egy mém első fele

1. Milyen kihívásokkal kellett idén szembenézned?

Bitch please, 2020 van. Ha ezt a jövőben olvasod, és nem vágod, keress rá az évre.

Konkrétan kihívást jelent az életbenmaradás, vagy egy szimpla családlátogatás. A tömegközlekedés és a nagybevásárlás oroszrulett. Kihívás boltba menni, meg úgy eleve munkába, és kihívás pénzt keresni. Kihívás egyáltalán kikelni az ágyból. Mindenki, aki megteszi, egy kibaszott hős.

2. Mikor voltál a legboldogabb?

Szerintem idén legfelhőtlenebbül augusztus 8-án éreztem magam, amikor a tengerparton az árnyékban nem tudtam eldönteni, hogy olvassam tovább a fasza scifimet, vagy vegyek rész a magikarp Community Dayen, úgyhogy mindkettőt csináltam egyszerre.

Ő itt az akkori buddym, 4pesh!t.

3. Mikor voltál a legmélyebben?

Talán a nyár eleje lehetett, amikor beütött a munkaügyi crach. Na nem a vírus miatt, munka az volt bőven, hanem a CEO egy bully, és éppen engem szemelt ki. Kirúgni azóta sem mer, mert dolgozok.

4. Mi volt idei éved legidegesítőbb dolga?

Talán az, hogy két szerelőnek összesen egy hónapjába telt kitalálni, hogy a motor hőmérsékletszenzora egy fos, az autó meg közben végig úgy tett náluk, mint aminek semmi baja. Alattunk meg be sem indult.
Igen, francia.

5. Milyen újdonságok történtek veled? Volt köztük olyasmi, amit tavaly el se tudtál volna képzelni?

Vettem magamnak esküvői öltönyt, megtanultam EUC-t lovagolni, és a VR-t is kipróbáltam. Egyiket se gondoltam volna tavaly, bár nem nagy dolgok.

Na de azt pl. tényleg nem tudtam volna elképzelni, hogy teljesálarcban megyek áruházba, full mad max szerelésben.

Ahogy azt sem, hogy a LED mennyezeti lámpa a nappaliban fogja magát, és felgyullad egy év után annak ellenére, hogy gecidrága volt, akurvaanyját.

6. Van valami, amit hiányolsz az évből?

A szociális kapcsolatokat, a barátokat. De be lesz pótolva. Nem vagyok egy közösségi ember, de komolyan megszenvedem ezek hiányát, a társasozást, kirándulást meg úgy a hesszelést a barátokkal.

Meg az esküvőmet. Kicsit buzis, de hét határra szóló, ultravidám hangulatú napfényes esküvőről álmodoztam, amin az összes ismerősöm, rokonom, barátom ott tud lenni, fejben minden percét elterveztem. Hiányolom, hogy egyelőre abból még nem lett semmi, és bár meg lesz tartva, a napfényes ég közben befelhősödött, és ki tudja, ki fog-e tisztulni.

7. Változtál, fejlődtél valamiben? Nyertél új, pozitív tulajdonságokat?

A szakmában mindig fejlődök, azzal nincs gond.

Szakmán kívül meg nem izgat a fejlődés, most túlélésre játszom. De annyit még elmondanék, hogy a facebookon igazi feketeöves szájkarate-bajnok vagyok.

8. Szereztél negatív tulajdonságokat?

A toxikus emberek totális ignorálása az inkább pozitív.

Emellett borzasztó troll módon tudok beégetni primitív kommentelőket a facén, de igazából erre is büszke vagyok. Ami negatív, hogy túl sok időt szánok rájuk ahelyett, hogy valami értelmesebbet csinálnék, de azzal nyugtatom magamat, hogy egyszerűen jót tesz a mentálhigiénémnek és a lelkemnek, ha megmutathatom egy-egy csíra faszjancsinak, hogy hol van a helye.

9. Szereztél új barátokat?

Idén a régi barátok megtartása volt inkább a kihívás, de szerencsére felnőttként már totál máshogy működnek a barátságok. Simán rátelefonálhatok akárkire, akire évek óta még csak nem is gondoltam, és úgy tudunk beszélgetni, mintha tegnap találkoztunk volna utoljára.

10. Van olyasmi, amit azért nem tettél meg, mert nem voltál elég bátor?

Nem. Ha van rá kidolgozott terv, akkor azonnal cselekszem, és minden faszságban benne vagyok.

11. Értek véget kapcsolataid?

Véget?

KapcsolatAIM? Másoknak hány befejezett kapcsolata van egy évben?

12. Min törted legtöbbet a fejed?

Aszfalton. Csak viccelek, nem taknyoltam akkorát, csak a bőrdszsekim súrolódott le a karján.

Időarányosan FI-IR spektrumok kiértékelésével ment el sok-sok órám, de ez valszeg senkit nem érdekel, pedig nekem flow-élményt ad megfejteni egyet.

