mi van a táskámben

Ma reggel indulás előtt gondoltam megcsinálom a mi van a táskámben mémet, ezért kipakoltam mindent és lefotóztam. Na most azt illik tudni, hogy amúgy hajnali hét órakor én még bőven aludnék, csak ezen a héten én vagyok a nitrogén-felelős, meg órát is tartok nyolctól, ezért ráérek ilyen baromságokkal foglalkozni hajnalban is, ezért ennyire sötét a kép. Meg azt is tudni kell, hogy másokkal ellentétben nem csaltam, és nekem tényleg ezek és csak ezek a cuccok voltak abban a táskában, amit naponta magammal hurcolászok.

- Egy zöld mappa, titkos iratokkal telve.

- Egy FEI Tecnai G2 20 X-TWIN mikroszkóp fénymásolt, alapszintű kezelési útmutatója.

- "A"-jelzésű narancssárga tételkártyák.

- 1 darab digitális tolómérő, dobozostul.

- Egy minden szempontból teljesen üres pénztárca.

- Egy minden szempontból teljesen üres bérlettok.

- Kínai PVC esőköpeny.

- Egy orbitális csomag rágó.

- 3 db golyóstoll, melyből kettő ugyanolyan.

- 5 db meghatározhatatlan származású és funkciójú tabletta, + egy szem rágó.

- 1 db pendrive, 8 GB kapacitású.

- Összegyűrt blokkok és nyugták régi és jelentéktelen vásárlásokról.

Remélem tanulságos volt.

A párfotó már túl mainstream, ezért roverfotózáson estem át pénteken. Az előtérben látható az a robot, amin évek óta sokadmagammal dolgozom. A háttérben pedig az a kalapács a kezemben, amivel egy pillanat alatt semmissé tudnám tenni az előbb emlegetett munkát, ha hirtelen megszaladna a kezem és az elmém.

Többi kép elérhető fészen, ha valakit érdekel. Meg majd jövőre a kari naptárban, ha valakit nem.

"Mi van, ha mondjuk valaki a Tinder felhasználói listáját kaparintja meg és publikálja? És ha az appon belüli cseteket is?"

Ez eddig is benne volt a pakliban. Ez minden online elérhető adatbázisnál benne van a pakliban. A tinder-felhasználók szellemi képességeire egyébként éppenséggel jellemző, hogy ez nem jutott eddig az eszükbe. Mások szellemi képességeire meg az jellemző, hogy meglepődnek amikor ilyen dolgok kiderülnek.

"A dolgok jelenlegi állása szerint azonban nincs mit csinálni. Muszáj elfogadni, hogy akárcsak életünk egyéb vetületeit, nemi életünket is szinte lehetetlen digitális nyomok hátrahagyása nélkül élni."

Nekem érdekes módon sikerül. Érdekes módon eddig valahogy pont mindig sikerült megúsznom, hogy kamera streamelje fullHD-ben az internetre a hálószobámat. Meg hogy véletlenül félrenyomjam egy cicás gif linkjét, és pont félrekúrós oldalakra regisztrálódjak a banki adataimmal együtt és levelezzek kurvákkal. Biztos csak szerencsés vagyok.

"Ez az álszentség azért hihetetlenül káros a technikai fejlődés jelenlegi állapotában, mert teljesen hétköznapi tetteket kiált ki bűnnek...

... egyetlen megoldás maradt: világosabban elhatárolni, hogy mi az, ami tényleg bűn, és mi az, amit csak álszent és/vagy prűd emberek képesek annak nevezni."

Afrika egyes vidékein a tömeggyilkosság egy mindennapos dolog. Kulturáltabb vidékeken egy autólopás hírén sem lepődik meg senki. Egyes veszélyesebb városrészekben éjszaka abszolút hétköznapi tett az, ha valami rossz arc megpróbál kirabolni.

Arról, hogy mi bűn és mi nem, inkább azt az embert próbáld győzködni, aki épp most tudta meg az adatbázisból, hogy az az ember, akivel összekötötte az életét és akit igazán szeret, az évek óta vidáman kufircol valaki mással, aztán hazamegy a családja képébe hazudni.

