Van ez a facebook-poszt, és ez a kép arról, hogy milyen kevés nő dolgozik a tech szektorban.

Namármost.

Ezen a képen én nem diszkriminálnám a nőket nemük szerint, felőlem akár a fele társaság lehet nő is így ránézésre. Azt viszont külön jó látni, hogy nemtől függetlenül majdnem mindenki betartja a munkavédelmi előírásokat egy ilyen üzemben: rövid haj; ha hosszú, akkor fel van tűzve; ezen kívül hosszú nadrág, zárt cipő. Ez ugyebár alap.

Azt az idiótát meg, aki ott áll bal oldalt a pilótafülke magasságában a legszélső terminál mellett, nem engedném egy szál szoknyában a csarnoknak még a közelébe sem. Akár nő, akár skót férfi.

Idén is értékeljük a termést.

Így, hogy nem lebeg a fejem felett a PhD réme, viszont átszoktam tömegközlekedésre, ahol nem akarok reggelente (esténként meg pláne) semmilyen kapcsolatot sem kialakítani az utastársaimmal, sokkal több olvasásra fordítható idő szakadt a nyakamba. Így esett, hogy gyakorlatilag október közepén meg kellett erőszakolnom magam (lol) és abba kellett hagynom a Moxylandet, amit éppen csak elkezdtem.

Állandó problémám ugyanis, hogy azon kívül, hogy eléggé válogatós vagyok és nehéz engem lenyűgözni, túl gyorsan ki is végzek bármit, így kellett vagy fél év, mire sikerült összeszednem egy pakkot legalább a következő pár hónapra. Az  ugyanis kizárt dolog, hogy én valaha is olvasni való könyv nélkül maradjak.

Szóval átlagban több könyvet olvastam el a havi egynél úgy, hogy két és fél hónapig nem nyúlhattam könyvhöz. Ez utóbbi nem volt könnyű.

Szóval egymondatos értékelések:

• A Dűne: Elég jó, de ennyi elég is volt, a hájpjához azért szerintem nem ér fel.
• Alien:Covenant: Hát... jobb, mint a film, és ezzel mindent el is mondtam.
• Októberi vidék: Depresszív, mint a szar. (És szándékolatlanul sokkal faszább horror, mint az utóbbi 10 év "horror"-regényeiből bármi.)
• Apollo 13: Ugyanaz a kategória, mint a Marsi, csak ez tényleg megtörtént, és valamivel hitelesebb így, hogy tényleg egy igazi űrhajós írta, nem csak egy mezei író. (Sajnos ennek minden hátrányával együtt. Ez egy dokumentumregény, 0 dramaturgia, 500x több szereplő, mint amennyi feltétlenül szükséges, és 10000x történelmi pontosság, helyén kell ezt kezelni, nekem azért bejött.)
• Ready Player One: Ha létezik könyveknél olyan, hogy blockbuster, akkor ez az. (A film egy vödör hígfos volt, de a könyv az egészen élvezhető és izgalmas.)
• A fekete felhő: Ezen is érződik az idő foga, és az is, hogy tudósembör írta, de egy filozófiai elmélkedésnek azért elment.
• A Tó Úrnője: Kicsit túl volt már tolva a Vajákban a Ciri-saga, de végre már le lett ezzel zárva, és legalább megfelelő epikával.
• Accelerando: A stílusa az elején még érdekes volt, de engem sajnos még a végén is jobban érdekelt volna a világűrbe kilőtt languszta-neurális háló sorsa, mint a családi dráma, amiről lényegében szólt. (A közepétől inkább fárasztó volt, mint érdekes.)
• Lovecraft legjobb művei: Értem én ezt, eléggé átjön a stílus is, kellően borzongató is, és így is messze a legjobb az utóbbi száz évben. (De sajnos éppen eléggé fárasztó lett ez is a végére ahhoz, hogy ne nagyon akarjak több Lovecraftot olvasni. De attól még a mai napig keresgélek fan-artot a Shoggoth-okról és az Elder Thingsekről.)
• Viharidő: Nem vicc, ez a legjobb Vaják-kötet a legelső óta. (Bár időrendben nem az utolsó, én mégis azt mondom, hogy ezzel kell lezárni ezt a regényfolyamot, nem mással.)
• Terror: Vitán felül a legjobb, amit idén olvastam. (Horrornak kevésbé az, inkább thrillernek nevezném, és hálát adok az összes isteneknek, hogy éppen ősz elején jutott eszembe elkezdeni, nem pedig a tél közepén.
• Hozsánna néked, Leibowitz!: Ez meglepett. (Posztapokaliptikus vallási regény.)
• Moxyland: Erről még nem nyilatkozom, de a cyberpunk setting ellenére eddig nem vagyok lenyűgözve a masszívan antipatikus főszereplőktől.

Ismerjük meg Ferencz Attilát, aki húzott egy full retardot, és miután megvásárolt egy 350 eurós műszert, képes volt a saját lázas lányának a bőrfelszínét méricskéni vele.

Ne legyetek olyanok, mint Ferencz Attila, helyette inkább legyetek sikeresek az új esztendőben.


Szokás szerint mémben összesítem az idén történteket:

Mi olyat tettél 2018-ban, amit eddig még soha?

Hogy csak a nagyobb életeseményeket említsem, csináltam három forgalmi vizsgát, megműttettem a szemem, vettem egy autót, visszaköltöztünk Mordorba*, munkát váltottam, ismét új műszerek kezelését tanultam meg, meg a többi ilyen szokásos dolog.

Mire költöttél idén a legtöbbet egyszerre?

Hát a műtét és az autó közül nem tudnék választani, kábé egy árban volt a kettő.

Milyen országban jártál 2018-ban?

El kell ismételnem, hogy kifejezetten nem vagyok az az utazgatós típus, ennek ellenére 200%-al repültem többet, mint ez előtt, és a kelleténél sokkal több időt töltöttem Olaszországban konzorciumi meetingeken ülve.

Jó, mondjuk a repülés részét kifejezetten élveztem, olyat akarok még.

Mit szeretnél 2019-ben, ami hiányzott 2018-ban?

Sokkal több hozzáértést és professzionális hozzáállást a cégem részéről. Meg sokkal kevesebb kötelező szabadságot.

Melyik 2018-as dátum marad örökre az emlékezetedben?

A mai sem, mert dátumokban sose voltam jó. Most komolyan van jelentősége, hogy valami július hatodikán történt, vagy hetedikén?

Mi volt a legnagyobb sikered 2018-ban?

Szerintem az, hogy zökkenőmentesen váltottam munkahelyet, és hogy az ország (második) legnagyobb kutatóintézeténél eléggé hasznos szerepet töltök be, ezek szerint megérte az a két egyetemi papír, de főleg a 4 év PhD ott lent a messzi délen.

Mit bánsz a legjobban?

Nagyon hiányoznak a szegedi barátaim. Jó, háromhavi rendszerességgel látogatjuk őket, de arra kellett rájönnöm, hogy egyáltalán nem egyszerű elszakadni olyanoktól, akiket azelőtt éveken keresztül aláztam a lanpartikon, haha.

Meg a TEM is nagyon hiányzik.

Mi volt a legjobb dolog, amit vásároltál?

Ez az év a soppingolásé volt, a költözés miatt ipari mennyiségű bútort, gépet, berendezést, DVD-t és könyvet vásároltam, utóbbiakat ráadásul nem is a költözés miatt, hanem mert szeretek házimozizni és olvasni. Mégis, aminek a legjobban örültem idén, az a sztereokamerám, amihez kifejezetten nehéz volt hozzájutnom.

Kinek a viselkedése érdemel elismerést?

Az egyik nyúlé, mert egyre kevesebbszer ugrik fel az ágyra és pisili össze. Még az is lehet, hogy a nevelésének mégis van foganatja.

Kinek a viselkedése háborított fel?

