Én ma helovínkor leginkább Semlyjén Zsoltnak öltöznék be, véleményem szerint házról házra járva én lennék így a legijesztőbb mindenki közül. Lenne alattam egy imitált fehér ló is, hogy hitelesebb legyek.

Nagyon hamar elterjedt a valószínűtlennek látszó hír, hogy M is jön az e havi LANpartira, és bizony le is ül majd hentelni velünk. És amikor meg is érkezett teljes valójában, akkor Peti volt a nép szava, amikor kijelentette, hogy tudom-e hogy ezzel a húzásommal most én vagyok ott a legmenőbb, hogy nem hogy elrángatom a nőmet egy szeletelős kockapartira a második emeleti laborba, de önszántából és jókedvéből jött, és mert szeret a csében nagyszájú férfiakat fragelni, egyem a pöppnyi kis szívét.

Így aztán mindenkit halálra lehetett azzal szopatni, hogy nem érzik-e megalázónak, hogy egy lány nyírta ki őket. (Bár az est legviccesebb pillanata az volt, amikor az egyik fy_pool_day kör úgy ért véget, hogy az utolsó CT belefulladt a pálya közepén a medencébe. Ilyet még soha életemben nem láttam. Iszonyat vicces volt.)

Én meg arról vagyok hírhedt, hogy az UT-ben a disznóval vagyok (eleinte azért, mert tök jól néz ki, aztán meg stratégiailag azért, mert azt nehezebb headshotolni), úgyhogy immáron a CS-ben is rámragadt a harcimalac becenév.

Szóval állatjó volt.

És CS közben bejött egy patkány a szobába, M vette észre. Biztos a pizzaillat vonzotta. Mi egy ideig próbáltuk előacsolgatni, de aztán inkább újra lekapcsoltuk a lámpákat, és visszaültünk játszani. A pati meg egy idő után átvándorolt a szemközti tanterembe. Igazából tök cuki volt.

Az az igazság, hogy én egyik képen sem látok egyetlen kifogásolható dolgot sem, divatügyileg sem, és csak értetlenül nézem, hogy most akkor a képeken szereplő emberekkel mi a baj.

A megoldás: nincs velük baj.

Az az illető viszont, aki férfi létére az öltözékük miatt köcsögöz le más férfiakat, az szerintem maximálisan kimeríti a buzi definícióját.

A dizájn terminálról meg annyit, hogy ők jó fejek, mert a Pulit is szponzorálják. Úgyhogy ez így már duplán buzi dolog, én egy ilyen tumblerre nem lennék büszke.

Nem ezt mondták Feri, azt mondták hogy menj a írtam neki konkrétan, hanem konkrétan azt, hogy ő az Isten, és hogy az ő Puppet című száma kapcsán ismertem meg azt a nőt aki most a menyasszonyom, és hogy csak így spontán, ezekben a nehéz, internetadó árnyékával terhelt sötét időkben egyszemélyes sufnizenekarként fogja magát, és ingyen, torrenten közzéteszi a legújabb albumát, amibe kurva sok munkát feccölt, és bátorít, hogy osszuk meg, hogy minél több ember hallja. Aztán megismételtem neki, hogy ezek miatt én úgy gondolom, hogy ő az Isten. Ezt mondtam neki.

Pedig ami engem roppantul érdekelt volna, az pont nem derül ki ebből a hosszú cikkből, nevezetesen az, hogy egyébként miért is kell lefordítani egy film címét?

De most komolyan, miért?

Ahogy Michael Jackson Billie Jeanjét sem fordítja soha le senki Johanna Vilhelminára, vagy Leonardo Mona Lisáját se hívjuk Erzsébet Asszonynak, vagy a Valve Half Life játéksorozatát sem hívjuk Felezési Időnek (akármilyen magyar szinkront is kap a játék), úgy szerintem a mai, internettel összehálózott IPTV-s világban, amikor mindenki interneten és youtubeon néz bármit is, a legfeleslegesebb dolog egy filmtől azzal riasztani el a fél lakosságot, hogy tönkretesszük a címét.

Sokat gondolkoztam azon, hogy egyáltalán miért lehet még erre szükség. Az egyetlen értelmes magyarázat az, hogy nem mindenki tud angolul, és nem tudnák értelmezni/kiejteni a film címét normálisan. Nos erre a felvetésre azt tudom válaszolni, hogy egyrészt de, aki moziba megy az tud angolul, másrészt tudja hogy mit akar megnézni. Ma már csak a 70 év felettiek és a 7 év alattiak nem tudnak angolul, és a mozibajárós célcsoport az egyértelműen ennek a közbelső időintervallumnak a közepe.

Szerintem rettentő irritáló filmcímeket fordítgatni, a cím az hozzátartozik az eredeti alkotáshoz, az adja fel rá a koronát, gondoljunk csak bele, mekkora barom állatnak kell lenni ahhoz, hogy Nolan Inception-jét arra fordítsuk, hogy Eredet, amikor az egész filmnek nincs köze semmilyen eredethez, sokkal inkább beültetéshez, mert jé, a film is pont arról szól, de ha ez hülyén hangzik, akkor inkább hagyták volna az eredeti címét. Vagy az Interstellar, ami úgy jó ahogy van, mert ez a kifejezés tényleg létezik, és tényleg illik arra a filmre aminek a címe, és tényleg hordoz magában egy űrhajós-scifis beütést, míg a Csillagok között inkább arra utal, hogy ez valami köldöknézős romantikus művészfilm lesz. Pedig nem.

Fel nem tudom fogni ésszel, hogy ilyesmi károkozásra milyen reális megfontolásból van szükség.

Asszonypajtás egy állatjó gyűjteményt hozott össze hirtelen, szerintem én is belépek a főzős csoportba, szeretem az ilyen trollbulikat.

