2012. február 1., szerda
Na jó nemérdekel, nekem blogolnivaló dolgaim vannak. Délután elhangzott párbeszéd M blogjából átemelve. Nem hittem volna hogy ennyire megjegyezte.
Akinek meg nem tetszik amit blogolok, az nyugodtan nyalja ki. Reggel elég rendesen fel lettem húzva egyikőtök által, vagy pontosabban fogalmazva inkább megalázva érzem magam, és el kell árulnom, hogy kurva szar megalázva érezni magam, mert szerintem nem érdemlem én ezt meg. Mert az van, hogy leírok egy empirikusan felállított tudományos tételt egy megfigyelt szociológiai jelenségről, és van valaki aki ezt magára veszi és személyes problémát csinál ebből, és ha már neki rossz emiatt, akkor nekem is legyen már, és basszam meg. Neveket és eseményeket nem fogok említeni, csak azt, hogy sikeresen tönkre vágta ezzel az egész napom, halleluja. És itt árulnám el, hogy a posztjaimba nem kell többet belelátni, mint amik. Mert ha többet kéne, azt is leírnám. Nem áltatok senkit, ezt a blogot magamnak írom, saját gondolatokkal. Akinek valami nem tetszik, hozzá lehet szólni, kulturált keretek között. Ha nem kulturált, és csak el akarja rontani a napom vele, akkor inkább hozzá se szóljon. Ezek a lehetőségek, szerintem kár ezt tovább ragozni. Milyen az már, ha valaki azért ítél el, mert én kivételesen jól érzem magam. Igen, ilyet is lehet. Miért nem érzem rosszul magam?! Mi a tökömért vagyok még boldog, he?! Áh, fasz.
Meg M öccse még olyan, hogy behalsz rajta. Hat éves, tök cuki meg minden. Nálam volt ma a mágneses lötyim, megmutattam neki. Mondtam hogy szerezzen mágnest. Jó, de honnan, nincs. Elektromágnes nem jó, kérdezi. De, mondom kerek szemekkel, jó. Épp akkor jutott eszembe nekem is. Öt perc múlva jön vissza, egy krómacél csavarhúzó köré tekercselt másfél méteres rézhuzallal, meg egy kilencvoltos elemmel.
Mondtam neki hogy ha legközelebb megyek, nálam lesz megint a lötyi, neki meg hagyok időt építeni egy rendes elektromágnest. Kíváncsi vagyok mi fog várni ha legközelebb megyek. LHC? Bitch, please.
* nem a játék, hanem a :(___)
K.: - Szereztem boldogságot!Más. Voltam bent a téón. A titkárnő négy főnyi 17 kredites, 1 egész valamennyi átlagú alsóbbéves után meglátta az indexem, és hangosan WOW*-zott. 50 kreditet teljesítettem, 4,14-es átlaggal. Így van meg most 209. Ez magamhoz képest szupermenség. (Meg a többiekhez képest is.) (Egy jelentős részükhöz.)
M: - Mit?
K.: - Boldogságot!Kérsz?
M: - Boldogságot... már van :)
K.: - De kérsz?
M.: - Kérek. (...) Ez egy... légbubis csomagoló?
K.: - Nem. Ez egy boldogság! ^^
Akinek meg nem tetszik amit blogolok, az nyugodtan nyalja ki. Reggel elég rendesen fel lettem húzva egyikőtök által, vagy pontosabban fogalmazva inkább megalázva érzem magam, és el kell árulnom, hogy kurva szar megalázva érezni magam, mert szerintem nem érdemlem én ezt meg. Mert az van, hogy leírok egy empirikusan felállított tudományos tételt egy megfigyelt szociológiai jelenségről, és van valaki aki ezt magára veszi és személyes problémát csinál ebből, és ha már neki rossz emiatt, akkor nekem is legyen már, és basszam meg. Neveket és eseményeket nem fogok említeni, csak azt, hogy sikeresen tönkre vágta ezzel az egész napom, halleluja. És itt árulnám el, hogy a posztjaimba nem kell többet belelátni, mint amik. Mert ha többet kéne, azt is leírnám. Nem áltatok senkit, ezt a blogot magamnak írom, saját gondolatokkal. Akinek valami nem tetszik, hozzá lehet szólni, kulturált keretek között. Ha nem kulturált, és csak el akarja rontani a napom vele, akkor inkább hozzá se szóljon. Ezek a lehetőségek, szerintem kár ezt tovább ragozni. Milyen az már, ha valaki azért ítél el, mert én kivételesen jól érzem magam. Igen, ilyet is lehet. Miért nem érzem rosszul magam?! Mi a tökömért vagyok még boldog, he?! Áh, fasz.
Meg M öccse még olyan, hogy behalsz rajta. Hat éves, tök cuki meg minden. Nálam volt ma a mágneses lötyim, megmutattam neki. Mondtam hogy szerezzen mágnest. Jó, de honnan, nincs. Elektromágnes nem jó, kérdezi. De, mondom kerek szemekkel, jó. Épp akkor jutott eszembe nekem is. Öt perc múlva jön vissza, egy krómacél csavarhúzó köré tekercselt másfél méteres rézhuzallal, meg egy kilencvoltos elemmel.
Mondtam neki hogy ha legközelebb megyek, nálam lesz megint a lötyi, neki meg hagyok időt építeni egy rendes elektromágnest. Kíváncsi vagyok mi fog várni ha legközelebb megyek. LHC? Bitch, please.
* nem a játék, hanem a :(___)
2012. január 31., kedd
2012. január 30., hétfő
-...szt egyik szerver se működik?
- Egyik se. Kinyírtuk őket már másodszor. De a facebook. Az megbízható. Az működik.
- Ja, kár hogy ott nem lehet tárgyakat felvenni... de a neptun is megbízható. Ilyenkor mindig lehal.
[mutatja a login screent]
- Jógyerek, ezt csak a kiváltságosok láthatják, sokan már idáig se jutnak el.
- Akkor printscreeneld le és tedd fel fészre hogy mások is láthassák.
- Már feltettem.

mint amikor valaki fuldoklik, és már annyira tele van a szája vízzel, hogy már nem tud értelmesen segítségért kiáltani
- Egyik se. Kinyírtuk őket már másodszor. De a facebook. Az megbízható. Az működik.
- Ja, kár hogy ott nem lehet tárgyakat felvenni... de a neptun is megbízható. Ilyenkor mindig lehal.
[mutatja a login screent]
- Jógyerek, ezt csak a kiváltságosok láthatják, sokan már idáig se jutnak el.
- Akkor printscreeneld le és tedd fel fészre hogy mások is láthassák.
- Már feltettem.

mint amikor valaki fuldoklik, és már annyira tele van a szája vízzel, hogy már nem tud értelmesen segítségért kiáltani
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