13. Mi miatt korholtad magad a legtöbbet?

Tisztázzunk valamit. Én mindig nagyon keresem magamban a hibát, de rendszerint másokban találom meg :D Cringe események meg, amiknek én vagyok a főszereplője, nem nagyon jutnak eszembe, hála a magasságos jóistennek.

14. Csalódtál pozitívan valakiben/valamiben?

Engem nem érdekelnek annyira mások, hogy elvárásaim legyenek, amikben vagy csalódok, vagy nem. Random Béla csinálhat akármit, leszarom, csak hagyjon engem békén. Ha tényleg megteszi, na akkor pozitívan csalódok benne.

15. Mi volt a legelgondolkodtatóbb szöveg, amit idén hallottál?

Az idei év mottója valahogy úgy hangzik, hogy "Amúgy fasza minden" - by Balog Tibi /Argo/

Idén szerintem ez hangzott el a legtöbbször, a legváltozatosabb kontextusokban.

16. Mi volt a legkedvesebb bók, legszebb mondat, legjobb dicséret, amit kaptál?

Hát, csak simán nem mondták rám idén, hogy kövér vagyok. Az már dicséret.

17. Mi volt a leggázabb mondat, amit neked szántak?

18. Volt valami, amin meghatódtál?

Meglepetésbulit csaptak nekem a szülinapomon. Meghatódtam rajta, mert egyáltalán nem számítottam rá.

19. Volt, hogy kétségbeestél? Mi miatt?

Bitch please. A munkám része, hogy ellapátoljam a szart.

20. Volt olyasmi, amit máig is elodáztál?

A felmondásomat, de ennek egyelőre jó oka van.

Viszont itthon porszívózni kéne és mosogatni, meg kiganézni a nyuzzsereket.

21. Sikerült túllépned olyan dolgokon, amik miatt tavaly még bánatos voltál?

Nem voltam bánatos tavaly sem, de túlléptem rajta.

22. Mire voltál a legbüszkébb?

Egy régi barátom comingoutolt nekem. Simogatja a lelkem, hogy van, aki ennyire megbízik bennem, ezek szerint mégsem vagyok egy szar ember.

Ezen kívül ma levezényeltem egy katódcserét a TEMben. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy az országban 4-5 ember van, aki képes erre, bár még várjuk ki a végét, mert holnap-holnapután fog kiderülni, hogy jól sikerül-e a műtét, miután helyreáll a vákuumrendszer és elindítjuk az első felfűtést. Na de mint kiderült, nem hiába van a karomra varrva.
Ezek ilyen apró, napi jellegű sikerek.

23. Volt olyan tetted, megnyilvánulásod, ami miatt később szégyellted magad?

Legutóbb akkor, amikor hibásan kalibráltam be a mikroszkópon a skálát. Mint később kiderült, nem is az én hibám volt, a szoftver volt képtelen kezelni a kalibrációt. De attól még leizzadtam, hogy egy idióta pöcs vagyok.

24. Melyik volt a legviccesebb pillanatod?

Talán amikor megjelentem a kollégáim előtt a pikachu-ruhámban.

25. Van legkínosabb pillanata az idei évednek?

Majd ha ezt elolvassa valaki, akkor lesz!

26. Kóstoltál meg új ízeket?

A humuszt. Nem lesz az új kedvenc kajám, de nem volt kegyetlenül szar. Meg volt valami szárított tücsök is, de az lehet hogy tavaly.

27. Hazudtál idén valakinek?

Lehet, de amiben igazán mester vagyok, az az igazság némely apró szeletének jótékony célú nem-kibontása.

28. Volt olyan időszakod, amikor áltattad magad valamivel?

Év elején még azzal, hogy az emberek nagy része nem baromállat, mindenki komolyan veszi a vírust, és így hamar túlleszünk rajta. Meg azzal is, hogy a főnököm okos ember, én pedig egy selejt vagyok, aki képtelen jó munkát végezni. Azóta már tudom (és külső megerősítést is kaptam), hogy pont fordított a helyzet.

29. Megtudtál újat magadról vagy az életről?

Pont most írtam le az előbb.

30. Kitörölnél valamit az évedből, ha tehetnéd? - mármint a koronán kívül.

Nem törölném ki azt sem. Akármennyire is kibírhatatlan a helyzet, eléggé kilátásban volt már egy ideje, most már jobb túlesni rajta. Emellett az ökoszisztémának is jót tett, afelé pedig több felelősséget érzek, és ebben a vírushelyzettel kapcsolatos általános társadalmi hozzáállás is inkább megerősít.

31. Ha már korona, milyen hatással volt a vírus az életedre?

Legközvetlenebbül akkor érintett, amikor konkrétan nulla munkavédelem és munkabiztonság mellett kellett vírusmintát vizsgálnom nyár közepén azért, mert a főnöknek hagymázas álma volt index-címlapra kerülni valami szaftos fotómmal.