Lehet, hogy némelyekre mégiscsak ráférne a netadó :D

M elhagyott engem

Igaz, hogy csak 1-2 napra hazautazott, de akkor is szörnyű dolog ez. Igaz, hogy van itthon kaja meg fűtés, de már most hiányzik az, hogy nem nyomta hozzám a tomporát alváskor hogy ne fázzon, és hogy nem tudok néha mellé feküdni az ágyra és pihenésképpen youtbobozni, amíg tanul. Pedig tegnap még egy koop dínós játékot is vettem nekünk, hogy ne unatkozzunk most négy napig.

Azoknak, akik azt mondják, hogy néha kell 1-2 nap külön, nekik nincs igazuk. Nem kell.

Ez egyébként ez találó megállapítás, de én a jogászokon kívül kiterjeszteném minden más olyan közalkalmazottra, akinek köznevelési értelemben jó példával kell elöl járnia, és akiben egy embernek élete során valamilyen elintézendő ügy kapcsán huzamosabb ideig meg kell bíznia: a bírókon, ügyvédeken és politikusokon kívül például orvosokra, ápolókra, egészségügyi dolgozókra, de legfőképpen a pedagógusokra és tanárokra is, én például rittig nem járatnám senki olyanhoz a gyerekemet és/vagy nem adnék munkát olyan tanárnak az iskolámban, akinek részeg/vállalhatatlan/pornográf képei keringenek a neten, és merem remélni, hogy ezt nem csak én érzem így. Ez a dolog független attól, hogy "de azok privát képek/videók", meg sajnos attól is, hogy állati nehéz ezeket szűrni a munkaerő alkalmazásánál, de a tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy általában az emberek azért pakolnak home-made pornót meg állatságokat a netre, hogy eldicsekedhessenek vele, így ez előbb-utóbb mindig kiderül. Bár politikusoknál egyértelműbb, hogy a reálisnál valamennyire azért próbálnak jobb képet közvetíteni magukról, én tovább is terjeszteném ezt az egészet a közszolgálatokra is, a rendőrökre, hivatali ügyvivőkre is.
Sőt, ha belegondolok, itt egy egész társadalmat érintő problémával állunk szemben, ez az egész ugyanis szvsz szülői/pedagógusi nevelés és alapvető emberi szépérzék kérdése, így szakmafüggetlen. Meg ugye most mindentől függetlenül, egy alapvető józan ítélőképesség is kell annak belátására, hogy az ember ne csináljon olyat, ami miatt később felfüggeszthetik és kirúghatják amikor kiderül, pláne ha van olyan résztvevő is, akinek érdeke elárulni másoknak a történteket, akár dicsekvésből, akár poénból, akár azért, mert ő az áldozat. De ennek belátása úgy tűnik sokak számára túl nehéz feladat.

a jelenleg tulajdonomban lévő mobilok, hátha valakit érdekel

Samsung C3322 - az utóbbi egy évben tkp. ezt használtam, elég megbízhatónak tűnt és mindent tudott amire szükségem volt, egészen addig, amíg tönkre nem ment mikrofonja, egyik pilanatról a másikra. Úgy tűnik, ezt a telefont nem mindennapos használatra és zsebben hordásra találták ki, akkor viszont nem tudom, hogy mi a tökömre. Jelenlegi állapota: hardveres problémák miatt használhatatlan, és roppant mód mérges vagyok miatta.

Nokia 6650F - Kábé fél évig használtam, igazi szenvedés volt, ugyanis ahhoz képest, hogy funkciók terén ez egy álommobil, pont telefonálni nem lehetett vele, mert folyton ledobta a hálózatot és a SIM-kártyát, valamelyik régebbi posztomban már megfejtettem, hogy miért. Szoftveresen szakszervízben sem tudnak rajta segíteni, így jelenlegi állapota: szoftveres problémák miatt használhatatlan.

Nokia 3210 - Igazából ezt a telefont vagy három másik -hibásként árult- példány alkatrészeiből építettem össze, afféle Frankeinstein mobil, ami jellegéhez képest eléggé pöpecül néz ki, és eléggé megbízhatóan is működik, ami nem is meglepő, mivel ugye egyrészt Nokia, másrészt én építettem, ami nem volt egy agysebészet a klasszikus moduláris felépítése miatt. Amik miatt mégsem használom szívesen: csökkent funkcionalitás, kevés akksi üzemidő, néha fellépő GSM-buzz, melynek oka eddig ismeretlen, de nem a hangszórótól származik. Ezeket leszámítva egy atomtámadást is túlélne. Állapota: tarcsimobcsi abszolút vész esetére.

Nokia 9210i - Ez is tudja amit kell neki, az akkumulátor állapota sem túl vészes, azonban rettentő kényelmetlen (mivel voltaképpen egy méretes tégla), mert zsebben lehetetlen hordani, rezegni nem tud, és megfelelő kapacitású MMC-kártya nélkül a funkcionalitása sem tökéletes. Olyan kártyát pedig már nem lehet kapni. Ebayen sem. Ettől függetlenül szuper a cucc, állapota: Tarcsimobcsi, vész és önvédelem esetére.

Nokia 5530 - Egész BSc alatt hű társam volt, az első olyan dolog amit az ösztöndíjamból vettem. Az érintős mobilok előfutára volt, viszonylag elérhető áron, oldschool rezisztív képernyővel és wifivel (ezek 5-6 évvel ezelőtt nagyon fícsör dolgok voltak ám) (a mai fiatalok bezzeg már azt se tudják, milyen az a rezisztív...). A rendszere ugye Symbian60v5, ami tkp. az android elődje volt (nem szoftveres, hanem történelmi értelemben), így ma már nem annyira funkciógazdag mint régebben. Aztán amikor jött M, akkor nekiadtam, hogy jobban tudjunk kommunikálni, és szegény szolgált ameddig tudott (mármint a mobil). Igazából ő is tervezési hiba áldozata lett, a SIM-kártya széle beletört a PCB és a képernyő közötti résbe ahol neki a helye lenne, és lehetetlen onnan kiszedni, ennek következtében telefonálni immáron képtelenség vele, azóta pedig már vannak modernebb és ezzel együtt sajnos kevésbé megbízhatóbb wifi-képes eszközeink is, amiket bárhová magunkkal tudunk vinni. Állapota: Csücsül a dobozában, wifire lehetne használni egyedül, de arra már senki nem akarja.

