mintha tél lenne. Nos, mindenki örömére megoldottam a problémát, és ráadásul most már elmondhatom, hogy tudok parancssorból linuxozni. Alapszinten bár, de tudok, és ha legközelebb is előfordul valami hasonló, töredékére fog csökenni a megoldásra fordított idő. Időről időre kicseszik velem az acerem, de én meg tanulok a hibákból.Most meg fáradt vagyok, és ezt a postot sem én írtam, mert én most éppen fizkémen vagyok ha valaki kérdezi.
Továbbá tegnap elhatároztam, hogy ha sikerül három napon belül megoldani a bajt, minden további orbitális rendszerösszeomlásnál egy-egy matricát ragasztok a noti fedelére, hogy legalább annyi örömöm legyen benne. A ruganyos ablakkeretektől meg elbúcsúzhatok, fájdalom.

meglepi

Találjátok ki, kivel futottam össze ma koncert közben.
Naná, hogy Szala Nórival. Itt Miskolcon, élőben, vágatlanul.
Na erre varrjatok gombot.

Hú a francba, nem kértem autogrammot...

egy átlagos nap

Teljesen átlagos nap volt a mai. Kezdődött azzal, hogy ébredés után két apró hibát fedeztem fel a rendszerben, amiből az egyiket megoldottnak tekintem, a másik pedig az, hogy rendszerbetöltésnél nem indítja el automatikusan a Compiz beállításait. És egyben ez az első eset az emberi történelmem során, hogy egy saját kezűleg magamtól írt, bootidejűleg futó scripttel módosítottam a rendszerem futását. Az már más kérdés hogy nem működött, de nem omlott össze tőle semmi, ami nálam már félsiker, ismerve a programozói tehetségem.
Ezután elmentem, és teniszeztem egy jót Zolival és Kittyvel, a szokásos. Utána zeneiskola, szimfin derült ki, hogy valami pöcs lezárta a timpanit a felső D-nél, negyed órámba került újra kinyitni. Egyébként meg a timpanit egyedül nekem van jogom bárhol is lezárni, világos? Kiszedtem belőle a csavarokat is és zsebrevágtam, úgyhogy ezt kajakra benézted, háhá.
Aztán meg ültem, még ugyanott a zenesuliban, és egy néni éppen mellettem világosított fel egy 10 éves kislányt, aztán meg a nemiszervükkel kapcsolatos történeteket meséltek egymásnak.
Csak a szokásos.

kérdések

Hat óra óta azon töröm a fejem, hogy mit keres a corás egyszerhasználatos kék golyóstollak dobozán egy husky, egy skót juhász és egy számomra ismeretlen kutyafaj képviselőjének képe. De most komolyan, hogy kerülnek azok oda, mi közük van nekik a tollakhoz, és miért pont a kék tollakhoz, és a vágtázó lóhoz a márka logójában, és úgy általában, mi közük van mindenhez, ami a tolakkal kapcsolatos?
Aztán még azon is törtem a fejem, hogy mi az élet értelme, de ennek nem adtam sokat, mert rágugliztam izibe'. Hajjaj, nem ajánlom nektek hogy kipróbáljátok. Olyan negatív/vallásos dolgokat tudnak egyesek élet-értelmének írni, hogy azt hittem, menten emós leszek és kiugrom a tetőablakomon. De aztán eszembejutott, hogy ha emós lennék, ahhoz se lenne bátorságom, hogy megöljem magam, csak ijesztgetnék vele mindenkit, mert azt hinném, hogy attól menőbb leszek, de nem, egy roncs lennék tőle és azzal b_sznám el a gyerekkoromat, egy senki lennék egész életemben. Szóval ahogy ez egy másodperc alatt átfutott az agyamon, végül úgy döntöttem, hogy nem leszek inkább emós, és inkább nem is akarom tudni az élet értelmét. Most még.
De a végső lökést ezen post megírásához az adta, ahogy észrevettem a Braille-írásrendszer meglétét itt a karaktertáblázatomban. Értitek, Braille karakterek, egy monitoron megjelenítve. Van dőlt, meg félkövér stílusban. Vicces fiúk ezek a Canonicalnál*.

* az a cég, amelyik az oprendszeremet, a GNU/Linux Ubuntut gyártotta

bréking newz

Időközbe' már az elvetemült 2KTM rajongók is aktivizálták magukat. Én meg csak ismételni tudom magamat, ez szeletelős lesz, de nagyon. Na, kinek nincs még kedve jönni?A kép (katt a HI-Resért) a Dalidesign stúdió kezét dicséri amúgy, kösz Sherpa. Híresek vagyunk. (Vagyok.)
A plakátháború tehát folytatódik. Lehet, hogy még én is kinyomok valamit gimppel majd a hét végén.

Meneküljön kinek kedves az élete, rajzanak a szöszök!

Megtörtént eset alapján.

Nagyon szép napnak indult. Szinte már túl szépnek.
Koppányka délután ballagott hazafelé az oskolából. Jó kedve volt mert hamar elengedték, ráadásul hétágra sütött a Nap, csiripeltek a madarak. Ahogy kinyitotta a kaput, egy fura kis pamacs, egy fehér szösz szállt el az orra előtt. Aranyos. Nézte, ahogy az udvar felé tovaszáll. Éled a természet. Hiába ez most egy igazán jó nap, gondolta.
Akkor még csak nem is sejtette, mekkorát téved.