Ez alapján a logika alapján ha én azt mondom magamról, hogy én szeretem a nőmet és nem viszem titkos bevetésre az ezredest, sőt, még csak a farkamat se tettem ki sose az internetre, akkor erre azt mondják, hogy azon kívül hogy hazudok mert egészen biztosan de, még álszent is vagyok meg prűd.

Azt mondja a reklám, hogy minden ötödik kinderben my little pony van, és az tök király, mert igazából szeretnék egy Rainbow Dash pónit, mert az a kedvencem az összes közül.

De azt is mondták, hogy minden ötödikben minyonok is vannak.

Úgyhogy inkább nem merem megkockáztatni, hogy kindert veszek.

Szegény nagyon nem tudja hogy miről van szó.

Na, csak hogy ne legyünk nagyon eltévedve, néhány alapvető tényt ezért még az elején tisztázzunk.

- A phd-ösztöndíjat "nem versenyképes"-nek nevezni eléggé sértő mindenkire nézve, aki érintett benne. A korrekt fogalom a "nevetséges", a "jelképes" és a "szégyellni való" fogalomkörébe illik leginkább. Phd-zni senki nem az ösztöndíj miatt megy, ez mindenki számára nyilvánvaló, aki ért annyira a matematikához, hogy fejben meg tudja különböztetni a százezres szánalomdíjat egy kettőötvenes kezdő mérnökitől. Én eddig azt hittem, hogy törvényi/költségvetési/hagyományos okai vannak annak, hogy ez ilyen alacsony, és örülnünk kéne, hogy egyáltalán kapjuk. De ha esetleg kiderülne, hogy tulajdonképpen semmi akadálya se volt annak eddig se, hogy magasabb legyen, hát akkor azon nagyon fel lenne kúrva az agyam.

- Egy inkompetens politikus beszél a doktori képzés átalakításáról. Ez önmagában elég indok arra, hogy mindenki már egyből az egyetem után sikítvahányás közepette húzzon maga után kondenzcsíkot külföldre, aki doktori fokozatot akar. Már ha addig egyáltalán itt volt.

- Két szó: Schmitt Pál. Szerintem ha annyira kíváncsiak arra, hogy miért nincs megbecsülve a doktori képzés ma szép kis hazánkban, akkor először tőle kérdezzék meg. (Aztán a válaszához meg kérjenek tolmácsot, ha nem tudják elolvasni.)

- De ennél a résznél

itt szerintem mindenkinek elgurult a gyógyszere. Az övé az ami a józan paraszti eszénél tartja őt, az enyém meg a nyugtatóm. Merthát:

- Mifasz az a kötelezően teljesítendő tárgyak? Nekem eddig soha nem volt olyan, és soha nem volt ebből probléma. Azok pedig, amiket felvettem, heti kb. 4 órát vettek el az életemből. Ettől még az is több, ha kötelező jelleggel nulla kreditért kurzust tartok, mert az szerepel a szerződésemben.

- Mifasz az a komplett vizsga és mi köze annak bármihez is?

- Mifaszt csinálok a doktori képzés alatt, ha nem a disszertációmra készülök az elejétől a végéig?

- Mifaszért mennék el fizetés nélküli termelési gyakorlatra utolsó éves phd-hallgatóként? Mi a faszomról beszél ez? Mi az, hogy disszertáció véglegesítése? Tudja ez az ember egyáltalán, hogy miről van éppen szó?

Azt bárki meg tudja mondani, hol ette élete legjobb hamburgerét, én viszont azt is meg tudom mondani, hol ettem a legszarabbat.

Miskolcon, Diósgyőrben, a régi Véndiófa vendéglő helyén, ahol egyébként félévente új üzlet nyit aztán zár be a rendkívül alacsony forgalom miatt. Ez is egy ilyesmi volt, egy időben valami luxus "amerikai" hamburgerezőként reklámozták, ami tulajdonképpen azt jelentette, hogy adtak valami horizontálisan kettévágott hideg, lisztes ciabatta (!) veknit (!!), aminek nem rá, hanem mellé volt téve a teteje(!!!), így nagyszerűen lehetett látni, hogy belül egy fonnyadt salátalevélen és valami meghatározhatatlanul híg piros-fehér szószon kívül tulajdonképpen nincs is semmi más. Hős voltam és megettem. Soha többé nem mentünk oda. Egyébként akkor is mi voltunk az egyetlen vendégek. Szerintem azóta már be is zárt a hely.

