Oké, de:

- A bambusz fogkefének négyszer annyi ideig tart a sörtéje is? Merthogy fogkefét jellemzően amiatt cserélnek az emberek.

- Ha egyáltalán nem használok fogselymet és szívószálat?

- Vizespalackot nem lehet ugyanannyiszor újrahasználni, mint egy kulacsot? Palackozott vizet is jellemzően nem a palackja miatt vásárolnak az emberek, hanem hogy ne haljanak szomjan.

- Egyáltalán, the fuck is metal straw? Soha nem láttam még ilyet. Kik használják? Hogy lehet korrekt módon kimosni egy jó adag kakaó után?

- reusable cup = bögre?

- A konyharuhában is van ráció, de vannak dolgok, amiket nem higiénikus olyannal takarítani. A feltörölt nyuszipisitől például igyekszem minél hamarabb megszabadulni.

az élet a TEM-laborban

ma reggelre felment négyre

Hízelgő meg minden, de

- nem értettem én '86-ban annyira a XENIX-rendszerekhez, hogy fejezetet írjak belőle egy könyvbe

- merthogy akkor még elképzelés szintjén sem léteztem

- a bőripar geopolitikájához sem értettem jobban 14 évesen, mint most

Ha esetleg bárkinek kétségei támadnának researchgate-ezés közben, akkor azt még tudni kell rólam, hogy tumorok CO2-lézeres kezeléséről sem írtam cikket az Orvosi Hetilapba négy évesen.

Az elképzelés ötlet szintjén érdekes, de két elhanyagolható apróságot szerintem mégse kellett volna elhanyagolni: a légkört és a gravitációt.

A fotón látható Empire State Building kb. 380 m magas, ha úgy saccoljuk, hogy hozzá képest mondjuk 400 m-en lebeg a felhőkarcoló alja, akkor nem tévedhetünk nagyot. Ez azt jelenti, hogy a lebegő felhőkarcoló 31600 m "magas".

A legnagyobb full acélszerkezetű felhőkarcoló a világon a Willis Tower Chicagoban, 527 méteres magasságához alsó hangon 225kt súly társul. Méterenként mondjuk átlag 430 tonna, nekem reálisnak tűnik.

Ez alapján egy full acél lebegő felhőkarcoló súlya 1.358.8000 tonna lenne.

Itt a legnagyobb gond nem az, hogy ezt a súly néhány, az aszteroidán áthurkolt gatyamadzag nem biztos, hogy elbírja.

És érdekes módon egyébként nem lesz nagy hatással a felhőkarcolóra az, hogy a gravitáció a távolsággal négyzetesen gyengül, 32 kilométerrel feljebb számításaim szerint éppen egy százalékkal gyengébb lesz, mint az építmény alsó részén. Szóval egy tengelyirányú húzóerő is létre fog itt jönni az alap gravitációs vonzáson túl, de az önmagában nem lesz akkora, hogy szétszaggassa.

Hanem az orbital decay, a légkör fékező ereje, ami nagyjából 2000 km feletti magasságnál kezd elhanyagolható lenni. Már a Hubble sincs sose biztonságban 500 km magasan, de a 32 km az lófasz.

Az aszteroida keringési sebessége 50000 km magasan feltételezhetően 2,66 km/s, geoszinkron pályán. Ha 20 méter széles keresztmetszetűnek vesszük a felhőkarcolót, ami 32 km-re nyúlik a sztratoszférába (aminek az átlagos sűrűségét a piros görbén ábrázoltam alább), akkor a fekete görbével jelölt légellenállás hat az egészmindenre, az aszteroida mozgásával pont ellentétes irányú erőként, newtonban.

(Az ábra azért néz ki ilyen gyökér módon, mert itthon csak excelben tudom ábrázolni. Érdekesség, hogy a légellenállás ugye a sebességtől is függ és a levegő sűrűségétől is. Előbbi tangenciáis komponense lineárisan nő fölfelé a geoszinkron pálya felé, utóbbi pedig a hőmérsékletfüggés miatt valami elég fura módon nagyjából exponenciálisan csökken.)
Látható, hogy nagyjából az építmény fele magasságánál már akkora tangenciális sebessége van a felhőkarcolónak, hogy hiába a ritka levegő 20 km magasságban, így is 700 kiló erővel nyomja visszafelé a légellenállás az egészet.

Szóval szerintem nem az lenne a fent lakók legnagyobb gondja, hogy nem tudnak kimenni gatyában a teraszra a hidegtől, vagy hogy fuldokolnának, hanem hogy órákon belül beleállna az egész a földbe úgy ahogy van.