Aznap este korán sötétedett. Túl korán. Koppány mindebből semmit nem vett észre, melegített magának egy kis paprikáskrumplit, megvárta, amíg elkezd sercegni, kiszedte tányérba, kivett egy kanalat, és a terasz felé vette az irányt. Kiment az ajtón, leült a székre, és szépen komótosan enni kezdett. Ízlelgette a finom paprikáskrumpli ízét, reggel óta nem evett semmit. Szájához emelte a kanalat, de úgy maradt. Valami nem stimmelt. Felnézett, beleszagolt a levegőbe. Az ég furcsán sötét volt, és minden olyan csendes. Csendes, mint a halál. Sehol egy madár. Hirtelen fázni kezdett, felkapta a félbehagyott paprikáskrumplit, elindult az ajtó felé. Az ajtó előtt a lábtörlőn pamacsok gyülekeztek, először csak néhány akadt meg a kiálló szálakban, de aztán egyre több és több, a számuk exponenciálisan növekedett, már hátulról is jönnek, fel a lépcsőn, a szél sodorja őket. Koppány gyorsan átlépte a szőnyeget, és becsukta maga mögött az ajtót. Szíve a torkában zakatolt. A szemközti ablakon látja, ahogy nekiütődnek az üvegnek a szöszök, rendületlenül, kíméletlenül, mint egy parányi hadsereg, ostromolják az ablakot. Az emelet felől is jönnek, biztos nyitva volt fent egy ablak. Ott állt, hátát az ajtónak vetve, a mehér massza egyre közeledett, vége, ennyi, nincs menekvés, a kezdet és a vég két kígyó, akik egymás farkát harapják, nincs értelme semminek se, semmi sem létezik. A végítélet napja ez, az invázió elkezdődött. Koppány gyorsan még egy utolsót kanalazott a krumpliból, mert éhes volt, azután átadta magát a sorsnak. Behunyta a szemét, és várt.
Vége az első résznek.

három dolog, amiket lusta vagyok külön bejegyzésben tárgyalni

Első: Most vacsinál véletlenül összekechupoztam a kedvenc plüssmajmom fejét, úgyhogy sajnos ki kell majd beleznem, lecsapolnom a rizst a zsigereiből, és be kell majdan vágnom a mosógépbe egy hard menetre. Ezenkívül a nagymamámmal épp varratni készülök magamnak egy plüss pingvint. Döme örül ennek, szereti ő is a pingvineket, mert a legnagyobb hidegben sem fagynak meg. Vagy le.

Második: Sosem hittem volna, hogy egyszer annyi milkám lesz, hogy undorral kell majd ennem, hogy meg ne romoljon.

Harmadik: Sokféle kocka létezik a világon. Vannak a szögletes kocka kockák, akik nem szeretik ha kockának hívják őket, de szőrös ápolatlan fejük van, csak cigizni meg kávézni járnak ki, még WC-re se, chipsen és kólán élnek, éjt nappallá téve egyre csak wowoznak, a legnagyobb gondjuk az, hogy mikor rohanják le a szomszéd klánt és hogy mikor lépnek szintet, l337-ül b3széln3k 4 sp4nj41kk4l és úgy általában m1nd3nh0l, ROFL LOL OMG WTF, és lecsesznek, ha bugfix helyett patchet mondasz véletlenül (már jártam így!), és a fórumokon azt hiszik magukról, hogy adminok és bárkit leolthatnak büntetlenül mindenféle hülyeség miatt. A művelt köznép eredetileg őket azonosította a klasszikus hexaéderekkel, és én is szeretem őket szidni, mert megérdemlik csesszemeg. Hogy lesz így normális életük, barátnőjük, hogy lesznek így újgazdagok?*
Aztán ott a másikféle kocka, mint amilyen én is vagyok. Infóból érettségiztem, és ezzel egyre több helyen dicsekszem, és ha nincs semmi dolgom, legszívesebben én is a gép előtt ülök. Az órám bináris számrendszerben mutatja az időt, de kizárólag csak azért hordom, mert írtóra menő. A számítástechnikához jobban értek mint egy átlagjúzer, fel tudom húzni magam ha valaki nem ismeri a másolás-beillesztés billentűkódjait, és természetesen kicsit geeksoviniszta** is vagyok. De.
Állítólag annyira nem vagyok ápolatlan (...), kemény borostám is van nehogy iskolás gyereknek nézzenek a suliban, gyakran járok teniszezni is***, igyekszem a sznobság látszatát fenntartani, a tőlem alacsonyabb számítástechnikai háttértudással rendelkezőket segíteni szoktam, milkacsokim is van mint már említettem, meg macskám, szoktam játszani a friss levegőn, és ami a legfontosabb: nem játékra használom a gépet, hanem tanulásra és kultúrált szórakozásra. Blogokat írok-olvasok, hírportálokat böngészgetek, a világ egyik legbonyolultabb monolitikus UNIX-alapú rendszerét konfigurálgatom, HTML-programozást gyakorlok, nyolcgigás pendrájvom van, naponta frissülő angolszász képregényeket olvasok, és megpróbáltam feltenni a CS-t, de az istennek se akar múkodni, de már nem is törődök vele. Örülök, ha valakinek este 10 után van kedve velem hont foglalni vagy opcionálisan választott messengerprogramból/IRC-csatornán kommunikálni, és még más perverz dolgokat, de azokat nem írom le, mert az olvasótábor fele már most alszik. Ne is figyeljetek erre, csak azér írom ezt, hogy ne kelljen a holnapi zéhára tanulnom, mert majd a könyvtárban akarok tanulni holnap, és ha most is tanulnék, akkor már sok lenne.
És ide kirakom az AS címkét is, mert már régen volt.

Up: Azóta már megy a CSé, csak a directX-et hiányolta.

* a múltkor láttam a bugfixes kockát, egy húszéves lerobbant poros fiattal töfögött
** hapax legomenon.
*** a félév utolsó négy hetében

labor-jegyzőkönyvek

Egyetemszidás még nem volt a héten, már éppen itt az ideje. Az előbb úgy berágtam az egészre, hogy szó szerint majdnem felrobban az agyam, két tárgyra 50 percbe tellett kinyomtatni öt nyomorult olvashatatlan oldalt. Az igazság az, hogy a mi egyetemünk kábé olyan szinten áll informatikai szempontból, mint a legcsóróbb tádzsik kisvállalkozás PR fiókja. Most nem a tengerek római istenéről beszélek, bár kétségtelenül azon is jókat lehet élcelődni. Jóval életbevágóbb dolgokról lesz szó.