Motorola W220 - Abszolút meglepetés, már vagy 8 éve a tulajdonomban van, és a meglepetés az benne, hogy egészen idáig zokszó nélkül bírja a megpróbáltatásokat. Tulajdonképpen csak telefonálni és SMSni lehet vele, azt viszont nagyon jól. A külső burkolata már törik szét, kopik le, sárgul meg, de a kis picúr még mindig üzemel, még mindig bírja egy töltéssel egy hétig, és még mindig megbízható. Illetve majdnem. Az utóbbi időben kitalálta, hogy kéthetente egyszer elfelejti hogy SIM-kártya van beletéve, és erről elfelejt szólni is, és rendszerint csak sok óra elteltével veszem észre hogy elérhetetlen voltam egy ideje. Ettől függetlenül ez a pótmobilom most, amíg meg nem érkezik az, amit a héten rendeltem, hogy legyen egy olyan is, amit normálisan lehet használni. Ennyi idő után már jó lenne végre egy olyan is.

Who were you with yesterday?
A nap első felében a világ minden tájáról ideérkezett tudósokkal és kutatókkal, a második felében pedig Asszonypajtással.

What woke you up this morning?
A tudat, hogy mindjárt dél van.

Where are you?
Itthon, az albérletben.

Is tomorrow going to be a good day?
Újra munkába temethetem magam, szóval minden bizonnyal.

What’s on your mind RIGHT NOW?
Az, hogy az előző választ szarkasztikusan akartam-e érteni, vagy halálosan komolyan.

Do you listen to music every day?
Nagyjából igen. Még jobb lenne, ha nem csak hallgatnám minden nap :\

Are you a fast typer?
Olyan átlagos sebességűnek mondanám magam, mint aki a technológiába nőtt bele.

Whats your favorite type of soda?
A szénsavas limonádé cukorsziruppal.

Have you ever won an award?
Ó, nyertem én már sokat, van belőle egy köteg egy mappában, érték szerint szortírozva (egy otdk-különdíj értékesebb, mint egy másodikos zongoraverseny emléklap). A legutóbb országos fotópályázaton nyertem ugyebár egy SEM-képpel, amin egy nano-méretű elefánt van. Ez presztízsben az alsó-közép kategóriát jelenti, mivel véletlenül elkapott jelenségként amúgy sem sok befektetett munka volt a képpel, és nem is azért küldtem be, mert nyerni akarok, hanem hogy elfogadják pályázati indikátorként, és amúgy sem sok pályázó volt, mert előfeltétel volt a legalább BSc végzettség és a vállalható kutatási terv.

Are you listening to music right now?
Igen, Muse-t hallgatunk erősítőn, és nosztalgiázunk.

How long ’till your birthday?
Há, szűk másfél hónap.

Do you use ebay to buy or sell?
Igen, rendszeresen, mert nekem rendszeresen olyan cuccok kellenek, amik máshol nem, vagy csak körülményesen kaphatók (undergroundabb zene- és játék DVDk, alkatrészek egy 10 éves telefonhoz, stb.) És még van pár másik ebay-szerű (főként kínai) oldal, ahonnan rendszeresen cuccokat szerzek. Eladni sose szoktam.

Who makes you mad?
Az, aki puszta emberi taplóságból nem hajlandó értelmezni a racionális érvelésem, illetve az, aki online él nemi életet, mert az csak simán gusztustalan.

What do you do when you’re mad?
Verbálisan kiakadok, a maradék ellenérzésem pedig egy dühöngő titkosblogban vezetem le, mert ha kiírom magamból, akkor jobb lesz tőle, ugyanakkor ezzel tiszteletben tartom azt az igényt, hogy nem mindenki kíváncsi a -legtöbbször racionális érveléssel alátámasztott- véleményemre.

Do certain songs make you cry?
Nem, de a hidegrázás (jó értelemben) az rendszeres a jobb opuszoknál.

Are you usually a happy person?
Mondhatni igen.

What makes you the happiest?
Természesen az, ha nagy biztonsággal előre el tudom tervezni az elkövetkező pár hét történéseit, és az, ha nem kell Asszonypajtáson kívül senkivel sem szociális interakcióba lépnem.

Do you believe in yourself?
Igen. Nem csak a jó szándék vezérel, hanem a józan paraszti eszem is, ami sajnos mára sokakból kiveszett.

Kicsit keserű lett ennek a mémnek így a vége, wut.

Egyébként be kell vallanom, hogy én már napok óta konferencián vagyok (ami szerencsére helyben van, a Forrás Hotelben), és igazából ez az első olyan konferenciám, ahol se szervező nem vagyok (még, bár a névtáblám szerint az vagyok), se résztvevő, a szó előadásos-poszteres értelmében. Hanem csak ülök és figyelek, és kihasználom, hogy nekem lehetőségem van erre, és titokban kapcsolati hálót építek.
De ma például megszakadó szívvem ettem az éttermi parajos lasagnát és a cordon bleut currys rizzsel, mert tudtam, hogy M közben éppen odakint vár rám a szakadó esőben a buszmegállóban, és éppen éhen hal. Úgyhogy bezabáltam helyette is. Szörnyű ez a világ.