Harminchárom millióból két ember az már pontosan 0,006 ezrelék. Szerintem ennél még az eldugult lefolyó, a leszakadt gombok, a dugóban ücsörgés és az unalom külön-külön is nagyobb arányban hajszolja öngyilkosságba az embert.

Ha az egyik hallgatóm ez alapján tendenciaként vázolná fel az öngyilkosságba menekülést (ahogy mondjuk a cikk címe teszi), minden további nélkül megbuktatnám.

Asszonypajtás azt mondja, hogy szerinte ha nem lenne ez a botrány és soha nem törték volna fel az oldalt, akkor arról ugyan nem készült volna statisztika, de a megcsalt felek szignifikánsan nagyobb arányban lennének öngyilkosok mind a mai napig.

A délutánom attól függ, hogy sikerül-e az iongetternek végre leszívni a vákuumot a mikroszkóp katódterében. Ha sikerül, akkor órákig el fogok még szöszmötölni vele, ha meg nem, akkor hamarabb hazaindulok, hogy ne vesszen kárba a nap, és így lesz idő elmenni este az önkormányzathoz lakcímet bejelenteni.

Ettől a délutántól függ, hogy holnap már lesz új lakcímem bejelentve, vagy csak egy hét múlva. Ettől a délutántól függ tehát a jövő heti szerda délutánom.

A jövőm, az életem lehetőségeinek távlatai most mind egy kondom méretű tömítőgyűrűtől függenek.

További fun fact, hogy az egyik új doktorandusszal bandát alapítunk, éppen most dolgozzuk ki a próbaterem-bérlés kidolgozásra váró kidolgozatlan részleteit a garázs tulajdonosával. Az első koncertbevételünkből ipari zajvédőt akarunk vásárolni a lakókörnyezetnek, illetőleg a bérleti díjat is abból kívánjuk fizetni.

Továbbá nem vágom miért olyan nagy dolog ez az #aeriereal kampány (gyk. modellek sminkben jelennek meg fotókon, de retusálatlanul). M mindig retusálatlanul jelenik meg előttem, ráadásul soha nem visel sminket, és még így is meseszép.

Én akárhogy és akármeddig is nézem ezt a képet, a felső rajzon egyértelműen egy négylábú, páros- vagy páratlan ujjú patás emlős, alatta pedig minden kétséget kizáróan egy fejlábú, talán valami laposféreg, vagy az Ediakara-fauna egyik jószága van teljesen hitelesen ábrázolva. Hüllő- vagy madármedencéjűt én itt sehol nem látok. És a folyó az nem így néz ki.

párkapcsolati kisokos kezdőknek

Ha lenne egy lányom, aki húsz éves kora felett is ilyeneket -vagy ezekkel analóg gondolatokat- blogolna:

• 1) Van egy fiúm és a múltkor veszekedtünk, de hülye gyökér mert azt hiszi hogy neki van igaza és nem nekem. Szerintetek is egy hülye gyökér, ugye?

és ennek a lájtosabb formája a

• 2) Van ez a pasi akivel együtt is vagyunk meg nem is, be is jön nekem meg nem is, nem tudom eldönteni hogy összejöjjek-e vele vagy esetleg végleg hagyjam ott. Szerintetek mit kéne tennem?
• 3) Van egy fiúm, szerelmes vagyok belé és ő is belém, mindig nagyon jól érzem magam vele, elhalmoz bókokkal és drága ajándékokkal és én vagyok az egyetlen az életében. De mindezek ellenére az előbb szakítottam vele, mert nem ő az igazi.
• 4) Nem létezik igaz szerelem. Van egy fiúm, aki egy béna tutyimutyi alak, de én mégis vele vagyok, mert nincsenek hibátlan emberek, a hibáival együtt kell őt szeretni.
• 5) Amúgy olyan jól elvagyunk, de az ágyban valahogy nem passzolunk össze.

És végül a kedvencem:

• 6) Ezen a blogon csak egy kis részét látjátok az életemnek, nem ismeritek a teljes sztorit, nem ismertek engem, úgyhogy be lehet fejezni az okoskodást! Nem vagyok kíváncsi a tanácsaitokra és az ítéleteitekre!