Ott van először is a fizika, amire ugye van felkészülési anyag. Azt kell megtanulni a laborgyakorlatok előtt, tehát célszerű, ha ideadják a kezembe ide ni, és akkor ez úgy megy, hogy én elolvasom, megtanulom, és tudni fogom. De nem adták ide, "mert csak 1 példányban van meg". De szerencsére a labortársamnak fotós mobilja van, és résen volt, és az uccsó pillanatban sikerült pixeles mobilképeket készíteni a felkészülési anyagról, és el is küldte mailen, így a nokia és a gmail mentette meg az életem. De elég csak belegondolni, hogy egy mobillal készített képről kell tanulnom, mintha kalózfelvételek lennének istentudjahonnan, ráadásul mindez kemény 300 dpivel monokrómban nyomtatva. Ha valaki ránéz, azt mondja rá, hogy mi ez, ez nem felkészülési anyag, ez szemét, begyújtani lehet vele, nem tanulni belőle. Én is azt mondom.

De ott van a fizkém, ami durvább. Az egy rar fájlban van, kábé öt dokumentum. Az egyik .tif kiterjesztésben van, az egyik csoporttársamnak fél napjába került szerezni progit, ami egyáltalán lejátssza a tifet ugye. Biztos vannak köcsög tanárok, akik azzal szívatnak hogy ritka, vagy esetleg olvashatatlan formátumokban teszik fel a bevágandó dokumentumot, hogy ezzel is a hallgatók alá fűtsenek. De most komolyan, mást magyarázatot nem tudok rá.
Ami meg nem tifben van, az pdf-be van szkennelve, 90 fokkal jobbra döntve, oldalak szerint hátulról előre és az álló oldalak alsó 1/2-ében elhelyezve. Így, ahogy mondom. Úgyhogy azzal azt szoktam csinálni, hogy megnyitom, rögtön a végére görgetek, onnan oldalra fordított fejjel lassan előregörgetve kétlaponként megvizsgálom az oldalszámot, ha megtaláltam Ctrl C, paintbe behoz, viszaforgat, oldalméretarányokat kicsit nyomottabbá tesz, és úgy paintből nyomtat. Ha ezt öt héten keresztül csinálja az ember, meg lehet szokni.

De ha a hatodik héten amikor éppen az utolsó anyagrészt töltené le a netről, és a linkre kattintva mindezeken felül egy bazinagy ERROR 404-el köpik szembe, akkor attól még nekem is eldurran az agyam, és olyanokat írok ide le a széles világszőttesre mindenki elé, hogy a ME informatikai téren fityinget sem ér, és ez nem a mondvacsinált válság miatt van, hanem azért, mert még ők maguk is leszarják. Már bocsánat. Ha nem lennének barátaim és nekik nem lenne meg már letöltve, ennél a pontnál ugrana is a fizkémem erre a félévre. Szóval köszönöm nekik, az egyetemnek meg nem.

milyennapomvolttegnap

Nos hát annyival bővült a repertoár, hogy az anyakönyvvezetőnek olyan volt a modora, mint egy épp egy menses közepén lévő alsós tanítónéninek, szertartás közben kérdőre vonta a vőlegényt, hogy miért beszélget a menyasszonnyal amikor ő beszél, hogy nagyon zavaró. Na mindegy. Továbbá ami fontosabb és egyetemi vonatkozású, találkoztam Luca legjobb barátnőjével, aki csinos informatikushallgatónő, és ő is utálja az egyetemet, úgyhogy sok közös pont van. És ráadásul még egy gépgyártástechnológia-doktorandusszal is táncoltam. És amúgy olyan bénán táncolok, mint senki más.

milyennapomleszma

A mai napom abból fog állni, hogy először is egy óra múlva elmegyek végignézni, ahogy egy autóra virágokat raknak, aztán meg hazajövök, átöltözök szép ünneplőruhába, aztán elmegyek, hogy ott üljek a fehér ruhába öltözött nővérem mellett, akinek a másik oldalán is egy pasi fog ülni, amikor mondják, akkor alá kell írnom egy papírt. Aztán meg elmegyek egy étterembe, és muszáj lesz annyit enni, amennyit csak bírok, meg táncolni is, pedig azt nem is tudok. Nagyvonalakban ennyi.

Ma egész nap csak vegetáltam, mert tegnap éjjel hárman megittunk öt üveg bort és egy sört, és hát ami azután következett a mellékhelységben, arra nemigazán vagyok büszke. Szóval szétcsaptam a gyomrom, még ma délután négykor is hányingerem volt.
De legalább már megborotválkoztam, az istenért.
Szóval ma nem történt semmi különös. Gimppel próbáltam bűvészkedni megint. Hibaüzenet lett a vége, de nem olyan batár piros X mint Windózéknál, hanem annál sokkal aranyosabb, és nekem annyira tetszik, főleg az alja, hogy be is rakom ide ne:

még egy mára

Hiába, ha rámtört a blogolhatnék, hát engedek neki. Szóval ma életemben először vadászgörényt sétáltattam. De a mikéntjét azt nem írom le, hogy mindenkit furdaljon a kíváncsiság.
Aztán itt van az én házi görényem, a Firefox, ami most annyira gánylassú, hogy ha mondanám, nem is hinné el senki, ezért inkább írom. Azt csinálom, hogy legépelem a mondatot, utána meg kell várni, amíg leírja. Írógéppel gyorsabb lenne, mert ennek kábé kemény 3 betű / 5 másodperc* a sebessége, tényleg hihetetlen. Hát még amikor befejezte, és neki kell állnom kijavítgatni a hibákat, számolnom kell hangosan, miközben nyomogatom a Backspacet, hogy 16 betű vissza, hopp, túlment, öt előre. Így lehet, hogy negyed órába tellett ezt leírnom. Memóriakezelési gondokra gyanakszom, de még várok egy szakvéleményt valakitől. Kegyetlen. Mára asszem ennyi.

