Úgy vártam már ezt a napot, mint a karácsonyt.
Jézus második eljövetele történt ma.
Sajnálom, hogy olyan régóta, hónapok óta nem blogoltam, csak semmitmondó salátaposztokat. Megvolt az oka, amit mindjárt kifejtek.
Olyan dolgokat tudnék mesélni az ország legnagyobb alkalmazott kutatóintézet-hálózatának működéséről, hogy besírsz. A cégünk működésének a látletete például az is, hogy az egyetlen technikusunk inkább visszakönyörögte magát az ÁNTSZ-hez, ahonnan másfél évvel azelőtt azért jött el, mert annyira szar munkahely volt.
Egy másik kollégám fél évig járt pszichológushoz, miután kilépett.
Mindennapos esemény, hogy régi, megbízható, tapasztalt kollégák lépnek ki mert lehetetlenül el a munkájuk, vagy basszák őket ki csak azért, mert idióta, inkompetens ejtőernyősöknek kell a hely, akik valakiknek a valakijei. Mindkettőről tudnék sokat, nagyon sokat mesélni.
De nézzük inkább, hogy velem mi történt az elmúlt időszakban. Sajnos nagyjából a munka tölti ki az életemet, de az utóbbi három hónapban még az is annyira elkeserítően fos, hogy nem volt kedvem róla még csak blogolni sem.
Nem csak a munkától, de még az élettől is elment a kedvem. Kezdődött azzal minden, hogy
Jézus második eljövetele történt ma.
Sajnálom, hogy olyan régóta, hónapok óta nem blogoltam, csak semmitmondó salátaposztokat. Megvolt az oka, amit mindjárt kifejtek.
Olyan dolgokat tudnék mesélni az ország legnagyobb alkalmazott kutatóintézet-hálózatának működéséről, hogy besírsz. A cégünk működésének a látletete például az is, hogy az egyetlen technikusunk inkább visszakönyörögte magát az ÁNTSZ-hez, ahonnan másfél évvel azelőtt azért jött el, mert annyira szar munkahely volt.
Egy másik kollégám fél évig járt pszichológushoz, miután kilépett.
Mindennapos esemény, hogy régi, megbízható, tapasztalt kollégák lépnek ki mert lehetetlenül el a munkájuk, vagy basszák őket ki csak azért, mert idióta, inkompetens ejtőernyősöknek kell a hely, akik valakiknek a valakijei. Mindkettőről tudnék sokat, nagyon sokat mesélni.
De nézzük inkább, hogy velem mi történt az elmúlt időszakban. Sajnos nagyjából a munka tölti ki az életemet, de az utóbbi három hónapban még az is annyira elkeserítően fos, hogy nem volt kedvem róla még csak blogolni sem.
Nem csak a munkától, de még az élettől is elment a kedvem. Kezdődött azzal minden, hogy
- Munkáltatói figyelmeztetést fegyelmit kaptam a cégtől és mellé kártérítési igényt, amivel egy nagy értékű berendezésben esett nagy értékű kárt az én -és többedmagam- nyakába akartak varrni.
Nem a pénztárcámnak fáj ez, itt most sokkal inkább a szakmai becsületem a tét, meg a tényállás, hogy totálisan hülyének és csicskagecinek vagyok nézve a saját főnökeim által.
A dolog ott hibádzik, hogy én történetesen tudom magamról, hogy jó szakember vagyok, nem pedig egy totálisan hülye csicskageci. Ennek megfelelően nem fogadtam el az eljárást, kijavítottam a céges ügyvéd ténybeli tévedéseit, kinyilvánítottam, hogy nincs felelősségem a történtekben, és a fegyelmi visszavonásának hiányában mellékesen munkaügyi pert helyeztem komoly kilátásba.
Ezt a történetet elképesztően hosszú és fura is lenne itt írásban kifejteni, de bárkinek hajlandó vagyok szóban egy pohár sör mellett elmesélni, aki eljön hozzám egy társasozós estére, vagy csak úgy önmagában sörözgetni. Mint mondtam, tudnék mit mesélni.
Nem a pénztárcámnak fáj ez, itt most sokkal inkább a szakmai becsületem a tét, meg a tényállás, hogy totálisan hülyének és csicskagecinek vagyok nézve a saját főnökeim által.
A dolog ott hibádzik, hogy én történetesen tudom magamról, hogy jó szakember vagyok, nem pedig egy totálisan hülye csicskageci. Ennek megfelelően nem fogadtam el az eljárást, kijavítottam a céges ügyvéd ténybeli tévedéseit, kinyilvánítottam, hogy nincs felelősségem a történtekben, és a fegyelmi visszavonásának hiányában mellékesen munkaügyi pert helyeztem komoly kilátásba.
Ezt a történetet elképesztően hosszú és fura is lenne itt írásban kifejteni, de bárkinek hajlandó vagyok szóban egy pohár sör mellett elmesélni, aki eljön hozzám egy társasozós estére, vagy csak úgy önmagában sörözgetni. Mint mondtam, tudnék mit mesélni.