... hát azt hiszem elmondanám neki egy "eszednél vagy, lányom?"-jellegű beszélgetés keretében, hogy felnőtt létére úgy igazán gáz az ahogy viselkedik.

• 1) Ne csak a saját véleményed oszd meg, hanem az övét is. Még az is lehet, hogy neki van igaza, és hiába várod tőlünk, hogy neked adjunk igazat. Ez eszedbe jutott már?
• 2) Legyél annyira felnőtt, hogy nem indítasz a pasidról közönségszavazást, hanem egyedül döntöd el, jobbik esetben pedig vele együtt. Ez rátok tartozik és a ti dolgotok, mi pedig még csak a nevét se tudjuk. Jósnőhöz ne menj ilyen kérdésben, mert rajtad már az se segít.
• 3) Nem is vagy szerelmes, de az ajándékok és a gondoskodás jólesik, igaz? Hát amíg ennyire önző vagy, nem is érdemled meg se az ajándékokat, se a szerelmet.
• 4) De létezik. Képzeld, vannak párok, akik soha egy percet sem veszekedtek, és tökéletesen meg vannak elégedve egymással. De ha ti nem, akkor oldjátok meg. Biztos van oka annak, hogy még együtt vagytok. Vagy nem? Mit vársz attól, hogy ezt kiblogolod? Önigazolást? Hogy majd mindenki bevallja, hogy az ő fiúja is tutyimutyi és ezt el kell fogadni? Rossz hírem van: csak azok fognak ebben megerősíteni, akik tényleg béna alaknak tartják a fiújukat. A többiek inkább tapintatosan hallgatnak.
• 5) Ez a legnagyobb kamu, ami az ipar ki tudott termelni. Miért, ő milyen az ágyban? Olyankor hirtelen átvedlik Batmenné? Talán el kéne neki mesélned, hogy mi a problémád vele. Vagy talán eleve azzal kellett volna kezdeni, hogy megismeritek egymást, és akkor nem érne meglepetés, amikor három perc ismeretség után ágyba kerültök.
• 6) Akkor írd le a többi részét is. Írd le a teljes sztorit. Mi vagyunk a köcsögök, hogy az elszórt morzsákból próbáljuk összerakni az eseményeket? És miért engeded a kommentelést, ha nem vagy kíváncsi a véleményünkre?

random mém

Name a product you buy mostly because it has a cool package.

Nem a csomagolásuk alapján szoktam dolgokat venni.

  

What flavor cake do you like for your birthday?

Csoki. Diós csoki. Csokis diós csoki.

  

Have you ever been in love with someone much older or younger than you?

Asszonypajtás és köztem 6 év van. Amikor megismerkedtünk, akkor engem liliomtiprónak tartottak mert ő még nagyon bőven kiskorú volt, de gyakorlatilag már akkor is érettebb volt szellemileg, mint most az én kortársaim többsége. Ez amúgy szerintem abszolút vállalható korkülönbség.

  

Have you ever had a job you loved? 

Megtehetem, hogy csak olyan munkát vállalok el, amit szeretek.

Have you ever been in a building that was on fire?

Harmadév végén egyszer, Matek III. órán megszólalt a tűzjelző az épületben. De egyrészt senki nem tudta hogy mi a teendő tűz esetén, mert sosem mondták el, másrészt senki nem tudta hogy milyen hangja van a tűzjelzőnek, mert próbariadó sem volt sosem. Úgyhogy csak ültünk tovább, és differenciálegyenleteket oldottunk.

  

Are you in an argument with anyone right now?

Agyfaszolni szoktam néha blogposztok és cikkek alatti kommenteken, de csak utóbbi alatt szoktam egy-egy válasszal helyre tenni a legnagyobb barmokat, előbbiekből pedig válogatást csinálok titkos blogba, hogy uborkaszezonban is bármikor tudjak agyfaszolni.

  

Would you change your hair color to something outrageous if you would get paid to?

Persze, ha megfizenék, akkor egy új, extravagáns haszínnel minden további nélkül elkurvulnék. Ha valaki megkérdezné hogy miért ciánkék a hajam, azt mondanám, hogy azért, mert megfizetik.

  

Have you ever written a poem for someone?