* Nemtom figyelitek-e, de ez már átlépi az 1 betű/másodperces lélektani határt.

valid vagy nem valid

Most ezekben a virágzó webkettes időkben ugye a legújabb divat a valid-láz. Azon kívül persze, hogy rettentő mód hasznos is. De előbb egy kis tanulnivaló.
Mit is jelent az, hogy egy weboldal valid. Egy weboldal akkor valid, ha szabályos, szabványos kódokból épül fel, úgy, ahogy azokat használni kell. Előfordulhat, hogy rosszul írunk megy egy kódot, legyen az java vagy html, a böngésző nagy valószínűséggel értelmezni fogja, de attól az még nem lesz valid. Pölö: az img-taget mindig le kell zárni. Ráadásul a tageket sorrendben kell lezárni. Target_blank taget elfelejtetjük, ahogy az embedded cuccokat is, helyette javascripttel oldjunk meg mindent. Vannak még szabályok, azoknak utána lehet nézni bármelyik ezzel foglalkozó oldalon. Nehezebb lesz? Bizony, nehezebb lesz, de legalább valid lesz az oldal.

De miért is jó, hogy az oldal valid. Azért jó, mert a keresőmotorok könnyebben találják meg, könnyebben szűrik, nem kell a hibás kódok miatt törni a fejüket, hanem sutty be a találati lista elejére. Ugye ettől lesz szabályos egy oldal, a validságtól. Aztán ugye még fontosabb szempont, hogy minél validabb egy lap, annál jobban ugyanúgy fog mutatni az összes böngészőben, mert ugye annál egyértelműbben van kódolva. Persze egyik oldal sem lehet 100% valid, csak a legyegyszerűbbek. Mert ha csak egy sornyi szöveg van rajta, az lehet teljesen valid, de ha már tele van tömve mindenféle flash-animációval, akkor már nehezebb valid oldalt készíteni. Szóval a validság vizsgálatánál figyelembe kell venni az oldal tartalmát. Most jönnek a vicces példák.

Ott van például Sherpa, aki most fejezte be nemrég a Liskaland oldalát. Színtiszta CSS és javascript az egész, a saját bevallása szerint mégis validdá szerette volna készíteni. Sikerült is neki, 7 hibával eddig ez a legvalidabb oldal, amit ismerek. Aztán negatív példának ott van a Neptun bejelentkező oldala, amin van három kitöltendő mező meg egy gomb, mégis 16 hibát és 15 figyelmeztetést számlál. Az indexesek se gondolják, hogy valid oldalt kéne készíteniük, 43 hiba van a főoldalukon és 3 figyelmeztetés. A ME főoldala meg felannyira se valid, mint az Eltéé. Startlap.hu-t már csak csórók nézik meg, van is rá okuk az oldal 1237 hibájával és 271 figyelmeztetésével. De ott van Bemapó blogja, ami kétszer annyira valid, mint az enyém, pedig kétszer annyi tartalom is van rajta. És most jön a csattanó. A blogom nem valid :) De ez nem is csoda, tele van tömve ez is mindenféle esztétikai gyönyört okozó fícsörrel. Így jött össze a szerény 914 hiba és 470 figyelmeztetés. Ez már majdnem startlap-szint. De attól azért jobban néz ki.
Ja és még egy friss kép a post végére, ismét egy Gimpalkotás, ahogy megszokhattuk.Vigyázzatok vele, freaking dangerous.Engem is ma megharapott, mert két órámba tellett visszaállítani az elgórt rendszertálcámat, mert véletlenül letöröltem. Azt hittem, nem kell. De aki ismer, tudhatja, hogy egy Terminállal az asztalon mindenre képes vagyok.

poénos pingvin

A pingvinem deafulton tudja, milyen is a Windóz. Meg is mondja. Gyökér.

fizkém

Teringettét, de nyálas bejegyzéseket írtam régen. Csöpögnek az érzelmektől és az elcsépelt közhelyektől, fúúj.

Amúgy meg most senki, de senki nem tud megakadályozni abban* hogy leírjam, a kedvenc tantárgyam a fizikai kémia. Az a tárgy, ami az anyagmérnöktanoncoknál a mumus. Még jó, hogy senki nem olvassa onnan ezt a blogot. Még nem. Meg is vernének érte, de egészen biztosan kiközösítenének. De igazából tojnak rá, mert amúgy is egy polihisztor kockának néznek engem. De hát most ha egyszer infóból érettségiztem, meg matekból, meg fizikából. Még mindig meglátszik, hogy hermanos vagyok, messze én vagyok a legképzettebb kvantumfizika, elméleti fizika, csillagászat, biológia, informatika, történelem és magyar irodalom terén az egész évfolyamon**. De nem is ezt akartam írni.
Hanem azt, hogy jófej a fizkém doktoranduszunk, múltkor hawaii-ingben aranyláncban jött be a laborba gyakorlatot tartani. A labor meg a kedvencem, mert két órán keresztül nem görnyedni kell a füzet fölött, hanem öntögetni mindenféle színes undorító löttyöket, kotyvasztani, figyelni, hogy ne buborékoljon túl gyorsan, és megkérdezni a segítőkész néniket, hogy mi a jó fenét kell csinálni, mert a jegyzőkönyvvázlatba kloroform helyett széntetrakloridot írtak, és akkor borul az egész. Szóval afféle tesi, tudományos alapokon, és át se kell öltözni hozzá, csak előtte megtanulni, hogy miről lesz szó. És minden héten mást csinálunk. És izgi, mert nehogy észrevegyék, hogy véletlenül a csapba öntöttem a szerves oldószert a gyűjtőedény helyett. Szóval király. Várom már a két hét múlva hétfőt.