Észrevételek, átlag feletti mennyiségű alpári szóhasználattal:
1) Az RTL jól leszopta saját magát. Gáz. Ez a legnagyobb hír az országban, hogy egy gagyi kínai cuccal szakértőhöz kell szaladgálni, mert nem hisszük el, hogy gagyi kínai?
2) Az RTL-nek nincs jobb dolga ennél?
2) A tökömet a NAVba is, azok a replika órák igenis jók, nekem is van.  Aki órát akar venni, az a netről rendeljen, kínai oldalról, mindenkit erre bátorítok. Komolyan mondom. A NAVnak csak azért sír a szája, mert őket szopatjuk azzal, ha kínából hozatjuk a cuccot vámmentesen.
3) Tökömet Krizába is, én is szeretnék havi 5 és fél ropit keresni, hogy aztán azt mondhassam, hogy még luxus karórára sem telik. Ha nem órára költi el, akkor mire?
4) Ha már témánál vagyunk, az nem érdekli véletlenül a bulvársajtót, hogy a faszom milyen órát hord? Hacsak nem akarod minél autentikusabban cosplayelni Krizát, ne érdekeljen, hogy milyen az órája. Ha meg akarod, akkor összedobtam ide egy kis segítséget:

Steal his look: Kriza Ákos
Dormeuil Vanquish II suit - $95,319
Emporio Armani slim fit shirt in stretch cotton poplin - $363
Charvet Tonal-Stripe Silk tie - $220
a replica of Ulysse Nardin Maxi Marine Chronometer - $89

Nos, mivel a radon radioaktív elem, és mivel minden egyes atommagját 5 MeV energiával hagyja el egy-egy alfa részecske az alfa-bomlása során, ezért kijelenthetjük, hogy az is melegíti a légkört. Nem számoltam ki, de merem feltételezni, hogy egységnyi tömegében jobban, mint a széndioxid.

Én hiszek abban, hogy a radon is okozhat globális felmelegedést, ha 400 ppm-nyi kerül belőle a légkörbe.

Tegnap egyébként feljöttek a barátnői, hogy együtt csináljuk meg a fizika zh-jukat online, mivel fizikában köztudottan én vagyok a titkos fegyver. Így esett hát, hogy mindhármuknak ötös lett, és M-nek lett közülük is a legjobb, 94%-os. Cserébe kaptam oreós milkát. Aztán amikor mindenki hazament, mi meg már jól bevacsoráztunk házi hamburgerből, akkor nekiültünk half lifeozni kooperatívban, aminél némi nehézséget okozott, hogy a szervergépen kívül mindenki másnak (tehát egyedül neki, mivel ketten játszottunk. Kivéve ha ő volt a szerver, mert akkor meg egyedül nekem) óriási latencyvel jött át a ping (6-700), tehát általánosan el lehet mondani, hogy laggolt az egész, mint a rohadás, pedig nem is interneten játszottunk, hanem csak lanon, lehet hogy az amúgy is haldokló t-comos router rúgja éppen az utolsókat (nem kéne neki, mert még csak két hónapos), úgyhogy először úgy játszottunk, hogy ő vezettte az autót és védett engem, nekem meg kábé 1 fps sebességgel érkezett meg minden frame, szóval szórakoztató lehetett engem nézni, ahogy megállok ugrás közben a levegőben, aztán egy falban kötök ki.

A hálózati problémát végül úgy oldottuk meg, hogy azt mondtam az internetnek, hogy a faszomat beleverem, és létrehoztam egy ad-hoc hálózatot a két gép között. Érdekes módon így steam nélkül is futott a Synergy, és élvezhető volt a játék 10-20-as latencyvel. De képernyőmentést így nem tudtunk lőni.

Úgyhogy a tanulság az, hogy ha bárkinek is a lag lenne a baj a multiban, akkor az ad-hoc hálózatokat tudom javasolni átmeneti problémamegoldásra.

Nekem a normalitásról nincs fogalmam, nem tudom, mennyire normális az, ha egy pár tagjai veszekedéssel csiszolódnak össze, vagy elfojtják magukban a nézeteltéréseiket, illetve melyik a preferált viselkedésforma.

Ugyanis én közel négy éve élek folyamatos párkapcsolatban anélkül, hogy akár csak egyszer is veszekedtünk, vagy felemeltük volna a hangunkat egymásra, vagy akár csak rosszat gondoltunk volna egymásról, sőt, még összecsiszolódnunk sem kellett soha: eleve egyezik az értékrendünk. És számunkra ez az abszolút normális.

Olyan persze volt már, hogy valamiről apróbb véleménykülönbség alakult ki. Ezek a nézeteltérések például odáig szoktak eszkalálódni, hogy melyik bevásárlószatyrot ki hozza, ki merje elkapni a pókot a sarokban, vagy hogy ne PorcupineTreet hallgassunk, mert már unom, vagy hogy pakold el légyszi a lomot a szoba közepéről. A legdurvább az szokott lenni, hogy mi legyen akkor, ha nekem el kell utaznom, neki viszont aznap dolga van és nem tud velem jönni, és akkor már egy (vagy több) napot külön kéne töltenünk egymástól. De ilyen szerencsére ritkán van.

És ezeket a problémákat általában perceken belül megoldjuk valami logikus, kompromisszumos megoldással, és a vége kivétel nélkül mindig jej.

Úgyhogy most az előbbi magyarázatom alapján szerintem számomra bocsánatos bűn, hogy nem tudom felfogni ésszel, hogy valaki miért van együtt olyannal, akivel - nem hogy folyamatosan, hanem egyáltalán bármikor is - veszekszik.

Ezzel kapcsolatban a legidegesítőbb dolgok, amiket azok szoktak mondani/kérdezni, akiknek először mesélek Asszonypajtásról:

- Ő hány éves?

- És akkor mióta vagytok együtt?

- El is jegyezted? Nem túl korai még?

- Együtt laktok? Akkor biztos most van az összecsiszolódás időszaka, nem lehet könnyű.

Srsly, NO.