A cigányoké az ablak alatt, akik képesek bazdmeg karácsony hajnalán is itt vonulni a purgyéval és óbégatni.

Melyik dal fog 2018-ra emlékeztetni?

A Simple Mistake, amit sokáig esküvői bevonulós zenének akartunk (legalábbis a második felét mindenképpen), amíg nem találtunk egy még ettől is jobbat.

Hát igen, aki eljön az esküvőnkre, az zenei téren nem fog rosszul járni, azt személyesen garantáljuk.

Tavaly ilyenkorhoz képest boldogabb vagy szomorúbb vagy?

Dolgozom a saját boldogságomon. Szóval igen.

Híztál vagy fogytál?

Egyértelműen hátrányomra válik, hogy már nem bicajjal közlekedek mindenhova, és több szart is zabálok, tehát összességében egy dagadék hájpacni lettem, na de a megfelelő logisztikát követően jövőre úszni fogunk járni, mert ott a testhőnk és a környezet közötti termikus gradiens miatt több kilokalóriát égethetünk el, mint más módokon.

Mit szerettél volna többet csinálni?

A reggeli buszozásnak köszönhetően olvasással most azért úgy kábé behoztam magam, tényleg, erről is kell poszt nemsokára. Ezen kívül többet szerettem volna asszonypajtással lanozni, de ez megfelelő gamer célgép híján közel megoldhatatlan volt. Eddig.

Estél szerelembe 2018-ban? Volt egyéjszakás kalandod?

Hát igen, sok kalandos éjszakánk volt idén, de erről nem osztok meg közelebbit, mert GDPR meg minden, meg nehogy úgy járjon miattam a teljes Blogger, mint ahogy a tumbli járt.

Mi volt a kedvenc tévéműsorod 2018-ban?

Ha újat kell mondanom, akkor egyértelműen a One Punch Man. Óriási önuralomról tettem tanúbizonyságot, hogy nem egyetlen délután alatt végeztem ki az első évadot, hanem kettő.

Mi volt a legjobb könyv, amit idén olvastál?

A Vaják utolsó kötete és a Ready Player One is átlag feletti minőségű irodalomnak bizonyult, de a pálmát bizony a Terror viszi el Dan Simmonstól.

Hány éves lettél az idén, és mit csináltál a szülinapodon?

Olyan korú lettem, amelyről már nem szívesen nyilatkozom, és valószínűleg ünnepeltem, bár erre nem emlékszem.

Hogy írnád le az öltözködési stílusodat ebben az évben?

Vastag farmer, zárt sportcipő, köpeny, gumikesztyű, füldugó. Szóval ha egy szóval akarom leírni, akkor laborbiztonság.

Az év felfedezettje.

A Master Boot Record. Nem lehet betelni vele. Zseniális, ezek után a chiptune arpeggio-k után alsónadrágot kell cserélni. Soha nem hallottam még senkit Bach D-moll toccatáját ilyen szépen feldolgozni.

Melyik ismert ember jött be idén a legjobban (mint pasi/csaj)?

Nem túl ismert még, de van az a lószínek genetikájával foglalkozó csaj a facebookon, relatíve népes rajongótáborral, akitől a NÉBIH szokott szaktanácsokat kérni, na ő például nagyon bejön.

Ki volt a legszuperebb ember, akit idén ismertél meg?

Riccardo, az olasz srác, aki részben az én szupervájzölásom alatt csinálta most a szakdolgozatát. Na, végre volt valaki, aki vágta a mémeket és a trash műfaját.

Mi az a tanulság, amit le tudsz vonni 2018 történéseiből?

Az, hogy az élet utat tör magának.

* Itt meg kell jegyeznem, hogy hallottam rosszmájú pletykákat, miszerint azért történt ez a mozgolódás négy évnyi Szeged után, mert nem álltak olyan jól a dolgok. Sajnos el kell keserítenem mindenkit, aki a legendákban hisz, hogy nem azért jöttünk vissza, mert nálunk sem ment olyan jól a szekér.

Azért jöttünk vissza, mert megtehetjük, hogy oda megyünk, ahova csak akarunk. És most ide akartunk.

Tekintettel arra, hogy holnap van az utolsó munkanapom idén, és a péntek az home office nap szokott lenni, amit a munkám elég erős gyakorlati jellege miatt eddig sose vettem igénybe, megkérdeztem a főnökömet, hogy mehetek-e mégis holnap home office-ba, légyszike már. Azt mondta, hogy semmi akadálya, ha ma minden feladatomat megcsinálom, ami még az évben hátravan. Erre megkérdeztem, hogy oké, de akkor mit fogok csinálni holnap a home officeban?

Aztán most este a karácsonyi vacsoránál felmerült, hogy én holnap ugye nem megyek be dolgozni, mert home officeban leszek, de mivel ma mindent megcsináltam, ezért holnap valójában nem vehetem fel a munkát home officeban, mert nincs mit csinálnom.

Riccardo, az ideiglenes olasz kolléga búcsúajándékába az alábbi üzenetet írtam. Kár, hogy valószínűleg sose látom többé, rendes arc volt, bírtam.

In Hungary, they don't just say "thank you for being here, it was nice working with you :)"

Instead, they say ŐŐŐRÜLTNAGY CZIKORNYA, and I think that's beautiful.

Őrültnagy cikornya valóban volt most este amikor hazaértem a vacsiból, mert mint kiderült, az IR- és raman-adatbázisokat forgalmazó cég végig tudott arról, hogy az utóbb fél évben kvázi folyamatos jelleggel szürkezónásan kihasználtam a honlapjuk kínálta kiskaput, és kéthetente újraregisztráltam fake emaillel a programjuk demó verzióját. El is küldték a listát a logról, és kíváncsiak, hogy ennyi demó után akkor most már meg akarom-e vásárolni a cuccukat, vagy sem.

Hát személy szerint nem, mert drága mint a szar, de igény az volna rá, mert a legjobb adatbázisuk van, amit valaha láttam.

Ugyanakkor ezzel amellett, hogy komolyan odafigyelnek a regisztrációikra, azt is felfedték, hogy IP alapján is logolnak, szóval legközelebb talán be kéne majd vetnem valami VPN-t, naiv voltam, hogy ezzel nem számoltam az elején.

Azért én az aktuális kutatási statisztikákból úgy látom, hogy az elmúlt 23 évben legalább 15000 vegyésznek vagy rendszertechnikusnak mégiscsak sikerült.

Mondjuk így.

Azért ha arra rákeresek, hogy Intergalactic star, akkor kiderül, hogy 2015-ig csak a Tejút és az Androméda-galaxis közötti szektorban 675 olyan csillagot fedeztek fel, amik egyik galaxishoz sem tartoznak.

Igen, sajnos ismerek ilyen embereket is.
De mi, kutatók, azért úgy vagyunk vele, hogy a megismerésnek nincsenek határai. Különben nem lenne hivatásunk.

Az túlzás, hogy csodálattal tekintenék rá, de valóban érdekes dolog, hogy a Föld pont megfelelő élőhely a földi élet számára. Mivelhogy pont ott alakult ki.

Igazából még csak nem is a laboratórium mérete, hanem számítási kapacitás kérdése a dolog. Szerencsére már fehérjekonformációt is tudnak modellezni osztott erőforrással, de biztos vagyok benne, hogy planetáris fejlődésre is lehet programot írni legfeljebb fél év alatt.

Tegnap éjszaka félálomban kiszámoltam, hogy ha én múlt héten, átlagos teljesítményű munkával kézzel fogható módon nettó 700k bevételt termeltem a cégnek, akkor abból a bevételből összesen 7,5% az én fizetésem.

A többi 92,5% nem tudom, hogy mire megy el és hogyan, de tény, hogy a fűtésrendszer szakszerűtlen üzemeltetése miatt a hétvégén kirúgtak egy embert (nem tőlünk). Ami rajtunk nem segít, mert attól még ugyanúgy befagy a seggünk.