* Na jó, a Blogger meg tud, mert neki csak egy Enter, és a szerverek leállnak.
** és ezt mindenféle önajnározás nélkül

mesekönyv

Ma délután nekiültem egyik kedvenc mesekönyvemnek. És hát mit mondjak, újabb jelentésréteg tárult fel előttem. Nem a szöveg változik, hanem mi.

...Nem szerette Vesziliát, bennünket sem szeretett, azt gondolom, nem szeretett senkit. Csak jött, kefélte a lovakat, fényesítgette a sok szerszámot, soha senki nem látta mosolyogni...

...szóval abban a kertben kutya-macska a legnagyobb barátságban él egymással, a kiscsirkékkel meg egy öreg, beszélő papagájjal. Együtt kényeztették a göndör szőrű kisbárányt...
...és két centit nő reggelre. Evés után óriási hempergés, hancúrozás kezdődött az állatokkal. Rőzse néni Palkót a komondor hátára ültette...
..."elviszlek hozzá. Rőzse néni szereti a nagypapákat is." Nagypapa szeme fennakadt, úgy bámult unokájára. Még a horgászbot is kiesett a kezéből... "hancúroztam a báránykával, a komondorral meg a macskával"...

...Géza pedig megérintette a díványt: "Rugódzik." És már ráültek mind a hárman. Egy csomó felhorzsolt, összekarcolt térd, lötyögő harisnya, kopott orrú cipő. Géza mind a két kezét maga mellé tette. Úgy rugódzott. Mellette Ági és Csutak. Ági egyre vadabbul, szinte már föllőtte magát a levegőbe. Csutak... szemét félig lehunyta, és földöntúli mosoly ömlött el az arcán...
..."Persze, mert biztosan rajta fekszel." "Dehogy fekszem rajta."... "Az ember annyit se kérhet tőled, hogy állj fel!"...
...Ági felsikoltott. "De Géza! A vendég előtt..." "Fütyülök a vendégre!"... Ági nézte egy darabig, majd egyszerre csak fent volt a díványon...

Kicsit nehéz úgy mesekönyvet olvasni, hogy közben az embernek piszkos a fantáziája. Hiába, a kor teszi.

olcsójáték hülyegyerekeknek

linux-fun, avagy a felfedezés öröme:
(21.56.05) koppány: küldtél nekem rezgő figyelmeztetést?
(21.56.06) Joe: majd később
(21.56.09) Joe: igen
(21.56.15) koppány: küldjél már még :D
(21.56.25) Joe megbökte!
(21.56.32) koppány: hehh :D
(21.56.53) koppány: azt írja ki: "21.56.25) Joe megbökte!"
(21.56.58) Joe: :D
(21.57.04) koppány: mégegyszer!
(21.57.06) Joe megbökte!
(21.57.10) koppány: :D
(21.57.15) koppány: ezzel ellenék egy ideig
(21.57.18) Joe megbökte!
(21.57.33) koppány: :D
(21.57.47) koppány: jó, most már elég
(21.57.51) koppány: földön fetregek
(21.57.56) koppány: ngek
(21.57.58) Joe megbökte!
(21.58.01) Joe: ok:D
(21.58.01) koppány: jó ez a pidgin...
(21.58.08) Joe: mi?
(21.58.20) koppány: kiírja, de amúgy nem rezeg, csak "megbök" :D
(21.58.25) Joe: :D

shutdown day

Egyébként meg sok helyen olvastam, hogy a Föld órája hülyeség, a böngészők elsötétítése hülyeség, mert nem spórol energiát, hogy az egy óra alatt megspórolt energiát simán felhasználjuk, amikor újraindítjuk a hálózatokat, satöbbi, satöbbi, sokan okoskodnak eféleképp. Nos hát én, mint tősgyökeres WWF-tag, bizton állíthatom, hogy nem az energiaspórolás volt a cél. Ez egy pszichológiai teszt volt, hogy az emberek hajlandóak lennének-e összefogni a bolygójukért, akár csak egy órára. És hát ugye elbuktunk. Az meg hogy a Lánchidat lekapcsolják, meg a Big Bent, meg az összes többi nagy épületet, hát most istenem, egy ember utasítására meg lehet tenni. De az csak egy ember. A lényeg az lett volna, hogy a kis háztartások is elsötétüljenek, az összes kis házikó, a tanyák, minden, hogy sok ember fogjon össze egymással, ne csak egy. Hát ez nem jött össze.

De a hiba ugyanott van, mint az autómentes napnál. Hogy senki nem tud róla. Nem reklámozzák, abba most nem megyek bele, hogy miért, ennek sok oka lehet a politikától kezdve, gazdasági, ugye, kinek érdeke, hogy ne használjanak autót. Senkinek. Na de itt van most a shutdown day, amire én is véletlenül bukkantam rá, hát ez itt a baj. De legalább rábukkantam. Arról szól, hogy május 2.-án egy napig ne használjuk számítógépünket. Gyakorlati hasznát nem látom, inkább csak poénszámba megy, de ez is az összefogásra játszik. Valamennyi energiát ez is spórol talán. Én biztos, hogy ki fogom próbálni, így is sokat vagyok gép előtt, mindenki másra meg rábízom, döntsön belátása szerint. Elvileg felnőtt, környezettudatos földlakók lennénk, vagy mi.

floppy

A floppy olyan gyorsan ment ki a divatból, hogy nem maradt időm átmenteni róla az adataimat. Így most van három doboz teleírt floppym, amik ott porosodnak a szekrényen, meg egy gépem, ami nem tud floppyt olvasni, mert nincs meghajtója.
Emlékszem még, milyen menő volt a 3,5"-s lemezzel szaladgálni a hermanban, azon adtunk mindent egymásnak, mert akkoriban még egyedül anya kollégájának volt CD-írója, és akkor még fogalmam se volt, hogy milyen lehet egy CD-író. Úgyhogy most rámtört a retro floppy-láz, nem lehet valahol külső floppy-meghajtót kapni?