Legutóbb asszem locsolóverset írtam Asszonypajtásnak. Inszájder cukiságokkal van tele, úgyhogy nem sokan értenék, ha most ide leírnám.

  

What is a place you’ve vacationed at and would like to go back to?

Idén nyáron voltam Görög- és horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában, de igazából legszívesebben most itthon lennék egy ideig, mert szeretek itt lenni az új lakásunkban.

  

Do you eat samples at the grocery store?

Nem, M-et szoktam odaküldeni, hogy hozzon nekem is, mert ő ártatlanabbul néz ki.

  

What do you absolutely have to make your birthday feel special?

Igazából nem sokat számít a szülinapom, szerintem öregszem. Vagy csak nekem minden nap különleges.

Where do you go out to eat for a special occasion?

Leginkább itthon csinálunk finom kajákat, de ha nagyon nagy ünnep van és étterembe kell menni, akkor kizárólag a Pizzaterasz jöhet szóba Miskolcon.

  

When was the last time you went to a post office?

Már pár hónapja nem mentem, mert nem érkezett semmi csomagom kínából.

Is there an item you are saving up to buy right now? 

Szerintem ebben a hónapban már nem tudjuk megengedni magunknak hogy félretegyünk, de egyébként apróságokra lenne szükségünk, szegőlécre, festékre, húsz négyzetméter új linóleumra, új nyílászárókra, hevederzárbetétre, ilyesmi. Ezek beszerzése most egy több hónapos projekt lesz.

Are you psychic in any way?

Sokan mondhatnák hogy szociopata vagyok ésvagy antiszociális, pedig én egyszerűen csak utálom az embereket, mert buták. Más természetfeletti szellemi képességem nincs.

  

Do you prefer a laptop or desktop? Which are you on now?

A laptopot favorizálom, mert kisebb helyet foglal és teljesen mobilis, ugyanakkor ugyanazt a teljesítményt hozza, amit egy PC is.

  

Have you ever received a gift and truly did not know what it was?

Kajákkal kapcsolatban szokott ez lenni.

  

What’s your homepage?

A böngészőm mindig az about:blank-al nyílik. A homepage gombra pedig a feedolvasóm jön be.

Is there a thing you enjoy doing, but quit because you are not good at it?

A számítógépes játékokban nem vagyok a legjobb, de ettől még nem hagyom abba, mert szeretem őket játszani. Ma akasztottam ki a PortalStories:Mel-t, és be kell vallanom, hogy ez bizony nagyon-nagyon ott volt.

Ez a cikk tényleg olyan, mintha a Royal Societyt akarná fikázni, egy rakás szottyadt tudós, aki egyből diszkreditálja azt, aki valami újat tud mutatni neki, így ez tipikusan valami összeesküvéselmélet-material lehetne.

Nos én nem vagyok szottyadt tudós, de nem vagyok konteóhívő tanulatlan paraszt sem, csak egy fiatal mérnök, és el tudom magyarázni, hogy mi az igazi oka annak, hogy ez a fickó nem kapta meg az RS-tagságát. Több oka is van annak:

- Newton-törvényeit figyelmen kívül hagyni nem punk dolog és nem tiszteletlenség, és nem is a rejtett zsenialitás jele, amit a gonosz háttérhatalmi lobbi elnyom. Newton törvényeit figyelmen kívül hagyni azért nem érdemes, mert ezek szerint a törvények szerint működik a világ. Mondok egy példát: odaállok egy egyetem biológiai vagy orvosi karának dékánja elé, és előadom, hogy felfedeztem egy olyan gyógyszert, amiben nincs hatóanyag, mert rezgések alapján sokszoros hígítás után is emlékszik arra amikor még volt benne hatóanyag, de a hatóanyagnak (ha lenne) amúgy sincs semmi köze a betegséghez, csak annyi, hogy külső megjelenésre hasonlít egy emberi szervre.

Kiröhögne a dékán? Hát persze, hogy kiröhögne, mert amit mondok, egészen egyszerűen baromság, és egyszerre mond ellent a józan észnek és több ezer évnyi tapasztalatnak és megfigyelésnek.