December tizedike van, én pedig hétfőn délelőtt itthon ülök és nyusziszittelek, ugyanis ismét kényszerszabin van az egész divízió, mert még mindig nem jó a fűtés az épületben.

Állítólag mi vagyunk az ország második legnagyobb kutatóintézet-hálózata, és a legutóbbi ilyennél még bementem dolgozni, mert sürgős volt a meló, aztán a következő esetnél meg napközben halt meg a fűtésrendszer, akkor viszont ha már bent vagyok, végigtoltam a napot, de most már állítólag  három napja nincs fűtés.

Szerintem az épület kazánja kb. olyan színvonalú berendezés lehet, mint a moszkva-téri óra. Ha az ember így a szilveszter közeledtével belegondol, hogy hova is jutott az emberiség ezidáig, akkor egy fél bolygóval arrébb már menetrend szerint szállnak le többször használatos rakétákkal úgy, hogy még a kormot se takarítják le róla, a másik irányban pedig már embereket génszerkesztenek, itt pedig egy telibekúrt ragyás szájbabaszott kazán akkora kihívás, amit nem lehet megoldani. December kibaszott közepéig sem.

Hát a fasz kisül.

Viszont szülinapomra beújítottam a BSG-összest DVD-n, meg egy hőkamerát, amivel eddig főleg csak a nyulakat filmeztem. De legalább meg lehet vele találni a fekete nyulat sötétben a fekete ketrecben.

Van nyúlfigyelő infrakamera is egyébként, de az még régebbi szerzemény:

ok.

Hoztam két példát arra, hogy miért érdemes előre megkukkantani, hogy hova mutat egy-egy link:

Nem merte elmondani a férjének, hogy intimtölcsér?

A testével fizetett volna, de a rántott csirkével fizetett?

No shit! Van benne három fogaskerék, amivel ide-oda plöttyen a robotteste? És tolják a marketingesek a bullshitet, mintha nem tudná ugyanezt bármelyik Lego Technic szett már negyven éve?

Valakit itt nagyon ki fognak rúgni, úgy érzem.

Teljes kreatív szabadság: cserélgethető a retkes bőre!

Egy felnőtt még egy Duplo-szettel is jobban jár, mint ezzel a szarral. Azt legalább össze lehet rakni másként is. Hallottam egyszer egy legendát, ami szerint a legót eredetileg egyébként arra találták ki.

Az. Legszívesebben popcorn eszegetve nézném, ahogy bejelentik a szett csődjét és lehúzzák a rolót, de az hamarabb fog megtörténni, mint ahogy a popcornom elkészülne a mikróban.

munkakörülmények

A tegnapi poszt margójára, beszélgetés ma 9.05-kor:

főnök: Figyi, akkor a tengelyes jelentést el tudod ma küldeni?

én: Figyelj, nekem fel vannak ezek írva, felolvasom hogy mi az ami elvileg mára kell: a viszkozitásos jelentést le kell fordítani, mert azt mára ígértem meg még tegnapelőtt nekik. A mágneses mintákat meg kell XRF-ezni, a tegnapi infrát is ki kell még értékelni, az pl. önmagában minimum egy nap. Ezen kívül a cellát is szét kell bontani, amiben tegnap ment a kísérlet, mert az mostanra hűlt ki.

főnök:  ... akkor szerintem kezdd az XRF-el, mert az gyorsan megvan, egy óra alatt, ugye?

én: Hát igazából rohadtul nem, azzal kábé délre végeznék ha most kezdeném, mert itt öt kis törmelék van, amiről mind kéne quantity elemzés is. Szerintem a fordítással fogom most kezdeni, mert az viszonylag hamar megvan, el lehet nekik küldeni, oszt akkor az legalább el van ezzel intézve és jónapot.

főnök: hm...

10 perc múlva. Csend van, én éppen gépelem a jelentést.

főnök: Na, ez jó, figyeljetek: Két hang a bokorban - Szeretlek! -Én is! -Imádlak! -Én is! -Józsi vagyok! -Én is, HAHAHAHAHA!

főnök: ... Figyi má Béla, ma nem lesz amúgy meeting?

Béla: Hát remélem nem, mert az a meeting az múlt héten volt.

főnök: Ja...

Belefulladok a melóba, a főnököm meg vicceket olvas, miközben cseszegtet. De aztán abbahagyta, és inkább elaludt.

update: 10.05, befejezek és elküldök egy jelentést. A billentyűzetnyomogatása alapján ő éppen flashjátékot játszik.

Valamilyen szinten azért hálás vagyok a mostani munkahelyemnek, mert olyan dolgot tapasztalhattam meg itt, amit korábban soha nem láttam, sőt, még csak fel sem merült bennem, hogy ebben a K+F szférában egyáltalán létezik ilyesmi.

A vezetői inkompetenciát.

Kidolgoztam egyébként egy tesztet, amin gyorsan, egyszerűen, és a Napnál is világosabban kijön, hogy mennyire kompetens a vezető. A metódus az, hogy odamész hozzá, és megmondod neki, hogy szükséged lenne az aktuális megbízás elvégzéséhez egy GC-re.

Én egy olyan burokban nőttem fel, hogy ha a főnök elé odaálltam egy ötlettel vagy egy kérdéssel, akkor meg lehetett vele beszélni, nyitott volt rá, el lehetett volna sírni a bánatom a vállán, ha úgy adódik. Szerintem egy főnök attól főnök, hogy

1) határozottan, ha kell az asztalra csapva képviseli a beosztottjait és azok igényeit mindenki más, de főleg a nagyobb főnökök előtt

2) menedzseli a szervezeti egység erőforrásait, ki mivel foglalkozzon és mennyi energiát feccöljön bele abba, amivel éppen foglalkozik

3) lojális kapcsolati tőkéje van, amivel melót vonz be, amivel pénzt vonz be

Az csak egy totál sokadlagos dolog, hogy a főnök ezek mellett képben van a saját környezetével, és az eszközökkel, amikkel az osztálya/divíziója dolgozik. Nem várom el, hogy szakember híján mondjuk a saját két kezével készítsen elektrontomográfos felvételt. Ehhez nem kell értenie. Azt viszont elvárom, hogy mondjuk meg tudjon különböztetni egy XRF-et egy XRD-től, ha anyagtudományi területen dolgozik, és éppen potenciális partner jön laborlátogatásra. Legyen tisztában mindkét eszköz lehetőségeivel és működésével, mert ezen fog múlni a meló és a pénz. Legyen fogalma arról, hogyan kell egy mintát előkészíteni egy random vizsgálatra, ha éppen mindenki más el van foglalva. És egyáltalán, elvárom, hogy legyen fogalma arról, hogyan lehet megfogni egy problémát, amivel az ipari partner egy szép napos délelőttön beállít, mert ő fogja megmondani, hogy be tudjuk-e vállalni, vagy nem tudjuk bevállalni.

Mindezt csak azért várom el egy főnöktől, mert minderre még akár én is képes vagyok, beosztottként.

Szóval nem kell azt sem tudnia, melyik gombbal kell bekapcsolni egy pásztázó elektronmikroszkópot, ha van olyan embere, aki azt helyette tudja. Egy főnöknek ez nem feladata.

A fentebbi felsorolás a határozottságról, a menedzseri képességekről és a kapcsolati tőkéről, az viszont mind feladata. Ezektől lesz valaki főnök, és ha ezek közül valamelyik nincs meg, akkor ott nagyon nagy bajok vannak.

Szóval ha odaállítasz azzal, hogy szükséged lenne egy GC-re, akkor egy jó főnök első kérdése az lesz, hogy oké, ne aggódj, szerzünk egyet, milyen detektorral kellene?

Onnan tudom, hogy egy jó főnöknek ez az első kérdése, hogy Szegeden pont ez volt a helyzet. Ott ez a beszélgetés elhangzott, így, szó szerint.

Egy közepesen jó főnök esetleg megkérdezi, hogy miért is kell pontosan a GC a melóhoz.