film

A kedvenc filmes kategóriám alighanem a mindfuck scifi. Meg tudnék bolondulni az ilyen filmekért, Solaris (az eredeti)*, 2001-űrodüszeja, meg ilyenek. Annyi kikötésem van, hogy maradjon a hihetőség talaján, ne legyenek benne orbitális baromságok mint a Mars mentőakcijóban, ellenben egy konkrét főszereplő űrhajós szemszögéből mutassa a dolgokat, legyen benne egy olyan rész, amikor végképp nem tudom eldönteni, hogy ez most csak halucináció vagy a valóság, és legyen benne egy beszélő központi számítógép, ami meghibásodik és gonosz lesz. Yeah. És NE legyenek benne űrlények, mert az olyan illúzióromboló. Ha meg mégis vannak, akkor legalább ne mutassák meg őket, mert számomra a Világok harca is az ominózus pincés jelenetnél ért véget, onnantól már csak egy gagyi nyálas B-kategóriás izé volt. Miért nem tudják felfogni végre, hogy az űrlények csak addig félelmetesek, amíg nem látjuk őket? Amúgy meg nem is kellenek űrlények, sokkal izgibb az, amikor a szerencsétlen űrhajós a saját elméje ellen harcol. Meg a gonosz számítógép ellen.
Ezt azért írom, mert nemsoká ki fog jönni még egy ilyen film, a Moon, biztos csak azért, hogy az én filmnézős lelkemet kielégítse. Addig is benyomom a Sunshinet, amit Joe fog hozni ma, remélem. Bár az inkább csak scifi lesz, de majd meglássuk.

* Na, a Solarisról annyit, hogy eredeti szovjet gyártmány, szerintem még jobb is, mint a 2001, mert van értelme, és végig van benne feszültség is. Aztán a fejlett nyugaton valamiért azt gondolták, hogy csinálnak belőle reméket George Klúnival, na az olyan is lett, meg se nézem soha. Azért jó volt, mert hiába szovjet, hiába 40 éves film, én mégis azt mondom, baró. Kicsit elnyúzza ugyan a történetet, de a Lostot épp ezért szeretjük. Aki megteheti, nézze.
De a 2001 is alapmű, abban van először a gonosz számítógép. Hátborzongató. És reális.

kép

Legújabb alkotásom, ismét a gimppel hasítottam. Háttérképnek tettem be magamnak. De ahhoz túl gagyi, hogy a fotóblog elit képei közé kerüljön. Külön felhívnám a figyelmet a szöveg mögött elhelyezkedő leheletnyi sárgás árnyalatra és Tux pingvin pillanatnyi kancsalságára. A lába meg azért lett olyan nagy, mert az hivatott szimbolizálni az általa képviselt oprendszer stabilitását. A csőre meg azért, mert azzal falja fel azokat, akik windózt használnak. A hasa meg azért, mert sokan mégis windózt használtak...

Nekem igazán nincsenek nagy vágyaim. Csakis reálisak.
De azért jó lenne, ha pont a házunk előtt borulna fel egy Nougat Bitset szállító kamion.

Na, a gitáros újrakezdte. Nem adok neki sokat.

suliból

Ezt most a suliból írom, négy lyukasom van egyhuzamban. A baj csak az, hogy csak itt van konnektor, a főépület feletti kis folyosón. Illetve nem ez a baj, hanem az, hogy valami rendezvény van itt alattam, nehéz megítélni, hogy mi. Az előbb egy hosszúhajú kecskeszakállas gitárosszépfiú gondolta úgy, hogy neki most mindenképpen menőznie kell a gitárral, és ilyen nyálas slágereket kezdett el, játszani. Még jó, hogy halkan csinálta. És még épp időben hagyta abba, mert azt hittem, hogy idegemben a fejére ejtem a székemet. Most meg valaki valami másik nyálas slágert énekel szintetizátoros kísérettel, de úgy látom hogy senki nem is veszi őt észre, pedig nekem rendesen b_ssza a fülem. Na most egy csaj kezdte ugyanezt, csak ő celin diontól nyomja a titanic slágert. És hű, de hamisan. A csávó meg most ott áll mellette, gondolom duettben fogják odatenni, bár ne tennék, azt már nem akarom megvárni.
Hát mit mondjak, elég alja rendezvény ez, asse tudom, hogy most minek a jegyében rendezték ez meg. Mert ugye az lenne az alap, hogy mindenki tudja. Egy órával ezelőtt pölö egy nyomorék mondott egy verset vagy mit, valamit mondott a tömegnek és tapsoltak, de róluk nem írok rosszat. De vazze, hát ez nem nyomorék ez a csaj, de titanicot énekel hamisan! És ráadásul a háttérzenéhez képest túl hangosan. Óóó, most van a crescendó a magas C-ben, jesszus, mindjárt felrobban az agyam. Oké, most vége. Illetve még nem lenne vége, de mindenki tapsol, gondolom nekik is elegük van belőle. A duett meg szerencsére elmaradt. Még másfél órám van, hajjaj, mi lesz itt még addig.

Amúgy meg két nap alatt sikerült beállítanom, hogy a wifim a WPA-val titkosított kapcsolatokra is tudjon csatlakozni, viszont msot az van, hogy a tálcámról eltűnt egy csomó ikon, pedig azoknak ott kéne lenniük, mert fontos beálíltások voltak rajtuk. Újratelepítettem a tálcaprogramot, de semmi mozgás. Van min dolgozni.

frímél

Köztudott, hogy ugyebár van énnekem egy freemail accountom is, direkt azért, hogy oda kapjam a szemetet mindenünnen. Mármint a levélszemetet. De megesett már, hogy más szemetet is kaptam ida. De ez más téma.
Szóval éppen ötödik napja nem néztem meg mi folyik ott bent, de most kiborítom a bilit ide mindenki elé, és egy rögtönzött kimutatást készítek a beérkezett levelekről. Kezdeném is azzal, hogy a Freemail Szimpla dizájnban amit én használok, van külön spam mappa, nem tudom hogy a normál freemailben van-e, mert azt már rég nem láttam. Szóval a spam mappa tartalmát nem veszem számításba, mert az még annál is spamebb, mint ami az Érkezett mappában van. Nahátakkor.