Bár jó szándékból és konfliktuskerülésből hajlandó vagyok elnézni, de őszintén szólva ezek közül mindegyiket taplóságnak érzem, ha valaki szájából elhangzik.

És ami azt illeti, kifejezetten könnyű az együttélés, és hihetetlenül élvezzük, hogy van egy saját kuckónk, ahol csak mi vagyunk ott egymásnak. Minden áldott nap el szoktam neki mondani, hogy mennyire boldog vagyok vele, és mennyire szeretek vele élni, és bármennyire is science-fiction irodalomnak hangzik, ezt nem azért mondogatom hogy bemeséljem magamnak, hanem mert az ilyen érzéseket  nem tudom egyszerűen magamban tartani. Vannak olyan kapcsolatok is, amelyek ilyesmi dologra épülnek ugyebár, aminek valami olyasmi lehet a neve, hogy érzelmi közösséget vállalni valakivel. Netán szerelmet.

Nagyon szűk egy év és 29.47 percnyi összes hívásidőtartam után a samsung mobilom mikrofonjának a chipje úgy döntött, hogy nem hajlandó tovább működni. Az észrevételek ennek kapcsán:
- Most komolyan harminc órát nem lehet telefonálni ezzel a fossal?
- Most komolyan a mikrofon szart be rajta? Az kábé a legegyszerűbb része az elektronikának.
Összegezve:
Ez egy szar. Ne vegyen senki samsung telefont.

Évek óta keresek egy telefont, ami bírja a strapát, megbízhatóan működik, és kényelmes. Évek óta, és képtelen vagyok beszerezni basszameg, mert az egyiknek a töltésvezérlője mondja azt hogy geci, másiknak a SIMkezelő szoftvere mondja azt hogy geci, harmadiknak meg a mikrofonja mondja azt hogy geci, olyan nagy kérés egy működő telefon basszameg? Mindjárt 2015 van, 150 éve létezik telefon, húsz éve van piaca a mobiloknak, és én meg arra kényszerülök, hogy a 14 éves nokiámat használjam (amit még én raktam össze ebayen vásárolt alkatrészekből), mert azzal legalább lehet telefonálni.

önkormányzati választások 2014

Nem tudom eldönteni, hogy az idei leosztásból a kedvenc rendkívüli eseményem ez legyen

vagy ez

Mindig az a rész a legizgibb minden választáson, amikor kikerül a teljes lista ezekből.

Én meg csak 24 éves vagyok, és 10 évig arra készültem, hogy űrhajós legyek, amíg nem tudatosult bennem, hogy az általános egészségügyi állapotom miatt alkalmatlan lennék (rövidlátás és tömött fogak). És én is részt vettem volna minden nasa-rendezvényen, ha a nasa a szomszédban lenne és lenne rá pénze a szüleimnek vagy nekem. Valójában egyszer bejelentkeztem egy svájci ESA-konferenciára még tizenvalahány évesen, de persze nem mentem el, pont az előbb említett okok miatt.

Sőt, igazából bizonyos életszakaszában kb. minden második gyerek az első ember akar lenni a Marson, úgyhogy nem látom hírértékét a cikknek. Ahogy annak sem látom értelmét, hogy 62 különböző nyelv tudása kell a bolygóközi repüléshez. Tanuljon inkább égi mechanikát ha annyira pörög, mert arra talán valóban szüksége lehet.

Én egyébként látok több akadályt is annál a résznél, hogy "Tökéletes a kora..."

- tökéletes a kora ahhoz, hogy nagymama legyen és a Földről nézze a csillagokat, mire a nasanak végre sikerül összegazdálkodni egy Mars-misszió árát.

- a nasa nyugdíjasklub, nyugdíjas technológiákkal, leselejtezett űrhajókkal. Így én is tudok majd nagy dolgokat ígérgetni az unokámnak 50 év múlva, a karosszékemben ücsörögve.

De nem akarom letörni a lelkesedését, akarjon csak nyugodtan űrhajós lenni. Én addig építek robotot, aminek nem kell drága és bonyolult life support, és nem okoz morális dilemmát, ha nem tudjuk visszahozni.

doctor who

Spojler.

Mennydörgéssel kísért napvihar (ami lenullázza a világegyetem legjobban védett bolygóját)? Egy embrió, aminek a kikeléssel megnő a tömege, aztán pillanatokkal később egy ugyanakkora méretű és tömegű tojást hagy maga után?

A doctor who régen is ennyire szar volt, vagy csak én lettem kritikusabb azóta? Az idei nyolc epizódból az egyetlen egyet, ami valamennyire is le tudott kötni és el tudott gondolkodtatni (Listen című) nem társszerezte Moffat senkivel, így az egyedüli reményem az, hogy ez talán az évad során még egyszer előfordul, és kapunk egy tűrhető epizódot.

Kezdem nagyon elveszteni a hitem.

Egyébként a Doktor maga bejön így a maga könyörtelen valójában, Clara meg ne legyen picsa, hanem örüljön ennek.

A tegnapi előadásom diasora, ha valakit érdekel. Szöveg nélkül nem tudom mennyire értelmezhető, de kompromittáló videofelvétel is készült rólam, ami hamarosan napvilágot fog látni az egyik népszerű videómegosztó portálon.

Ja, és azért olyan nagy méretű a fájl, mert van benne két gif egy-egy rakétafokozat hajtóanyagtartályának belsejéről.
Ha valakit tényleg érdekel, akkor megtekintését kizárólag letöltve ajánlom, mert
- a google slides meglehetősen ótvarfos
- mert a legtöbb dián egymásra animáltam a fontosabb ábrákat

Annak evolúciós okai vannak, hogy annyira nagyon satisfying érzés egy száraz, törékeny falevelet porrá zúzni?

Jehejj, tudtam én, hogy azzal a képpel egyszer még nyerek valahol :D

A pénznyeremény másodlagos, a legfontosabb dolog, hogy így teljesítve van a pályázati vállalásom. Most már nyugodt szívvel tudom így várni a Witcher ötödik kötetét.