Amikor most két hete felvetettem, hogy kellene nekem egy GC, a jelenlegi főnököm első kérdése ez volt:

Az mi?

Aztán amikor a vezetői meetingen felolvasták neki a marketing-szagú leírásomat az eszköz képességeiről, amiben az univerzális felhasználási lehetőségeit tömjéneztem, a válasza ez volt:

Ez csak alapkutatásra jó, nem kell ez nekünk.

Na hát ez az oka annak, hogy fel fogok mondani a picsába.

Meg az, hogy meg sem tud különböztetni egy XRD-t egy XRF-től, pedig egy intézetet igazgat anyagtudományi K+F területen. Ez haverok között még elmegy, de amikor a partnernek mutatjuk be a labort, akkor már inkább gáz.

És ez a sztori megtörtént.

Nekem kellett bemutatnom a műszereket, mert éppen én voltam ott. Az UV-VISt raktam éppen össze, ami évek óta egy dobozban porosodott hátul.

Azt szintén nekem kellett bemutatnom.

Mert a főnök azt sem tudta, hogy egyáltalán van ilyenünk.

És ezt láthatóan csak én éreztem kellemetlennek.

Az osztályvezetőm pedig

1) még az elvégzett melókat sem képes határozottan kifizettetni a megrendelőkkel, ezért kábé nulla a bevételünk

2) azt sem tudja, hogy éppen milyen projektek futnak és ki mivel foglalkozik, ezért két-három ember végzi a full munkát az osztályon, amik végül mégis ott akadnak el, hogy ő nem adminisztrálja le még azokat sem

3) az ipari partnerek a szó legszorosabb értelmében menekülnek előle a konkurenciánkhoz. Ezt onnan tudom, hogy még nekem is szélesebb és lojálisabb kapcsolatrendszerem van, mint neki, pedig én azért eléggé kis hal vagyok még az óceánban.

Na, hát ezért fogok felmondani a picsába.

Már csak egy felmondási mintát kell szereznem, kitöltenem, berakni a fiókba, és arra várni, hogy mikor cseppen bele az utolsó csepp a pohárba. Ilyen áramlási sebesség mellett még talán év vége előtt.

Szomorú, mert mielőtt eljöttem, még jó hely volt ez. Aztán változtak az idők és a vezetőség összetétele, és szomorú, hogy így beleáll az egész a földbe.

Fájdalmas pont az életemben No. #567423:
Az emberek általában nagyon örülnek egymásnak, amikor valaki már x ideje letette a bagót, de nekem még soha senki nem gratulált azért, mert eleve rá se szoktam :(

- Amikor három hónapot késik a csomagod, mert nincs postás, aki Pestről tovább vinné vidékre.

- Amikor duplájába kerül a ház felújítása, mert a munkások lelépnek a pénzzel.

- Amikor minden más is duplájába kerül, mert amúgy is lófaszt ér a Forint.

- Amikor késik a buszod, mert az előző járat sofőrje leszállt a végállomáson meghalni.

- Amikor a magyartanár tanítja a gyerekednek a fizikát. Meg a matekot, meg a biológiát, meg az éneket, meg a tesit.

Még gyűjtöm az élményeket arra az esetre, ha netán elhúznék a picsába és honvágyam lenne.

Ez például még ropog:

- Amikor az egész divíziót kényszerszabadságolják, mert meghalt az épület fűtésrendszere amit egy hónapja csináltak meg, és nem hajlandóak megint kijönni.

Ez én vagyok, csak egyrészt nem vagyok such a little bitch, másrészt meg extrém mértékű halogatással és jóvanazúgy-hozzáállással. Basszameg, nem válaszoltam az emailre, de leszarom, ráér az holnapig, addig úgyse olvasná el az éjszaka közepén. Időpontot kell foglalnom az orvoshoz, de az éjszaka közepén az szintén nem fog menni, majd holnap ráér. A not accomplishing anything dolgot szerencsére nem nekem kell mérlegelnem, hanem a főnökömnek amikor a fizetésemet adja. Vagy ha nem ad, pedig úgy érezném, hogy kéne, akkor munkát kell váltanom.

Meg a peteérésem miatt sem kell most éjszaka aggódnom, mivel nincs is petém.

Az egyértelműen látszódik a képeken, hogy az ütközés energiájának legnagyobb részét a kék autó nyelte el. Szinte szemmel el lehet különíteni a különböző gyűrődési zónáit. Ez bizony igazi mérnöki bravúr, ekkora potenciális energiát úgy átalakítani, hogy a sofőr biztonságban maradjon. A kék autó sofőrje minden bizonnyal csak egy kisebb lökést érzékelt az egészből, de ezt azóta már biztos elmesélte otthon a családjának a saját szavaival.

Az UAZ sofőrje viszont nem hiszem, hogy a saját lábán szállt ki az autóból, de legalábbis ránézésre 3-4 törött borda nélkül nem úszta meg az esetet. Az ütközésnél ugyanis az autója egy monolitikus tömbként vette fel az energiát, így neki az autója helyett a mellkasával kellett ötvenről nullára fékeznie magát egy századmásodperc alatt. Nem lehetett kellemes élmény. De valószínűleg marha büszke lehet rá így nyomorékként, hogy az autóján egy karcolás sem esett.

én: Itt van a lemez, ez a nitridált felület érdekel minket, eredetileg volt rajta még ezüst is, de nem érdekelt minket, eltávolítottuk, most már nincs rajta.

fizikus: De attól még lehet rajta, ppm-nyi mennyiség...

én: Nem, nincs rajta, eltávolítottuk, abszolút nincs rajta.

fizikus: Nem akarok kötekedni, de ilyet nem lehet mondani hogy ne lenne rajta, valamennyi biztos van...

én:

Nézzünk szembe a tényekkel: Senki nem azért hallgat egy random rádióadót, mert kifejezetten azt a rádióadót akarja hallgatni. Az emberek azért hallgatnak rádiót, hogy menjen valami zaj a háttérben, amíg állnak a dugóban az M0-n, vagy amíg el nem készül reggel a rántotta. Ha már egy adó eléréséhez többet kell tenni egy gomb megnyomásánál, akkor a hallgató boldogan vált egy másikra.

Én nem bánom, hogy sorra pusztul ki ez a sok igénytelen fos az éterből, remélem soha nem is térnek vissza.

change my mind

csak a szokásos reggeli agyfelbaszás az indexes faszságokon

Szerintem ezt direkt csinálják.
Véletlenül nem dolgozhat ennyi idióta egyetlen portálnál sem.

Nem akarok a saját egyetemem és kutatóintézetem ellen beszélni, de egyetlen használható raman spektroszkóp nincs az egész rohadt városban. Csak úgy mondom, hogy Szegeden fél kilométeres körön belül két nehézsúlyú spektroszkóp is volt, hangulattól függően odaülhettem bármelyik elé. Itt meg csak akkor tudok egyáltalán méretni, ha bekunyerálom magam egy személyes egyetemi kontakton keresztül a BorsodChemhez.

Ezt a fentebbi műveletet elintézni kb. két hétbe, és állati sok szívességbe került.

Még most sem tudom eldönteni eldönteni, hogy reggel vajon miért az alábbi PNG-képet (kvázi printscreent) kaptam egy használható, feldolgozható XY-adatsor helyett. Azt feltételezem, hogy poénból, és nem merem azt feltételezni, hogy azért, mert ez a szakmai nívó.

Szóval reggel, miután egy telefonhívásból kiderült, hogy ezzel kell főznöm, húsz drága másodpercig meredten bámultam az alábbi printscreent, hogy mi a faszomat kezdjek vele.

Aztán azzal telt a teljes munkaidőm, hogy rájöttem a megoldásra. Először átdolgoztam adatsorrá a képet.