Öt levelem az antikváriumtól jött, pedig kétszer lemondtam már a hülye hírlevelüket, de úgy látszik ez őket nem zavarja. Engem igen. További két levél jött a NASAtól, pedig már ezerszer mondtam nekik, hogy nem akarok elmenni a gagyi Mars-missziójukra. Nem, még akkor sem, ha fizetnek. Miért nem fogják már fel végre? Másik két levél jött a Myviptől, nem sok vizet zavar, azt úgyis gyakrabban szoktam nézni.
A többi levélből már csak egy-egy érkezett. Kaptam egy spanyol nyelvűt, már megint 4500 millió eurót nyertem a spanyol lottón, úgy, hogy nem is játszottam. Na ezt csináljátok utánam. Aztán kaptam még Mommo-hírlevelet is, ami fogalmam sincs mi lehet, mert még egyet sem néztem meg, de a neve alapján biztos egy aranyos kis szörmók lehet. Mommo, a barátságos kis szőrmók. Nem? Aztán megkaptam még az Egészség Hírlevél aktuális számát, amiben a biorezonancia előnyeire hívják fel a figyelmem. Ezt a tárgyból következtettem ki, mert én elvből nem nyitok meg semmi olyat, aminek a nevében az E-betűs szó szerepel. Pfúj. De itt van még a Felvételi Információs Szolgálat is. Kedves tőlük, hogy még nem felejtettek el. Cserébe viszont én sem őket, gondoskodnak róla.
Aztán van itt még egy reklámlevél, ami nem is próbálja tagadni származását. "Ezzel biztosan számolhat!" van a tárgyban, számolok is vele, mert eggyel több levél vándorol szépen a szemetesládába. Aztán meg a hi5 figyelmeztet, hogy 3 megválaszolatlan barátkérőm van még, de nem dőlök be neki, mert tudom hogy egy orbitális trójai faló az egész szervezet, adatokat lopnak meg minden. Amúgy meg nem is regeltem oda, akkor meg honnan van barátkérőm. Ész kéne ide, egy kevés.

És legvégül megérkeztem az egyetlen hasznos levelemhez, ami a petíciót konfirmálja a zsidó artisjus ellen. 15 levélből egy az, ami használható. Hát ennyi lett volna rövid ámokfuttatásom, remélem más is annyira élvezte a postafiókom elemezgetését, mint én nem.
Bár most jutott eszembe, hogy ez új rekord, hiszen már egy fél hét telt el, és még egyszer sem emlékeztettek a farkam méreteire és az állítólagos barátnőm véleményére ezzel kapcsolatban. Vagy az már automatikusan a spam-mappába vándorol? Meg is nézem már, mi minden van abba a mappában.

milyennapomvoltma

A mai napomat valahogy nem úgy terveztem, ahogy alakult. Reggel ahogy felkeltem, megláttam milyen jó idő van kint, süt a nap, csiripelnek a madarak, úgyhogy ennek örömére egész nap bent akartam poshadni a gép előtt, ahogy ilyenkor lenni szokott. De aztán végülis egész nap kint ugrándoztam a friss levegőn, instállom, na. Meg fát vágtam, meg jaj, hát a nap csúcspontja:
Végre csőtörése volt a szomszédnak, és én önjelölt töltésfelügyelőt és gátvédelmi biztost játszottam, eltereltem a vizet balra, aztán oda gátat raktam és jobbra tereltem, aztán megint balra, aztán egy méterrel arrébb ugyanez. Aztán meg hidrodinamikai kiselőadás-füzért tartottam a szüleimnek, aztán leveleket meg kavicsokat meg csigaházat úsztattam le a rakoncátlan hegyi patakon, és amikor már nagyon untam magam, akkor meg nekiálltam lefényképezni, eredmény a fotóblogon. Felhívnám a figyelmet, hogy photoshop nélkül csináltam a képet. Meg is látszik.
Hű de nehéz olvasni ezt a bejegyzést, teleraktam mindenféle nehezen értelmezhető szókapcsolatokkal. Nem volt szándékos. Kakaós volt. Az a kalács, amit ma sütött anya.
Hülyevagyok.

hajrá

Most pedig nekállok, és egyenként beszkennelek hét oldal kakarakterisztika-vizsgálatos fizika labor jegyzőkönyvet, ugyanakkor kinyomtatok meghatározatlan mennyiségű, de legalább ugyanennyi izobutil-elegyek felületi feszültség mérése fizikai kémia labor jegyzőkönyvet*. Óra indul.
Ja, majd elfelejtettem, mindkettőt tudni kell hétfőre.

Up: Á, nem, inkább fogtam az ELLA kártyám, és vettem magamnak egy baró converse csukát a severben. Az többet ér.

* Már ha még maradt tinta a múltkori fizikai kémia után, ami 51 oldalas volt.

gondolat

Fel kéne szednem valami jó hermanos csajt végre. Igen, a hermanos csajok a legjobbak, tapasztalatból mondom.
Szegény leendőm még nem tudja mit vállal azzal, hogy ismerősnek fog jelölni myvipen.
Ezt most csak azért mondom, mert ismerősnek jelölt az előbb egy lány, akit történetesen nem ismerek, de amúgy meg veszettmód szép, és akár még az öcsém osztálytársa is lehetne. És egyedülálló. Muhaha.