- Elemi mechanikai ismeretekkel igazolható, hogy mi a helyzet. Az a helyzet, hogy amikor a kerék nem pörög, akkor amikor felemeljük a botjánál fogva, akkor a kezünkkel a saját súlyán kívül annak a forgatónyomatéknak is ellent kell tartanunk, ami a kerék tömegközéppontja és a fogási pont közötti távolságból ered. Ez a forgatónyomaték pedig önmagában is sokszorosa lehet akár magának a kerék súlyának is.

Forgás közben a precesszió miatt nem kell a forgatónyomatékot kiegyensúlyoznunk, így tisztán a kerék(+a bot) súlyát lehet emelgetni.

Szóval megnéztem volna, ahogy az öreg fószer egy háromszor ekkora súlyú kereket emelget. Elárulom, hogy gyorsíthatta volna akárhány ezer RPM-re, meg se tudta volna tartani.

Utálom, amikor a scifiben a tudós odamegy a főszereplőhöz, és nagy hévvel belekezd a fontos, sorsdöntő tudományos szövegébe, és akkor a fontos szereplő azt mondja neki, hogy kímélje meg őt a teknoblablától, és csak a lényeget mondja.

Először is, ez elárulja a főszereplőről, hogy nem érti a szakszavakat sem, meg hogy miről van szó. Nem szeretem a tapló főhősöket.

Másodszor, a teknoblabla pont arra jó, hogy egyértelművé teszi a helyzetet, vele sokkal egyszerűbben és világosabban lehet elmagyarázni, hogy mi a tököm van. Mert a szakszöveget pont arra találták ki.

Harmadszor, engem érdekel a teknoblabla, mert fel tudom vele mérni hogy valaki mennyire szakembere a témának. Még ha csak filmről is van szó, ennek kidolgozása az igényesség egyik fokmérője szokott lenni a filmekben, ettől lenne hiteles egy tudós, nem attól, hogy steril laborban mászkál szemüvegben, köpenyben és görnyedt háttal. A hiánya pedig az igénytelenségé, amikor a forgatókönyv és a szövegkönyv írója még csak arra sem veszi a fáradságot, hogy alapvető összefüggéseknek nézzen utána a témában.

Ez is olyan apróság, amit a rövid kritikáimban emlegetni szoktam, de ezek pont azok az apróságok, amik egy pillanat alatt földbe tudják döngölni a filmélményt.

Ha két szóban kéne jellemeznem Miskolcot, a városnak és lakosságának jelenét, kulturális örökségét, akkor az a két szó pontosan az az ars poetica lenne, amit az egyik villamosmegálló falára firkálva láttam ma. Így, betű szerint: TETÜ MORE

Szóval múlt héten határidőre megírtam és leadtam egy kézirat bírálatát, és legszívesebben amúgy itt is megosztanám afféle állatorvosi lóként, hogy hogy néz ki egy igazán színvonaltalan kézirat. Annyit mondok róla, hogy kínaiak írták, gyakorlatilag nem sok tudományos teljesítmény szerepel benne (de az most mindegy is), az angol nyelvhasználat minősíthetetlen, és a nyelvtudás hiánya arra sem mentség, hogy az általuk használt, a kutatás központi elemét jelentő carbon black nevű kereskedelmi termék (alapanyag) helyett következetesen mindenhol black carbont használnak, ami meg egy klimatológiai-geológiai fogalom, és távolról sincs köze a témához.

Eleinte úgy álltam hozzá, hogy én egy kis csíra vagyok, és próbálom kedvesen közölni velük hogyha hibát találtam, de basszameg három kutató írta, elvileg mind a hárman legalább egyszer átolvassák ha már kiadják a kezük közül, és szerencsés esetben eljutnak legalább a cím közepéig, ahol szerepel ez a kifejezés. Nem tudom megérteni és elfogadni azt az érvet, hogy kínaiak és idegen nekik az angol, én meg magyar vagyok, nekem is idegen az angol, mégis tudok elfogadható színvonalon angol publikációt közölni, pláne úgy, ha még ketten rajtam kívül át is nézik. Szóval az egy dolog, hogy hemzseg az egész olyan nyelvtani és stilisztikai hibáktól, amiket miután mindhármukon átment, én első olvasásra kiszűrtem, és azon is jótékonyan át tudok siklani, hogy semmi újat nem mond a cikk, nyilván tölteléknek kell, vagy valaki tudományos fokozatához, whatever.