FunFact: Ezzel párhuzamosan egy másik projekt fotópályázatára is neveztem, hasonló képekkel.

Így október közepére lett EHA kódom #kösziTÉÓ, így végre vehettem fel kurzusokat. Most pedig megosztom én is az órarendem (kurzuslistám, de mindegy), mert az menő.

Itt délen a tárgyakat kurzusnak hívják.

Utólag kellett ezeket a kurzusokat felkunyerálni magamhoz, mert a tárgyfelvétel 28-án lezárult #kösziTÉÓ, és még az is lehet, hogy az ösztöndíjamat is utalni fogják végre #kösziTÉÓ, most, hogy voltam reklamálni. Megfordult a fejemben, hogy revolverrel szerzek érvényt az érdekeimnek, de én nem vagyok pszichopata.

Amikor választanom kell, hogy csütörtökön felkért előadóként a Hermanba megyek előadásokat tartani tudományról gimnazista srácoknak, akiket valószínűleg nem is fognak érdekelni a kivetítőn megjelenő egyenletek, és ahol valószínűleg már csak 1-2 tanár emlékszik rám,
vagy
a díjat megyek átvenni a konferencián a Planetáriumba, amit azért kapok, mert helyezést értem el valamelyik művemmel a Nemzeti Kiválóság országos fotópályázatán, akkor azt hiszem egyértelmű, hogy inkább az előbbit választom, mert az sokkal nagyobb fun. A díjat meg el tudják küldeni postán.
A rocksztárság véleményem szerint ezt jelenti.
Szóval az előadás nem marad el holmi puccos díjátadás miatt, gyertek megnézni.

Megpróbáltam felülemelkedni azon, hogy eleve gerinctelen dolog egy önkéntes mérnökökből álló csapatot egy noname, wannabe-megmondóemberekből álló fórumból szidni és bírálni, pláne ha nem a homeopátia elterjesztésén, hanem mondjuk a magyar űripari szektor felépítésén dolgoznak elkötelezetten.

Még az elején tegyük tisztába a dolgokat: a fészen lévő Szkeptikus Társaság nem azonos a Szkeptikus Társasággal. Ez első pillantásra kiderül amúgy, ha végignézünk a csoporton (és itt most nem lehet elmenni személyeskedés nélkül): trollok, akik ebben a csoportban élik az életüket, idegbeteg drogos hippi, aki azt hiszi hogy óriási leleplezéseket tesz, és egy kiöregedő kutató, aki a csoport felfedezése után - megörülve, hogy végre tartozhat valahova - megállás nélkül családi anekdotákat osztogat meg mindenki örömére. Nem szkeptikusok ezek, csak egy csapat unatkozó gyerek.

Én bevallom, regisztráltam a csoportba, azért, hogy megoszthassam a véleményem a #PuliGate kapcsán, de végül csapatvezetői ajánlásra nem tettem. Itt viszont teszem, hogy megmaradjon az utókornak. Az alábbi szöveget kommenteltem volna be, ha bekommenteltem volna. Az üzenet ahhoz van címezve, aki az egész szarkavarást beindította.

Én a helyedben megtisztelve érezném magam, hogy szakítottak időt erre az egész hülyeségre (a Hangouts-videóról van szó - a szerk.), csak hogy megpróbálják megnyugtatni a kétkedőket.

Magyarázatot szerettél volna, korrekt módon meg is kaptad. Arról nem mi tehetünk, hogy minden választ hatszor kellett elismételni, mert nem tudtad felfogni. Részünkről egyelőre ennyi tellett, az meg valóban vicces, hogy részetekről egy hét is kevés volt találkozót szervezni vagy egy normális listát összedobni itt a kérdésekről.

Ha ennyire tudod hogy kell egy glxp-dokumentációt összehozni, akkor jelentkezz te is, segítsd önkéntesen a csapatot, ne kívülről menjen itt a szájkarate, mert ehhez úgy látom itt mindenki nagyon ért. Nem kötelező pénzzel támogatni, a szakértelmet szívesebben fogadjuk. Ja, hogy itt olyan ember nincsen.

Persze, egészen nyilvánvaló volt már az elejétől kezdve, hogy itt senkit nem lehet semmiről sem meggyőzni, mert rendkívül égő lenne, ha kiderülne hogy benéztétek és valójában nem is kamu a projekt. Márpedig nem kamu, mert munka folyt, és folyik benne most is. Szkeptikusnak valljátok magatokat, mégis pár ember egy összetákolt glossza után egyből elhiszi azt amit mondanak neki, és nem is kíváncsi a másik fél reakciójára, ilyen módon ez az oldal sem sokban különbözik egy random ezoterikus portál fórumától.

Akinek a videó után is vannak még kérdései, nyugodtan felteheti és megválaszoltatnak, rendszerint nyilvános rendezvényeken várjuk az érdeklődőket, be lehet írni a naptárba hónapokkal előre. A videó bebizonyította, hogy nem pénznyelő kamuszervezetről van szó, hanem a verseny egyik legitim csapatáról, ami kevés erőforrással bár, de becsületesen teszi ami tőle telik. Ezek után itt meg arról megy a vita, hogy miért nem volt emberünk egy dokumentumot megírni, vagy miért nincs időnk migrálni. Vagy miért nem árusítunk logóval ellátott reklámnyalókát. Vagy miért nem nyújtjuk át díszdobozban az összes gyártási rajzot, miközben fejen állva énekelünk. Erősen valószínűnek tartom, hogy innen a fröcsögésen és trollkodáson kívül senki nem támogatta még semmilyen módon a csapatot, de elvárás ennek ellenére úgy látom már van. Tinilányok nem vinnyognak úgy, mint itt egyesek. Meg lehet nyugodni, aki támogat, az általában szokta tudni előre, hogy mit kap cserébe. És ilyenek bizony egyre többen vannak.