Le kéne az ilyesmiről szoknom végre. De azért csak nem vagyok annyira ronda, hogy ilyen lányok jelölgetnek engem... csak hát ugye ne lennék annyira undok. Meg cinikus. Meg kiállhatatlan. Meg AS. De azon kívül minden oké velem, lányok, jelöljetek!

Up: Megtaláltam a blogját. Próbáljatok megállítani.

kő

Most vettem észre, hogy a baumaxból lopott kövemnek bizonyos meghatározott oldalról nézve Nagy Magyarország alakja van.
Nem is kellett sok, rögvest eszembe jutott a klasszikus, és kaptam is elő a fotosoppot hogy megörvendeztessem a hallgatóságot, azaz csak kaptam volna, ha lett volna, de helyette a gimpet kaptam elő mert csak az volt, és az is rekordsebességgel hozta robbanásközeli állapotba az agyamat, mert ugyanazt tudja mint a fotoshop, csak máshogy. Az alábbi képregény elkészítése egy órát vett igénybe.
A második kockában az N azért áll furcsán, mert gány módon először kis n-nel írtam a Nagy Magyarországot.
Ezenkívül megfigyelendő még a főszereplő két pontszeme és a rohamrendőrök mesterien kidolgozott fegyverei. Továbbá a rendkívül élethű könnygázfelhő. Na igen. Koppány és a gimp. A következő képsor erről fog szólni.

Ross nyomán.

két dolog

Most két dolgot fogok hamarjában leírni, mert nincs több időm.
1, Voltam az előbb a baumaxban, és csórtam egy kis darab terméskövet. Ott árválkodott az építési részlegen nagyobb bajtársai mellett. Úgyhogy beletettem a kosárba, izgultam, hogy a pénztránál ne csipogjon, és szabaddá tettem. Tök jó lenne, ha egy egész kőfejtőt ki lehetne így csórni.
Meg láttam élethű kendermagos tojót, beleraktam a kosárba, és olyan volt, mintha eleve odafészkelt volna. Meg veszek majd ilyen plüss ülő csirkét, mert nagyon jópofa. Jól fog mutatni a Black&decker fúró és a 32-es króm-vanádium villáskulcs mellett a kosárban húsvétkor. Lalinak nevezném el. A fúrót.
2, Légyszi szavazzatok erre, ne hagyjuk, hogy a zsidó artisjus jogdíjakat fizettessen 15-étől az üres adathordozókra. Nézzetek utána a neten, és ímélben küldjétek el mindenkinek, aztán meg spammeljétek tele az ímélcímüket a szemeteknek. Nagyon nagy botrány van már belőle. Hozzáteszem, jogosan (hehe, értitek, jogosan).
Megmondanám, hova tegye a hülye jogvédő bagázs a hülye jogvédő matricáit.

freedom

Bejegyzést írni támadt kedvem. De végre valami olyat, ami nem a linuxról szól. Mert csak úgy lennék igazán menő, ha nem szólna minden második mondatom a linuxról. Tudom ám, hogy most mindenki egy elfajzott geek kockának néz engem, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy igényeim vannak. Hogy igényeim vannak, és képes vagyok megvalósítani őket, mert hajlandó vagyok két oprendszert összehasonlítani, és eldönteni, hogy melyik jobb. Állítom, hogy képes vagyok felismerni a szabadságot, amely eddig nem adatott meg nekem. Mert igenis léteznek rendszerek, melyek szavatolják...
Na jó, inkább abbahagyom, mielőtt valaki megver.

desktop

Itt pedig a várva várt képernyőképem, bár itt nem látszik, mennyire zsír, hogy lehet ráncigálni az ablakokat, mert egyhelyben állnak, de attól még nagyon cool félig áttetsző a tálca, a terminál és az ablakkeretek. A Számítógép tulajdonképpen a Sajátgépnek felel meg, a Terminál az elmaradhatatlan parancssor, amiből egy csomó beállítást el tudunk végezni és a linux kernelhez is ebből tudunk hozzáférni, a Liferea a legújabb feedolvasóm, a többit meg már ismeritek. A legtöbb cucc a kék ubuntu-ikonra kattintva jön be start-menü szerűen a bal felső sarokban, úgyhogy ezen a képen sajna közel sem látszik egy csomó minden, de hát most ez van.

Na újra ittvagyok, ma reggel 9 körül írtam az Unix fórumra, és kettőkor már meg is született közös erőfeszítéssel a megoldás, úgyhogy most már van netem, teljes értékű linuxom, ami százezerszer jobb mint a windows, minden működik rajta, ami meg még nem, azon jelenleg is dolgozom, hurrá. Amúgy nem mintha menőzni akarnék, de igenis menő vagyok, mert kezdő szinten, de értek a terminál használatához, és tudom programozni szerény kis oprendszeremet.
És itt szeretnék köszönetet mondani Gyuricza tanárnőnek, mert az ő számítógépén láttam először működő linuxot (méghozzá egy klasszikus ubuntut), és akkor fordult meg először a fejemben, hogy milyen lenne egy ilyet használni. Hát ilyen. Más mint a windows, sokkal másabb, mert végre keménynek érzem magam, és mert eddig még nem fagyott le, és mert eddig egyetlen licencszerződést kellett leokéznom, az mp3-wma-kodek telepítésénél. Most úgy érzem, én és a linuxom bármire képesek vagyunk, képernyővédőnek is szerves molekulák kalottmodelles animált háromdés képét tettem be. Egy érdekes e-bookot olvasok a linux kialakulásáról, úgyhogy most ezt abbahagyom, majd írok holnap még.
Még a firefoxom is eredeti Debianos GNU-s Linuxos Firefox, zsír. Úgy írom át bármikor a forráskódját, ahogy akarom.
Továbbá ezt is ajánlom figyelmetekbe, hogy milyen neveket tudnak adni egyes disztribúcióknak. Az enyém a Jaunty Jackalope.