De amikor azzal sem vannak tisztában, hogy egyáltalán mi az az alapanyag amivel dolgoznak, én pedig egy guglizás legelső találatából ki tudom deríteni, akkor már igazából nagyon elborult az agyam, én megírtam nekik, hogy betűről betűre javítsák át a cikküket, de úgy, hogy közben folyamatosan konzultáljanak egy tudományos szakértővel, valaki olyannal, aki ért a témájukhoz, mert ők maguk szemmel láthatóan nem. Meg akkor már egy olyannal is, aki valamennyire tud angolul.

Állati jó szívem volt, és major revisionre javasoltam a kéziratot. Csak remélni merem, hogy a másik bírálótól nem ússzák meg ennyivel.

Ugyanakkor egy év után frissült is ezzel a publikációs jegyzékem.

A szkeptikus csoport ma délelőtti teljesítménye (lusta vagyok printscreenelni), pár mondatban összefoglalva:

Témaindító poszt:
Van ez az új ötszöges matematikai dolog amit felfedeztek. Vitába keveredtem másokkal (444 kommentelőkkel - a szerk.), akik azt mondják hogy a matematikának semmi haszna. De én sem tudok nekik mivel érvelni, mondjatok már légyszi érveket, amiket ki tudok majd innen másolni.

Kommentek:
- [Egy példa.]
- [Irreleváns komment.]
- [Értelmetlen komment.]
- Én elhiszem hogy ez így van, de mutasson már nekem valaki egy [félreértett dolog, aminek semmi köze a témához].
- Csak szólok, hogy [miért abszolút nonszensz az előző komment].
- Az előző kommentelő vagyok, tényleg hülye voltam, de attól még nem kell így leoltani.
- Bocs.

Ezt az okádékot érdekességképpen mutatom, mert e pillanatokban is határozott számú ismerősöm osztogatja fészen.

Namármost azok számára akik úgy érzi hogy az ötven pont közül akármelyikkel is tud azonosulni illetőleg érvényes rá, két gondolatot fűznék az egészhez.

- Nem kell nagy művészet ahhoz, hogy valaki egy többé-kevésbé igényes pasit valahonnan össze tudjon szedni, de ezek szerint elképesztő számmal vannak nők, akik még erre sem képesek. Az igényes pasi fogalma alatt azt értem, hogy képes felfogni és értelmezni azt, amit a nő jelez számára a saját szexuális igényeiről.

Egy másik lehetőség, hogy a nő egyáltalán nem jelez semmit senkinek, csak kiteszi ezt a fost a netre meg belájkolja, mások meg bólogatnak rá hogy igen így van, de a párjuknak már nem mutatnák meg, hogy tessék, nézzed, mert úgysem értené meg. Mert egy gyökér, még olvasni sem tud. Mert én egy gyökér, funkcionális analfabéta pasival vagyok együtt, aki alapvető igényeimet sem tudja kielégíteni.

Szóval ez az szar inkább jellemzi az íróját és a rajongótáborát párválasztási szempontból, mint a férfiakat.

- Ha jól értelmezem a dolgot, akkor van a nő, aki pasijának sok fáradságba, unott, elkapkodott, robotikus előjátékba, végtelenségbe nyúló érzéketlen döfködésbe kerül, és rengeteg időbe telik, mire végre nagy nehezen "elér a célvonalig", ha egyáltalán sikerül neki.

És ez a nő nem képes felfogni azt sem, hogy ez konkrétan a saját nulla teljesítményét jellemzi. Ha nő vagy, és lájkolod ezt a listát, az egészen konkrétan azt jelenti, hogy ronda vagy, egy cseppet sem vagy kívánatos még pucéran sem, a pasid is hogy ne lankadjon le, helyetted inkább valami harmadosztályú pornósztárra próbál gondolni miközben téged döfköd, mert te mindezeken túl nem vagy több az ágyban sem egy darab deszkánál. Ezt jelenti ez a lista.

Én pedig most azért baszom fel az agyam, mert nem értem, hogy az ilyenek hogy lehetnek még életben.

Tagadhatatlan, hogy ezt a fotót nem kéne amúgy sem kisgyerekeknek mutogatni, de szerintem a legijesztőbb dolog a képen a Nem rubrika mellett található Nincs adat.