Aztán pedig feldolgoztam az adatsort. Az ábra félrevezető, az adatbázis azért DLC-nek azonosítja, mert amorf karbon nem szerepel benne, pedig a spektrumon világosan látszik, hogy az az. (A különböző karbon-allotrópok megkülönböztetésében már van némi gyakorlatom.)

Na, egy ilyen know-how sikeres kidolgozása az, ami miatt jó szakembernek tartom magam.

Egy marék szemétből értékes adatot gyártani, ez adja nekem a flow-élményt.

De sajnos a rohadt poloskák és katicák miatt félbeszakadt minden, mert jöttek a rovarirtók, és el kellett hagyni a létesítményt.

Hétfőn pedig szerintem azt fogom elkezdeni kitalálni, hogyan kaphatnék a szakértői munkáért igazi pénzt.

Kellene egy olyan nap

az évben, amikor a vendégek

következmények nélkül

kimondhatják, amit gondolnak.

Például:

Vendég: "Elnézést, de nem kérdezném meg önöktől,

hogy van-e önöknél mosdó, ha nem feltételezném

magukról már ránézésre is azt, hogy akkora türhő zsidók,

hogy csak az alkalmazottak számára biztosítanak."

Alkalmazott: "Elnézését kérem uram, teljesen igaza van,

és kérem engedje meg, hogy cégünk állja a számláját."

Egy egészséges felnőtt ember bizonyára tisztában van a hűség fogalmával, legalább szűk családi körön belül értelmezve. Ez is egy olyan dolog, mint az adóbevallás, vagy a gyereknevelés, amire az Élet Iskolája tanít meg, ahol Isten a tanár.

Így vagy azt tudom elképzelni, hogy ez a cikk olyan kislányok számára íródott tájékoztatásképpen, akik nem találták meg a fogalmat az Ablak-Zsiráfban, vagy pedig szellemi muníció olyan felnőtt, erős és független nők számára, akikkel bármelyik délután előfordulhat az, hogy lebuknak az aktuális kétlábú pénztárcájuk előtt egy kiadós bukkake-parti közben. Kizárólag ebben a két esetben tudom elképzelni azt, hogy egy nő a szája elé kapná a kacsóját, és azt mondaná a partnerének, hogy "jaj, hát nem tudtam, hogy neked nem azt jelenti a monogámia, amit nekem".

Merthát én azt gondolnám, hogy egy egészséges felnőtt nő csak akkor beszélhet hűségről, ha már együtt van annyi ideje a partnerével, illetve ha már van annyi tartalom a kapcsolatukban, hogy ez a fogalom jelentsen valamit is számukra. És ha már jelent valamit, akkor az minden irányba kölcsönös.

Az nem létezik, hogy veled legyen baj. A rendszerrel van baj. Mindenki mással. Te viszont egy egyedi, törékeny kis hópihe vagy, amit óvni kell. Hiába jön mindenki szembe az autópályán, ne törődj velük! Ők nem vették fel a te cipőd és nem járták végig a te utad! Nem követték el azokat a hibákat, amik a padlóra küldtek, de feltápászkodtál, és erősebb lettél, és azzá váltál, aki most vagy!

Oké, játsszunk tippjátékot. Ki szerint volt már valaha bármilyen szociális kapcsolatban olyan ember, aki úgy képzeli el a dolgot, hogy leülteti magával szemben a párját, és

- Na akkor kicsim, maradj szépen a csini kis seggeden, mert most a monogámiát fogjuk megbeszélni. Tessék, kinyomtattam a szerződést, egy példány közjegyzői letétbe kerül.

Romantikus filmekben általában egymást követik a faszságok, de ilyet még abban sem láttam. Hasonlót se.

Ez legalább akkora faszságnak hangzik, mint a házassági szerződés.

Ezt milyen kutatás vagy statisztika alapján állítja a szerző? Vagy itt is csak azt akarja megmagyarázni, hogy miért bukott le három izmos néger fasszal a különböző testnyílásaiban?

Persze ha ezután elkalandozik a párod szeme a metrón, akkor bántalmazó kapcsolatban élsz, és az már majdnem nemi erőszaknak számít, hívd fel a segélyvonalat és aztán juttasd rács mögé azt a köcsög gecit! Te viszont nem tehetsz semmiről, te csak áldozat vagy, akit kihasználtak és eldobtak, mint egy rongyot!

Ha húzza a száját, amiért a szexuális teljesítményéről karattyoltok munkaidőben a kolléganőiddel, az már majdnem olyan, mintha megerőszakolt volna! Ez nincs rendben!

Ez felháborító!

Például amikor csak a párod miatt töltöd az estéket vele, mert ő fáradt és jól esik neki, de te rühelled.

Így is van, szarjad lefelé magasról, hogy mi esik neki jól! Ő csak a párod, nem a kibaszott macskád! Te törődj csak szépen magaddal, szánj magadra végre egy kis én-időt, és menj el bulikázni egyet a csajszikkal!

Én egyébként toleráns embernek vallom magam. Részemről -bár hazai viszonyok között egyelőre szokatlan, de- semmi gond nincs azzal, ha két csávó smárol a nyílt utcán. Felőlem cigányok is járhatnak egyetemre, már ha a lopáson kívül beülnek órára is. Néger és muszlim hallgatókkal is szívesen beszélgetek világnézeti problémákról, és teljesen mindegy honnan származunk, amíg kéz a kézben, együtt léphetünk bele a cigicsikket eldobáló türhő faszparasztok arcába.

Na de van egy határ, amin egyes újhullámos gourmet kaják tálalása lazán átköpi magát.

Például mi a retkes fasz ez.

Nem tudom eldönteni, hogy híg fos, vagy csak az előző tálalásból visszamaradt szétkent kecsap. Ennél undorítóbb dolgot tányéron már régen láttam.

Facebookon az eladó kések és bicskák fórum úgy van kitalálva, hogy belépés előtt egy "trükkös" tesztet kell kitölteni valamilyen okból. A moderátorok azt mondják, hogy azért, hogy kiszűrje a gyökereket, de az az igazság, hogy a teszt a jelenlegi formájában inverz szűrőként működik, ami csak a gyökereket engedi át.

De ez mindegy is, ez mellékes.

Maga a csoport nem nagy szám egyébként, a napi témakörök közül öt főbb tétel van, amik rendszeresen váltogatják egymást:

- bugylibicskákból dunarekesztő mennyiség

- bűnronda spyderco termékek

- mindegy hogy mi, csak military-zöld markolata legyen, mert arról ismerszik meg a férfiembör

- ifa-laprugóból hebrákolt kézműves kések annyira túlárazva, hogy meglátod és azon nyomban beszarsz

- vagánykodós faszméregetés, befotózott kormánnyal és az esztétika szabályai szerint módszeresen egymás mellé rendezett karórával, bankkártya-tartóval, egyéb EDC-termékekkel és az elmaradhatatlan reggeli kávéval puccos helyen

Az ilyen és hasonló csoportok rákfenéje az a rész, amikor egy szerencsétlen ismeretlent kipécézünk és kollektíven lefikázunk. Itt két szabály van: sose szemtől szembe, hanem lehetőleg úgy, hogy az illető ne is tudjon róla, illetve a másik fontos az, hogy lehetőleg minél átlagosabb és ismeretlenebb legyen a csoport számára, mert ismeretleneket sokkal könnyebb szapulni.

Nem is tudom egyébként, hogy ilyesmire miért nem nyílt még külön facebook csoport, miért kell ezt a tematikus csoportok berkein belül elintézni, értékes felületeket elvéve a tematikus tartalom elől, hát hogy fognak így kések és bicskák gazdákat cserélni kéremszépen? Hogy fognak gazdára találni azok az elárvult, markolatnak való mammutfogak, hogy fognak köszöngetni a felvételért a friss tagok? Hát mi lesz itten kéremszépen?!