Rossz nézni már ezt a szenvedést, ami itt folyik. Ha szerinted valami béna a Puliban, akkor segíts nekik hogy ne legyen az. Az nem segítség, hogy "én jobban meg tudnám csinálni", ezt én is tudom bármikor mondogatni innen a billentyűzet mögül, pontosan az ilyen emberek, az ilyen hozzáállás miatt nincs erőforrás. Joomla tutorialt én is ki tudok guglizni, miért nem állsz be inkább egyből a stratégiai vezetésbe te is? Értem én, hogy büdös az építő tevékenység, és azt is, hogy ennél többre itt sajnos nem telik. Az viszont már vallási kérdés, hogy valaki szeretné-e, büszke lenne-e arra, ha magyar rover futna a Holdon, vagy nem. Eddigi tapasztalatom szerint az előbbi tábor népesebb. Ha támogatnak minket, lehet esélyünk eljutni a Holdig. Ha valakinek meg az a félelme, hogy ezzel csak leégetik magukat a magyarok, azt megnyugtatom, hogy ez nincs így. Már az is nagyszerű eredmény, hogy ez az egyedülálló projekt egyáltalán elindult, fejlődött, és mind a mai napig aktív.

Olyan mint a magyar foci (az egyik troll hasonlata - a szerk.), kivéve, hogy itt mi béreljük a pályát a saját zsebpénzünkből, nulla fizetést kapunk érte, szabadidőnkben, lelkesedésből focizunk, és ehhez képest eddig sikerült kikerülni legalább egy VB-re. Csupán csak ennyi a különbség.

Hawaiiról (az egyik támadási felület, hogy "nyaralni" mentünk oda - a szerk.) meg a korrektség jegyében pár additív infó, ami felett pár szkeptikus úgy tűnik véletlenül elsiklott:

- tél közepe volt, nem nyár

- egy vulkán poros oldalában történt az egész, nem a hűs vízben szörfölve

- a csapat többi része addig napi 12 órában éjszakás műszakban dolgozott, a szabadidejét  és alvást feláldozva, egy héten keresztül, munka mellett

Elég ergya egy nyaralás lehetett, valóban.

Amikor először engedem meg M-nek, hogy vezesse az autót a half lifeban:

Igazából így ketten, kooperatívban játszani végtelenül szórakoztató élmény, én már vagy háromszor keresztüljátszottam egyedül, de összesen nem volt ennyire fun. A ravenholmos részt is hogy utáltam, pedig ha belegondolok, csak egy kreatívabb és lájtosabb left 4 dead az egész.

Mindegy.

Jól szórakozunk.

Ezen úgy nézek ki mint valami rapper, aki a legújabb számát, a Fájdalom címűt reppeli.

Nem tudom, hogy bárki is kíváncsi-e rá, de épp a steam-galériáinkat pakoljuk tele hasonló képekkel. Az enyém oldalt, az övé pedig itt.

Szegedig kellett eljönnöm, hogy kiderüljön, hogy a 90-es évek scifijeiben gyakorta látott hawaii-inges, napszemüveges, monitorokat fejhallgatóval bámuló kutató nem csak a 90-es éves scifijeiben létezik, hanem a laborasztalom tőszomszédságában is.

Aztán ott a másik spanom, aki köpenyt sosem, szakadt pólót és szakadt nadrágot viszont rendszeresen visel, ami alól kilátszanak a tetoválásai.

Ilyen arcokkal vagyok összezárva. Úgyhogy egyre nő rajtam a nyomás, hogy én is dolgozzam ki a saját stílusomat, amit őszintén szólva már el is kezdtem. Én az állandóan piszkos, dzsuvás köpenyben lévő flanellinges-farmeres geek sztájlra kezdtem ráállni, kvázi kihasználva és egyúttal jelezve azt, hogy abban a környezetben majdhogynem én vagyok az egyetlen mérnök, mert a többiek tudósok. Bár ebben az egészben csak a köpenyen lévő kohászati kosz különböztet meg mindenkitől, ugyanis itt teljesen általános dolog, ha valaki köpenyben rohangál.

Úgyhogy stílvezetési tanácsokat elfogadok.

1. Have you had an argument with anyone recently? If so, do you still have issues with that person?
Nemnagyon volt vitám, nincsenek "ügyeim" senkivel. Nem vagyok az a fajta, és a környezetem sem az a fajta.

2. Are you talking to anyone while filling this in? How about texting/chatting on Facebook?
Asszonypajtás kérdezgeti éppen nekem háttal Bones-nézés közben, hogy csokit eszem-e vagy mást. (Azt, csokit.) Fészen meg az öcsém van megnyitva és Denee egy közös tabban, Dzsó, M (itt küldözgetünk egymásnak cicás gifeket), és Farkas tanárúr, a hermanos biológiatanárom. De közülük most így hajnali egykor csak M aktív.

3. Have you done something recently that helped someone else, in any way?
Ha leszámítjuk azt, hogy ma nekem volt annyi pénzem amiből be lehet vásárolni a hétre, akkor az jutott még eszembe, hogy pénteken én mondtam meg Jucusnak, hogy a pH-mérő koffere a hűtő tetején van a folyosón. Igyekszem mindenki segítségére lenni, ez nálunk általános dolog.

4. Who was the last person to pay you a compliment?
M szokott engem mindig dicsérgetni. Mivel rajta kívül jóformán nem kommunikálok senkivel, páne nem egymás dícsérni való tulajdonságairól, így valószínűleg eddig a pillanatig ő volt az utolsó is.

5. Is there anything that’s happened in the past month, that you wish you could go back in time and change?
Visszamennék szeptember elejére, és átírnám beiratkozásnál a tudományos vezetőim rovatot, illetve többet kellett volna az utóbbi időben kommunikálni a miskolci laborral.