A felnőtté válás egyik fokozata volt az, amikor nem a csipszekhez és a PC-játékokhoz mentem oda először az áruházban, hanem a szegőlécekhez és fúrófejekhez, és azok után néztem vágyakozó pillantással.

A második fokozat bizonyára az, amikor már nem azért filmezem és fotózom végig a nyaralást, hogy kirakjam fészre/twitterre/instára, hanem hogy meglegyen emlékbe.

A közel kéthetes kényszerű hallgatásom oka pedig az, hogy nemigazán volt internet (a legnagyobb tételem adatforgalom terén az volt, amikor egy nóném szlovén benziknút free wifijén húztam le a 313 megányi térképet a GPS-hez, nemegészen 6 perc alatt).

Azt viszont lvl 2-es felnőttként is elképesztő gyökér dolognak tartom, amikor valaki egyik pillanatról a másikra (egyik hónapról a másikra) szünteti be a blogolást, úgyhogy ilyenre az én esetemben sem kell számítani.

Az én munkaköri leírásom annyira nem világos, hogy konkrétan nekem kell kitalálnom és utánanéznem, hogy mit is kell csinálnom. Emellett rendszertelenül vagyok leterhelve, mert bármikor, akár még a nyaralás közepén is jöhet egy olyan munka, ami miatt kénytelen vagyok a horvát tengerpartról az előre általam gondosan, vészhelyzet esetére beállított vpn-nel belépni a munkahelyi gépemre csak azért, hogy letölthessek olyan dolgokat, amiket másnap a parton két úszás között tudok elemezni hogy elkészüljek határidőre. Emellett a főnökeim egyáltalán nem hülyék, és pontosan tudják, hogy miket bízhatnak rám és mikor. Bármit és bármikor.

1) Az én asztalom a lehető legkülönfélébb dolgokkal van tele, nyomtatott ciklon-modell, összeforrasztgatott tápegységek, rengeteg papír és jegyzet egymás hegyén-hátán, a falon mindenféle spektrum, képlet és diagram felragasztgatva, és az a legdurvább az egészben, hogy ez teljesen autentikus. Én így tudok dolgozni, és csak így vagyok képes a legapróbb kis adatot megtalálni, ha egy konkrét papírhalmazban pontosan tudom a helyét.

Én nem csak úgy csinálok, mint aki úszik a feladatokban; én tényleg úszom bennük.

2) Nekem a munkaköröm szerint jószerivel olyan kérdéseim lehetnek, amikre a főnök nem tudja a választ, és nekem kell kiderítenem. Így ez a pont nem áll meg. Viszont szeretek odamenni a kollégákhoz dumcsizni. És nem is szoktak egyébként nagyon szívrohamot kapni ha nem vagyok az asztalomnál, mert olyankor opcionális, hogy éppen a laborban vagyok, órát tartok, órán vagyok, műszernél vagyok, satöbbi.

3) A krómot már beálcáztam, mert nem szeretem, ha túl nyilvánvaló, hogy hírportálokat nézegetek. A képernyővédőm meg SETI; ha már munkahelyi gép és ingyen van az áram, akkor kihasználom az erőforrásait akkor is, ha nem vagyok ott.

4) A gépeléssel nem tudom, mi van. Inkább a kattintgatás megy.

5) Ezzel már párszor majdnem nagyon megszívtam. De hálistennek még úgy komolyan sosem.

6) Az ebédszünetem néha csak öt percig tart amíg kiszaladok a boltba pizzáért meg kóláért, utána pedig az asztalomnál fogyasztom el netezés közben. Néha meg önkényes módon órákig.

7) Kulcsok szoktak nálam lenni a kezem ügyében általában, mert azzal nagyon fontosnak gondolom magam.

8) Ezt nem tudom értelmezni.

9) Ez jó lehet, leszámítva azt az apróságot, hogy a főnökeimet egyáltalán nem érdekli, hogy egyedül végzem el a feladatot, vagy többen. Ők azt leszarják, csak legyen elvégezve. Hogy kell-e nekem segítség benne, az az én dolgom. És igazuk is van.

10) Úgyis csak napok múlva olvassa el, akkor minek küldjem időzítve?

11) Nem keresek, szeretem a melómat. Végre a teljes kiégés állapotáig kiélhetem magam.