Na mindegy, a zárt rondakajás csoportból is pont a fentebbi okok miatt léptem ki, a szekta nem volt hajlandó elfogadni, hogy bármilyen hihetetlenül is hangzik, én kizárólag a ronda kaják miatt léptem be, nem pedig azért, hogy fürdőskurvák rinyáját hallgassam álló nap. Ugyanezen okból távoztam most önszántamból a késes csoportból is: nyugodtan vásárolgassák egymástól zsáknyi eurókért a fényesre polírozott laprugót, miközben a nyelvük egymás nemesebb szervei felé kalandozgat, az az ő dolguk. De amikor arra kelek, hogy központi utasításra még reggeli előtt valami tök idegen faszit kell fikázni, mert megpróbált belépni és nem sikerült, hát az felbasz.

Oké, lapozzunk.

Csak úgy mondom, hogy tegnap bedobtak a postaládánkba egy szórólapot, amin a helyi légzsák-összeszerelő üzembe kerestek munkást a szalag mellé, három feltétellel: általános iskolai végzettség, tiszta erkölcsi és jó kézügyesség.

Forintra pontosan ugyanannyi fizetésért, amennyit az egyetemen PhD-ösztöndíjként + kiegészítő ösztöndíjként kaptam azért, hogy egyetemistákat oktattam.

Csak úgy mondom, hogy a mai magyar valóságban általános gyakorlat az, hogy doktoranduszok keresnek feleannyit, mint amennyit gyári munkások nyolcosztállyal.

De a kézügyességem azért 18 év zeneiskola után talán még a régi.

Caravaggio: A Szentanya, háttérben a kisded Jézussal, olaj vásznon (1594)

Az alkotás megtekintése mellé J.S.Bach Máté-passiójának zárókórusát ajánlom

https://www.youtube.com/watch?v=URYF9HseN_w

Szarrágás.

Az álmoskönyv szerint is így hívják azt, amikor egy cég csapatépítést rendez a halál faszán a pusztában a nyár közepére, de egy poháron felül minden egyéb innivalóért (a vízért is) fizetni kell (!!), ahogy az esti buliban is mindenért (!!), az étel pedig már az első napi ebéd felénél elfogy. (Az első gyanús jel az volt, amikor valakiknek már csak a frissen kisült nuggets (!!) jut a villaparki puccos étteremben, az utána érkezőknek pedig már az sem.) Kb. mintha meglepetésként érte volna az ottaniakat, hogy ott egy KKV-nyi ember akar majd egyszerre étkezni.

Nem teljesen értem, hogy mi történhetett. A vacsora se volt különb.

Pénzből már kajára se futja, de a csapatépítés, az kell. Meg mindenkinek a céges piquet póló, meg az ajándék könyv, meg az ún. Emléklap arról, hogy részt vettem a kötelező csapatépítőn.

Életemben összesen talán kétszer voltam látogatóként kutatók éjszakáján. Egyszer akkor, amikor még nem voltam kutató, és egyszer akkor, amikor Szegedről hazavonatoztam aznap.

Minden más alkalommal végigmelóztam az egész napot. Nem tudom, mióta reklámozzák úgy a dolgot, hogy ez a nap rólunk szól, de ez nem teljesen van így, és nekem emiatt nagyon fáj a szívem. Amit mi csinálunk és valóban számít, az abszolút nem látványos, és nem is gyors, és nem is szabad mutogatni. Ami gyors, látványos és bemutatható, az meg annyira általános, hogy még otthon a konyhában is össze tudja állítani magának az, akit érdekel. Cserébe viszont sose tudok megnézni más kutatókat és más tudományágakat, mert a sajátomat kell mutogatnom.

Elmúlt a lelkesedésem.

Többé nem szeretnék kutatók éjszakáján részt venni.

állásinterjús kérdések mém

Ahogy a cím is mondja, elborult idióta HR-esek fejéből kipattant balfasz állásinterjús kérdésekből összeállított mémet töltöttem ki, amiből az égvilágon semmi új nem derül ki rólam, viszont a maga módján roppantul szórakoztató.

Are you more of a hunter or a gatherer?

Én bizony vadászok, hogy legyen mit ennie a törzsemnek még a tél beállta előtt.

You’re a new addition to the crayon box. What color would you be and why?

Ez ilyen hópihés kérdés? Én ezt úgy ismerem, hogy egyedi ízű bonbon vagyok a dobozban, meg egyéb buzis hasonlatok.

We finish the interview and you step outside the office and find a lottery ticket that ends up winning $10 million. What would you do?

Hát mégis mit? Felveszem a földről és beváltom a gecibe, azt.

What do you think about when you’re alone in your car?

Azt hogy mit keresek egyedül egy autóban.

What’s your favorite ’90s jam?

Valszeg a Peach 94-es klasszikusa, a You Lied.

If you could be any animal in the world, what animal would you be and why?

Egy csalánozó szeretnék lenni az Ediakara-faunából, ami 540 millió évvel ezelőtt rejtélyes módon szinte nyomtalanul eltűnt. Egyszerűen azért, mert akkor pláne nem kellene aggódnom a hülye emberek miatt a buszon.

What was the last gift you gave someone?

Nem is tudom. Józsinak meg Editnek vittem maláta-italt, mert akciós a lidliben, és ilyenkor nagy tételben kell belőle bevásárolni.

What were you like in high school?

Nyolc év alatt a legmeghatározóbb, mások által gyakran emlegetett tulajdonságom az volt, hogy csendes vagyok (= csak akkor pofázok, ha kérdeznek, egyébként a véleményemet inkább megtartom magamnak). De egyszer hivatalos oklevelet is kaptam azért, mert én voltam a legtudományosabb. Ezt mondjuk nem tudom, honnan vették, mert erről se pofáztam.

What’s the last thing you watched on TV and why did you choose to watch it?

Itthon kizárólag projektorral nézünk műsort, mert nincs tévénk. Azért nincs tévénk, mert projektorunk van, vaze. Egyébként a True Detective teljes első évadát néztük meg (a Bookline-on egy ezres volt fóliázva, KIHAGYHATATLAN)

Any advice for your previous boss?

A témavezetés nem az évenkénti rendszeres egyszeri lebaszást jelentené. De mindegy mit tanácsolnék neki, mert úgyis leszarná, tudom én azt.

Tell me something about your last job, other than money, that would have inspired you to keep working there.

A műszerek és a végtelen szabadság. Hogy azzal foglalkozhattam, ami éppen csak eszembe jutott, és minden, szó szerint MINDEN adott volt hozzá. Bármit kezdhettem magammal. Füstbombát akarok gyártani? Fél nap alatt kész van. Optikai rács kell egy kis házi hebrákoláshoz? Túrok egy monitort a szemétből, és tessék. Minősíteni akarom a kínából érkezett védőszemüveget? Berakom az UV-Visbe, és kész!

Ilyen környezetben éveket le lehet húzni anélkül, hogy akár csak egy lépést is tennék a doktori fokozat irányába. Lásd a mellékelt ábrát.

What is the funniest thing that has happened to you recently?

Nem tudok dönteni, hogy a tegnapi buszos autósüldözés volt az (leszállok a buszról, hogy elérjem az előtte levőt, ami az orrom előtt csapja be az ajtót és csikorgó kerekekkel elhajt, a mögöttem lévő busz dudál nekem, felszállok, a sofőr azt mondja, hogy megpróbálja utolérni nekem, és izomból tapos a gázra. Levillogta az előtte lévő buszt, baszki), vagy az aznap reggeli ellenőrzés (reggeli buszozás, random megállóban minden ajtónál felszáll egy ellenőr, rendőri biztosítással, még a szar is vigyázzban áll mindenkiben, vasszigorral mennek végig a buszon, amin amúgy éppen csak egy marék álmos egyetemista zötykölődne be a lekésett első órájára. Az utolsó ellenőr leszállás előtt odaordítja a sofőrnek, hogy "Hazai busz, minden tiszta!").

What do you want to be when you grow up?