- Mindeközben én kaptam a cégben (~180 fő közül) a legmagasabb teljesítménymenedzsment-értékelést a tavalyi évre vonatkozóan, azaz én vagyok az év dolgozója. Ezzel az értékeléssel buksi simi és iszonyatos mennyiségű kézzel fogható prémium is jár.
Mint mondtam, jó szakember vagyok, nem pedig egy totálisan hülye csicskageci.
- A perrel való fenyegetéssel annyira becsicskítottam a felsővezetést, hogy a szőnyeg alá söpörték az én és a kollégáim ügyét is (akikkel le akartak húzni engem a vécén), de annyira, hogy aztán még egy állománygyűlésre se merik idetolni az arcukat, inkább írnak köremailt mindenkinek. Hónapok óta kussolás van ezerrel a témáról.
- Ma, a prémium érkezésének napján, a hagyományos éves csapatépítőn, a vidámság és öröm közepette, a cég ünnepének kellős közepén aztán előre megfontolt szándékkal felmondtam a gecibe, egyoldalúan, és kértem a felmentésemet a felmondási időm alól is.
- Így esett, hogy két diplomás mérnökként, folyamatban lévő doktori fokozattal inkább munkanélküli segélyen tengődöm a következő munkáig. Még az is jobb annál, mint ha az ember főnöke egy gyenge eresztésű menyét.
- Heteken belül megyek át a konkurenciához, ahol asszonypajtás már aktív állományban van. A konkurenciánál azt tervezem, hogy eleve magasabb fizetésért kevesebb baszogatást kapok, legalább valami minimális kompetenciával rendelkező vezetői réteget magam fölé, akik nem basszák szét a teljes ipari környezetet maguk körül, tudnak pénzt és melót szerezni, és nem utolsó sorban hagyják érvényesülni és nyugodtan dolgozni a saját szakembereiket, engem. Ha a nyugodt, biztos, biztonságos, kielégítő és szakmai színvonalú munkavégzés körülményei adottak lesznek, akkor hobbiból munka után minden erőmmel azon fogok dolgozni, hogy bosszút álljak, keresztbe tegyek, alágyújtsak az előző munkahelyemnek, ahol bő egy évet basztam el az életemből.
Pusztán hobbiból, mert nagyon jól esne.
Az öröm lángjával a szememben figyelném, ahogy az egész szétesik odaát a faszba.
Hogy valami pozitívat is írjak a végére, esküvőm lesz jövő tavasszal. Úgy érezzük, éppen ideje már, így kilenc év után.
Meg ugye a feltételei is adottak úgy, hogy az ember keres pénzt és boldog a bőrében.
Mint mondtam, jó szakember vagyok, nem pedig egy totálisan hülye csicskageci.
- A perrel való fenyegetéssel annyira becsicskítottam a felsővezetést, hogy a szőnyeg alá söpörték az én és a kollégáim ügyét is (akikkel le akartak húzni engem a vécén), de annyira, hogy aztán még egy állománygyűlésre se merik idetolni az arcukat, inkább írnak köremailt mindenkinek. Hónapok óta kussolás van ezerrel a témáról.
- Ma, a prémium érkezésének napján, a hagyományos éves csapatépítőn, a vidámság és öröm közepette, a cég ünnepének kellős közepén aztán előre megfontolt szándékkal felmondtam a gecibe, egyoldalúan, és kértem a felmentésemet a felmondási időm alól is.
- Így esett, hogy két diplomás mérnökként, folyamatban lévő doktori fokozattal inkább munkanélküli segélyen tengődöm a következő munkáig. Még az is jobb annál, mint ha az ember főnöke egy gyenge eresztésű menyét.
- Heteken belül megyek át a konkurenciához, ahol asszonypajtás már aktív állományban van. A konkurenciánál azt tervezem, hogy eleve magasabb fizetésért kevesebb baszogatást kapok, legalább valami minimális kompetenciával rendelkező vezetői réteget magam fölé, akik nem basszák szét a teljes ipari környezetet maguk körül, tudnak pénzt és melót szerezni, és nem utolsó sorban hagyják érvényesülni és nyugodtan dolgozni a saját szakembereiket, engem. Ha a nyugodt, biztos, biztonságos, kielégítő és szakmai színvonalú munkavégzés körülményei adottak lesznek, akkor hobbiból munka után minden erőmmel azon fogok dolgozni, hogy bosszút álljak, keresztbe tegyek, alágyújtsak az előző munkahelyemnek, ahol bő egy évet basztam el az életemből.
Pusztán hobbiból, mert nagyon jól esne.
Az öröm lángjával a szememben figyelném, ahogy az egész szétesik odaát a faszba.
Hogy valami pozitívat is írjak a végére, esküvőm lesz jövő tavasszal. Úgy érezzük, éppen ideje már, így kilenc év után.
Meg ugye a feltételei is adottak úgy, hogy az ember keres pénzt és boldog a bőrében.