De én csak egy fotel-űrmérnök vagyok, a középiskolás fizikához értek maximum. Az építésznek meg a dizájnernek biztos van kidolgozott forgatókönyve ezekre az apróságokra. Szép ablakokat terveztek például.

Bírálom megint egy cikk kéziratát, malájok írták, és olyat láttam benne, mint amit még soha, aztán elkezdtem feltúrni az internetet, és szintén olyan dolgokra bukkantam, amik megb0rítottak te$$.

Az mindegy hogy minek és miért, de megmérték benne egy cuccnak az elektromos vezetőképességét, és odaírták, hogy

valamennyi ohm*cm^-1

Először azt hittem, hogy valami barom módon az ellenálláson keresztül akarják definiálni a vezetőképességet, mert a kettő egymásnak a reciproka, de úgy sem ez jön ki. Úgyhogy megnéztem, hogy milyen cikkre hivatkoznak a mérés kapcsán, kit vettek alapul.

Kiteszem ide, hogy mindenki lássa. Őt: Nayak, L., Chaki, T. K. and Khastgir, D. (2014), Electrical percolation behavior and electromagnetic shielding effectiveness of polyimide nanocomposites filled with carbon nanofibers. J. Appl. Polym. Sci., 131, 40914

Mindenki a csodájára járhat, ebben a cikkben alig pár évvel ezelőtt olyan mértékegységekkel mértek vezetőképességet, amit 1881-ben használtak utoljára, és azóta elég határozottan nem ajánlják.

Egy kis tudománytörténet: Az ellenállás mértéke az ohm, a vezetőképességé pedig 1881-ig mho volt, mert az az ohm visszafelé kimondva, a jele pedig egy fejjel-lefelé fordított ómega. Igen, pont akkora baromság, mint amilyennek hangzik, hiába Lord Kelvin javasolta. Le is cserélték 1881-ben Siemensre ezt a mértékegységet.

De a malájok a kéziratukban meg következetesen átjavítják ohm-ra, mert azt feltételezik, hogy Nayakék írták el öt különböző helyen a cikkükben. Ebből józan paraszti ésszel arra tudok csak következtetni, hogy

- a malájok úgy adták be a kéziratukat, hogy fogalmuk sincs, hogy egyáltalán mit akartak megmérni benne

- annak a középiskolai tudásnak sincsenek birtokában, hogy mi az elektromos vezetőképesség és mi köze az ellenálláshoz

- arról sincs, hogy mit miért hivatkoznak be

- arra se voltak képesek, hogy utánaguglizzanak a mho-nak, pedig wikipédián egyből rajta van az is, én is úgy találtam meg kb. tizenöt másodperc alatt

Mindegy egyébként, vissza fogom baszni az egészet úgy ahogy van, akármelyik szakdolgozóm szebbet okádik össze egy este alatt ha szépen megkérem, mint ez.

És ami ma a masszív agyfaszt okozta nálam:

Hónapok óta hívogatnak egy számról azzal a szöveggel, hogy Sultis Lindát keresik hivatalos ügyben, és én türelmes ember módjára mindig szépen elmagyarázom, hogy ez nem az ő telefonja, én nem ismerek ilyen nevű embert, és hogy ez bizonyára téves hívás lesz, és hogy akárhányszor hívhatják még ezt a számot, mindig én fogom felvenni, és nem ő.

De már huszadjára, bazmeg.

Ennyire segg emberek nem léteznek, de mégis.

Aztán amikor ma hívtak, akkor a szokásos szövegem után egyből vissza is kérdeztem, hogy de miért, egyébként ki keresi és honnan?

Erre megkérdezte a férfi, hogy miért, ismerem Lindát?

Nem, nem ismerem, mondom.

Már ne haragudjak, de miért árulná el hogy ki keresi és honnan, ha nem ismerem Lindát.

Na ez volt az a pont, amikor elvesztettem a külvilággal a kapcsolatot, leereszkedett egy vörös köd az agyamban, és elmondtam neki, hogy basszameg azért, mert megkeresném végre őt facebookon ha mások nem képesek erre, mert már kúúúúrvára elegem van abból, hogy hónapok óta ekkora retardált fasztargoncák basztatnak vele.

Az másik dolog, hogy az ember úgy szokott felhívni BÁRMIKOR BÁRKIT, hogy azzal kezdi, hogy bemutatkozik. Ezt csak úgy mondom. Ez a génhulladék faszarcú meg még fel volt háborodva, hogy miért akarom tudni, hogy ki ő.