6. What colour is your purse/wallet?
Fekete.

7. What’s the closest item to you that’s black?
Bármennyire is úgy tűnik, hogy a könyökömtől három centire lévő karórám a szerencsés, de a székem fémváza valószínűleg pár milliméterrel közelebb van a seggemhez.

8. Think about what you looked like 5 years ago. How did you look different, compared to the way you look now?
Valószínűleg alacsonyabb voltam pár centivel, és valószínűleg jóval több hajam is volt. Valószínűleg ezeket leszámítva ugyanígy néztem ki.

9. Before Facebook became popular, did you use any other social networking site, like Bebo or Myspace?
Természetesen ott voltam a wiwen és a myvipen, de aztán amikor a cigányoknál is óriási divat lett, akkor úgy döntötem, hogy én nem vállalok közösséget velük, és töröltem magam mindenhonnan. Fészről nem, csak egyszer.

10. Has someone of the opposite sex ever sung to you? If so, how did you respond to it?
Általában hallgatok és meredek magam elé. Legalábbis eddig csak youtubeon énekeltek nekem ellenkező neműek.

11. When did you last hug someone of the opposite sex?
Ma este, amikor bekuckolódtam M mellé Dancsó videókat nézni.

12. Have you ever seen the film “Casablanca”? Did you like it?
Nem néztem meg, mivel előre tudom magamról, hogy nem, nem szeretném.

13. Do you have a relative whose name begins with ‘L’? Tell me about him/her.
Igazából a nővérem neve kezdődik L-lel. Ami azt illeti, ugyanúgy hívják, mint Criollót. A különbség köztük annyi, hogy neki van már két csemetéje.

14. Are you a secretive person?
Élőben nem szoktam annyira dicsekedni semmivel, mert nem tartom magam annyira különlegesnek. Igazából a mai napig csendes vagyok.

15. When did you last eat?
Az előbb, mentás csokit.

16. If you were going to buy a present for a special person, what would you generally choose?
Na hát ez titok. De általában olyan dolgokat szoktam mindig beszerezni, amire az embereknek szükségük van.

17. If I’m going to buy you a box of chocolates, which kind should I definitely NOT get?
Étbevonómasszás szart. Azon kívül gyakorlatilag bármilyen nemű csokit hajlandó vagyok bezabálni.

18. Is there something you generally always ask for help with?
A szociális interakciókat nem szeretem egyedül csinálni. Meg a pókokkal kapcsolatos interakciókat sem.

19. If you had to give up your phone or your computer, which would it be?
Leginkább egyiket sem. Minkét eszköz funkcióira szükségem van. Ha muszáj lenne, akkor inkább a telefon menjen.

20. Has anyone called you gorgeous/beautiful today?
Még csak egy óra telt el ebből a napból, úgyhogy még nem.

fétis

Heterodiszperz cellaeloszlás, szinterelt dörzsi rész, pasztell színek, tenyérhez illeszkedő méret - a tökéletes mosogatószivacs ismérvei. Megláttam a teszkóban, és első látásra beleszerettem. Imádom az illatát, imádom az állagát, a színét, a kinézetét. 140 forint volt belőle három darab, és igaz hogy az utolsó ezreseinket költöttük most el a heti bevásárlásnál, de ezt nem tudtam otthagyni. Egyet viszek a laborba, eggyel itthon fogok mosogatni, egy pedig itt lesz az asztalomnál, és nézegetni fogom, meg böngyörkészni.

Még annyi, hogy tudom hogy mindenki lusta (én is), úgyhogy kirakom ide a linket, hogy ne kelljen itt írogatni még URL-sávba még. Hát még mit nem.

bréking!!!!

Asszonypajtással megszakad a szívünk, úgyhogy elkezdtünk intézkedni, és van rá esély, hogy visszakerüljenek a nyuszik!!!!!

JEEEEJ!!!!

Mondjuk nekünk kell majd őket gondozni és ellátni, de nem baj, mert úgyis évek óta erre készülünk, és mert NYUSZIK!

science, bitch

Ja btw jövő csütörtök délelőtt a hermanban tartok előadást*, mely a ferrofluidokról fog szólni, általános módon.

És hogy mitől lesz különleges?

- Mivel a célközönség átlagéletkora maximum 18 év, laikusok számára is érthetőre csinálom.

- Ennek köszönhetően nem lesznek benne számok, diagramok, csakis mese és mutogatás.

- Nem Preziben készül, hanem kivételes módon Powerpointban. Óriási kihívás ez nekem.

- Szarrá lesz animálva az egész!!

- Ha aznap is működni fog a technológia, akkor élőben be is mutatom, hogy néz ki egy ilyen cucc működés közben.

Szóval érdekes lesz, és bárki jöhet. Főleg régi hermanosok.

* Farkas tanárúr olyan öregdiákokat keresett előadónak, akik sikereket értek el természettudományos témákban, úgyhogy rettentő büszke vagyok most magamra, hogy én jutottam eszébe. Ezt hívják rocksztárságnak.

Az év legszomorúbb híre, hogy a nyuszik úgy tűnik már sose térnek vissza, mert el lettek ajándékozva valami telepre.

:c

Úgyhogy most rettentően magunk alatt vagyunk, és azt tervezzük, hogy bosszúból veszünk majd direkt saját nyuszikat, amik szobanyuszik lesznek és ott fognak nekünk folyton musszolni.

Pedig már a wifi SSID-nk is az volt hogy Nyuszifarm, meg így azt se tudjuk, mi legyen a facebook oldallal, amit nekik hoztunk létre.

Köcsög dolog ez az egész. Igazán nem sokba tellett volna otthagyni őket a hátsó kertben, még akár ránk is lehetett volna bízni őket, etettük volna őket minden nap, meg foglalkoztunk volna velük. De meg se kérdeztek minket. Köcsög dolog ez az egész.