Én már felnőttem, és az lettem, ami lenni szerettem volna. Tudós, aki álmokat valósít meg.

Which two organizations outside your own do you know the most people at and why?

Nem tudom, elég sok nagyipari multit ismerek, van is kontaktom bőven ilyenekhez.

Pretend you’re our CEO. What three concerns about the firm’s future keep you up at night?

- Mindenki lép le a picsába. Ezt nem lehet egy gagyi csapatépítővel, meg egy alibi elégedettségi felméréssel letudni, hanem ide motiváció kéne.

- Ha kutató cég vagyunk, és a műszerparkunk fele le van rohadva, a másik fele pedig el van adva, akkor nem vagyunk kutató cég.

- Ha én vagyok a CEO, és az én vezetésem alatt történnek a fentiek, akkor nem vagyok elég jó CEO.

If I were to hire you for this job and I granted you three promises with regard to working here, what would they be?

- Ne legyen irodai kutya. Se semmilyen állat. Se csapatépítés, se közös reggeli, se hasonló figyelemelterelő időelbaszó buziságok. Ha munka van, akkor legyen munka, spanolni lehet utána is.

- Adott feltételek. Ha én azt mondom, hogy holnap sem tudom megcsinálni a négymilkás melót, mert nincs egy kurva számítógépem amin futna a kiértékelő szoftver, akkor legyen ott másnap reggelre egy kurva laptop az asztalomon, hogy ne ezen múljon a meló.

- Legkésőbb hatkor lelépek. Leszarom, hogy mi történik éppen. Bármi is van, az már este hatkor várhat holnapig is, viszont nekem családom van, aki nem várhat holnapig. Emailekre is csak indokolt esetben válaszolok munkaidő után.

If you don’t get this job, what’s your backup plan?

Legalább két másik meló. Ha elmész interjúra, mindig legyen tarcsiban legalább két másik is. Ezzel zsarolni is lehet a többit.

What inspires you?

A kihívás. Hogy regggel sose tudom, aznap milyen megoldhatatlan problémát hoznak, aminek a megoldásáról a hét végéig még a jegyzőkönyvet is meg kell majd írnom.

Teach me something I don’t know in the next five minutes.

A kén-hexafluorid hatszor sűrűbb a levegőnél, pedig ugyanolyan színtelen-szagtalan gáz. Ha letüdőzöm, Darth Vaderes lesz a hangom, viszont bele is fulladhatok. Nem azért, mert az oxigént kiszorítja, hanem mert a légzési reflexet kiváltó szén-dioxidot is. Ezentúl az egyik legjobb elektromos szigetelő.

Ez kapásból legalább négy dolog is volt, tíz másodperc alatt.

What are you known for?

Remélem, hogy legalább részben a szakértelmemről, és nem a hülye modoromról vagy a frizurámról.

What do you work toward in your free time?

Leginkább azért dolgozom a szabadidőmben egy nagyon jó programozó barátommal közösen, hogy Banoi szigete megszabaduljon a zombi vírus okozta káosztól. Már pár hónapja dolgozunk ezen hétköznap esténként, és eléggé jól haladunk, már a kampány vége felé járunk.

What’s the most interesting thing about you that we wouldn’t learn from your resume alone?

Valamiért mindenki azt találja a legérdekesebbnek, hogy kétkezes vagyok.

How would you rate your memory?

6/10

If you woke up and had 2,000 unread emails and could only answer 300 of them, how would you choose which ones to answer?

Az alapján, hogy kik küldték őket, és hogy vannak-e köztük összefüggő threadek.

How many pennies would fit into this room?

Jó sok. Mennyi a szoba térfogata és a pennyk térkitöltése lapcentrált kockarácsban?

How would you value the store on the corner?

Itt csak egy kocsma van, de azt inkább nem értékelném.

Describe the color yellow to somebody who is blind.

575 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás, amire -mivel relatíve közel van a zöld színhez-, evolúciós okokból különösen érzékeny az emberi szem. Kész.

You’ve been given an elephant. You can’t give it away or sell it. What would you do with the elephant?

Bérbe adnám.

Who would win a fight between Spiderman and Batman?

Leginkább a Marvel és a DC ügyvezetői és pénzügyi osztálya, gondolom.

How would you convince someone to do something they didn’t want to do?

Tisztességes mértékű fizetéssel csodákat lehet tenni, csak úgy mondom.

A penguin walks through that door right now wearing a sombrero. What does he say and why is he here?

Lófaszt se mond, mert ő egy pingvin. És azért van ott, mert bejött az ajtón, benne volt a kérdésben.

Hű, az nem egy mezei lézer, hanem az bizony egy Thermo Fisher Scientific Gemini, egy hordozható FTIR-Raman spektroszkóp, military sztenderd minősítéssel. Valószínűleg a két vesém közül odaadnám valamelyik tetszőlegesen választottat egy ilyenért. Egy hozzá tartozó közepesen fullos adatbázisért pedig még vért is hajlandó lennék adni.

Bámulatos dolog egyébként, hogy ez mind* elfér egy ilyen kis retikül-méretű fosban, aminek legalább a harmada csak a burkolat. Ez a kemény, nem a vídia.

* spektrográf, tükrök, szűrők, detektorok, kollimátorok, nyalábosztók, már abban sem vagyok biztos, hogy tényleg ezek vannak egy ilyen cuccban, és nem puszta mágiával működik ekkora méretben

D.A.L.

Ez a számológép bizony már nem mai darab. A nővéremtől örököltem, amikor gimnazista lettem ötödikes koromban, 18 évvel ezelőtt. Ezen számoltam végig a gimnázium négy évnyi matematikáját, aztán a négy évnyi emelt matematikát és fizikát, aztán hat évnyi egyetemi matematikát és fizikát, statikát, dinamikát, statisztikát, és a kémia összes létező ágát, a beugrókat és jegyzőkönyveket. Integráltam vele, arkusz tangenseket számoltam, néha pedig random számot generáltam.

Aztán ezzel számoltam végig a PhD összes megírt, beadott és elfogadott cikkének a számolásait, a saját kísérleteim teljes anyagát, a tőlem rendelt 3D-modellek méreteit, és természetesen a hallgatók sok száz jegyzőkönyvének ellenőrzését.

Aztán most a munkában direkt nem ezt használom, ennyi év után inkább nyugalmaztam és direkt itthoni használatra tartom, vigyázni kell már a korosodó áramköreire.

Ennek a számológépnek története van. Ez látott engem felnőni, kötődünk egymáshoz. Érzem a lelkét, beszél hozzám, és kitalálja a gondolataimat. Nosztalgikus dolgokat súg, ha lenyomom a gombjait.

Aztán tegnap majdnem meghalt. A harmadik és tizedik digit köhögött, nem jelentek meg rendesen a számok.

- No, mi lelt téged? - kérdeztem. De nem válaszolt, mert ő csak egy számológép, álmosan hunyorgott rám a folyadékkristály.

Kicsit hosszúra húztam ezt a posztot, pedig annyi a lényeg, hogy ma bevittem a laborba, csavarjaira szedtem, etanolfürdőben ultrahangoztam, megszárítottam, újra összeraktam, és most jó. Nem lett sokkal szebb, viszont így letagadhat vagy nyolc évet, és a kijelzője (egy-két pixel kivételével) újra működik.

Addig fogom használni, amíg totálkárosra nem nyúzom. Akkor pedig majd megjavítom. Ez a számológép velem együtt fog megöregedni.

Ennek kevesebb, mint a tizedéért(!!!!) vettem egy ugyanilyet, szintén bontatlan új állapotban. Csak az nem japánból, hanem olaszból érkezett.

Értem én, hogy kuriózum, de attól még nem kell többet fizetni annál, mint amennyit maga a technológia ér. Márpedig ez a parallaxis-állítót, az egyedi szoftvert, egy második objektívet és a prizmatikus LCD-t leszámítva nem sokban különbözik egy alsó-középkategóriás digitális fényképezőtől.

tízmillió helyettes államtitkár országa

Ez két főbb okra vezethető vissza:

- Statisztikailag ma nagyjából minden harmadik magyar valami kiemelt baromságnak a helyettes államtitkára, így statisztikailag minden harmadik feltört autó egy helyettes államtitkár autója.

- A helyettes államtitkárok között statisztikailag több a nagyzoló újgazdag jampi, aki - számomra valami totál érthetetlen okból - nyilván nem fog egynégyes városi suzukival járni a körúton a reggeli csúcsban. Egy metálfényű bömös terepjárónál egy helyettes államtitkár sem adhatja alább, mert ha nem melegített bőrülés van a segge alatt, akkor senki nem hiszi el róla, hogy tényleg helyettes államtitkár. Aztán pedig csodálkozik, hogy a magyar valóságban az ő autóját fogják még a tesco tömött parkolójában is először kiszúrni a gazdag zsákmányra utazó tolvajok, nem pedig a rozzant egynégyes suzukit.

Szívesen, hárommillió lesz, + áfa.

Amúgy tegnap testközelből láttam helyettes államtitkárt (ugye, a statisztika), és tényleg olyan, mint amilyennek eddig elképzeltem őket.

01: Do you have a good relationship with your parents?
Igen, meglehetősen. Sosem látogatnak meg, de mindig nagyon örülnek, amikor én megyek.
02: Who did you last say “I love you” to?
A menyasszonyomnak.
03: Do you regret anything?
Hogy nem vettem meg az Amazfitet Gearbesten, amíg 80 dolcsi volt.
04: Are you insecure?
Igen, leginkább a képességeimmel kapcsolatban.
05: What is your relationship status?
Kapcsolatban.
06: How do you want to die?
Harc közben, mint egy férfi. Nem feltétlenül háborúban, a zombiapokalipszis jobban bejön.
07: What did you last eat?
Mentás étcsokis ritter sportot. Igen, fogkrémre hasonlít, de szeretek fogkrémet enni, úgyhogy pofa be.
08: Played any sports?
Gyorsabb vagyok a néniknél a buszon helyfoglalásban.
09: Do you bite your nails?
Nem, az undorító dolog.
10: When was your last physical fight?
Tegnap majdnem sikerült leütnöm egy legyet, de halottnak tettette magát, és így egy fél nappal tovább húzta.
11: Do you like someone?
Igen, szeretek valakit.
12: Have you ever stayed up 48 hours?
Nem vagyok benne biztos, de szerintem még nem. Az az igazság, hogy nagyon szeretek aludni, csak nem mindig van rá lehetőségem.
13: Do you hate anyone at the moment?
Nem kimondottan, nem vagyok haragtartó. Az más kérdés, hogy vannak, akiket egyszerűen nem veszek emberszámba.
14: Do you miss someone?
Igen, az összes szegedi barátomat együtt.
15: Have any pets?
Két nyúl. Itt egy friss sztereofotó róluk.

16: How exactly are you feeling at the moment?
Nem akarok holnap sehova se menni.
17: Ever made out in the bathroom?
Volt azért ott már más is.
Például fogmosás.
18: Are you scared of spiders?
Nem, ők félnek tőlem.
19: Would you go back in time if you were given the chance?
Osztán minek?
20: Where was the last place you snogged someone?
Itt az asztalom mellett.
21: What are your plans for this weekend?
Kipihenem a céges csapatépítő fáradalmait.
22: Do you want to have kids? How many?
Korai még ezen rágódni.
23: Do you have piercings? How many?
Egy sincs.
24: What is/are/were your best subject(s)?
Nanometrológiából és spektroszkópiából mindig is jó voltam.
25: Do you miss anyone from your past?
Igen, az összes szegedi barátomat együtt.
26: What are you craving right now?
Mindenem megvan, elégedett vagyok.
27: Have you ever broken someone’s heart?
Valószínűleg igen, de akkor sem igazán érdekelt, és most meg még kevésbé.
28: Have you ever been cheated on?
Nem tudok ilyesmiről. Tudnék róla, ha igen.
29: Have you made a boyfriend/girlfriend cry?
Azt mondja, hogy igen :(
Biztos csak annyira nevetett valamelyik viccemen.
30: What’s irritating you right now?
Ezek a kérdések.
31: Does somebody love you?
A nyulaim egészen biztosan.
32: What is your favourite color?
A kék.
Ja várjál, az nem az enyém. Akkor a ződ.
33: Do you have trust issues?
Nincs, nem is volt sosem. Egyszerűen csak készpénznek kell venni, hogy senkiben sem lehet megbízni.
34: Who/what was your last dream about?
Ezt nem árulhatom el, mert a faszom sem emlékszik már arra.
35: Who was the last person you cried in front of?
Én kizárólag a sarokban szoktam sírni, magzati pózba gömbölyödve.
36: Do you give out second chances too easily?
Ez picsáknak íródott, vagy mi van? Milyen második esélyről hadovál ez?
37: Is it easier to forgive or forget?
Hát, könnyebben felejteném el a holnapi találkát a főnökkel. De azt sose bocsátanám meg magamnak.
38: Is this year the best year of your life?
Igen, mindig az aktuális év az.
39: How old were you when you had your first kiss?
Talán 21.
40: Have you ever walked outside completely naked?
Odakint? Hát persze. Nyaranta heteken keresztül.
Csak mindig van rajtam egy fürdőnaci is, és amúgy is a halál faszán szoktam kint lenni, ahol senki más se.
51: Favourite food?
Valószínűleg a baconos sajtburger. Vagy a tripla csokis pilóta keksz.
52: Do you believe everything happens for a reason?
Nem hogy hiszek benne, de ez annyira tény, hogy kapásból tudom is, hogyan lehet leírni termodinamikailag: ΔH=ΔG-T•ΔS
53: What is the last thing you did before you went to bed last night?
Lekapcsoltam a lámpát.
54: Is cheating ever okay?
Egyetemi zéhákon simán.
Máshol abszolút nem.
55: Are you mean?
Távol állok ettől.
56: How many people have you fist fought?
Olyan 30-40 körül lehet ez a szám. Régebben karatékáztam.
57: Do you believe in true love?
Igen, bár ezt nem tudom kapásból termodinamikai egyenlettel leírni.
58: Favourite weather?
Felhős, mert olyankor jó a fehéregyensúly. Hűvös, mert olyankor nem döglök meg se a melegtől, se a hidegtől. Szeles, mert olyankor nincs büdös a megálló mellett cigiző néniktől meg a koszlidércektől.
59: Do you like the snow?
Igen, azt is.
60: Do you wanna get married?
Majd nemsokára igen.
61: Is it cute when a boy/girl calls you baby?
Egy megtermett csávó vagyok. Senki nem hív bébinek.
62: What makes you happy?
Amikor végre hazaérek.
63: Would you change your name?
Nem, ez alatt a pár évtized alatt már mindenki megszokta a mostanit, jobb így.
64: Would it be hard to kiss the last person you kissed?
Igen, mert fel kéne állnom az asztalomtól és átmenni a másik asztalhoz.
65: Your best friend of the opposite sex likes you, what do you do?
Semmit, elfogadom a helyzetet. Ez van most is.
66: Do you have a friend of the opposite sex who you can act your complete self around?
Igen, és csak remélhetem, hogy a többi kérdés már nem a kapcsolatomra vonatkozik, mert kezdem kínosan érezni magam. Mintha másról nem lehetne senkit se kérdezni. Meg egyébként is, mi a faszom köze van másoknak ehhez.
67: Who was the last person of the opposite sex you talked to?
Fospermet.
68: Who’s the last person you had a deep conversation with?
Az új orosz srác a laborból. Nagyon mélyrehatóan átbeszéltük a kísérleti tervét.
69: Do you believe in soulmates?
Erre se tudok képletet, de hajlandó vagyok hinni benne.
70: Is there anyone you would die for?