Elmesélem privátban, ha valaki kíváncsi rá, életem legmeredekebb sztorija, nyugdíj alatt könyvet fogok írni belőle, és mindenki azt fogja hinni, hogy csak szenilis kamugép vagyok.

Na majd jön a folytatása is valamikor. Késő van, menjetek már aludni, faszt netezgettek még itt!

Ha már hivatalos webshop, akkor már küldhették volna egy fokkal diszkrétebb csomagolásban is a téli gumiabroncsot az egykerekűmre.

Trump tweetjeit is ugyanaz a bot fact-checkeli, mint mindenki másét? Nem lehet erre a munkára engem felvenni? Hobbiból is csinálnám, nem kérek érte pénzt!

Csinálok én is mémet, mert már óriási rajtam a nyomás hogy már mindenki csinált itt körülöttem, és má nembirom.

Új kérdésekkel.

Olyanokkal is, amiken bekringeltem, úgyhogy izgalmasabbá tettem azokat a kérdéseket azzal, hogy pont az ellenkezőjére kell válaszolni.

1. What has been your favorite part of the year so far.

Be kell vallanom, hogy nyáron voltunk nyaralni. Szerintem ez az egyetlen pozitív dolog, ami idén történt. A legszebb emlékem az, hogy fekszem a parti sziklán az óriási semmi közepén, a családomon kívül három kilométeres körben sehol senki, én bele vagyok mélyedve a Háromtest trilógiába, és közben tonnaszámra jelenik meg a shiny Magikarp, mert community day van éppen a PokeGo-ban, alig bírom őket elkapni.

2. Have you started Christmas shopping?

Még nem. Nincs is miből, ez a hónap bizony elég ínséges lesz. 

3. Do you like your handwriting? 

Nem is tudok már kézzel írni, csak ha muszáj, de akkor meg el se bírom olvasni. 

4. Song you could hear over and over and over again.

Ez, ezt repeaten lehet hagyni egész napra.

   

5. A favorite quote. A quote you really hate.

Az összes. 

6. Last dream you remember. Last dream you don't remember.

Nem tudom, nem emlékszem. 

7. Most expensive object you want to buy right now.

Egy Kingsong S18 EUC, az alábbi képen látható, nem sértődnék nagyon meg, ha a jézuska véletlenül ezt gurítaná a fa alá.

Egy nagyságrenddel finomabb árkategóriában egy Casio DW-D5500BB is jól jönne, ezt is mutatom. De erre valójában semmi szükségem sincs ahhoz képest, hogy mennyibe kerül.

Bónusz kérdés: A legdrágább dolog, amit nem akarsz most megvenni.

Az üzemanyagpumpát nem nagyon akarom a Renaultba, de sajnos úgy tűnik, hogy attól még meg kell basszameg. Ezt is mutatom.

8. Describe your eldest family member. Describe your youngest family member.

Vidám, és múlt hétig vigyorgott, ha valaki azt mondta neki, hogy Puki!. Azóta már inkább megijed erre.

9. What has your weather been like?

Nyálas fos.

10. Do you enjoy your job?

Magát a munkát azt igen. A céget, amiben csinálom, azt nem. Egyszer majd írok belőle pár évadnyi forgatókönyvet.

11. What is your favorite everyday item?

Két dolog van, ami minden esetben kurvajól jött, hogy éppen nálam van amikor kell, úgyhogy mindig van nálam, mert a hiánya nagyon fájna. A késem és a tolómérőm.

Tényleg, ha valaki meg akarna lepni, akkor egy hagyományos, sárga mérőórás Mitutoyo tolómérővel könnyeket tudna csalni a szemembe.

12. Are you currently obsessed with any TV show?

Nem rajongok egyikért sem. Nem azt mondom, hogy szarok, mert vannak egészen jók is a sok szar között, de rajongani nemnagyon tudok egyikért sem. Egy évtizeddel korábban erre a kérdésre a Lostot mondtam volna, de afelett már eljárt az idő. Amit érdemesnek tartottam adathordozón is megvásárolni, az a BSG, a True Detective S01 és a Westworld S01.
Ja, csak mondom, hogy a BSG-t érdemesnek tartottam társasjátékban is megvásárolni. Ha valaki esteleg, a vírus után...

13. Book you’d like to read before the year ends.

A Blindsightnak neki kéne esni, de nem visz rá a lélek. Arra várok, hogy lefordítsák magyarra. Igazából már jó pár éve arra várok, de úgyse fogják, mert túl underground.
Kifogytam a mainstream scifikből.

14. Describe Kindness.

Az mi? Egy új ebook-olvasó?

15. Describe your favorite candy in great detail.

Henger alakú, és az van ráírva a csomagolására, hogy tripla kakaós pilóta keksz. Ez elég részletes?

Egy hétig én voltam az ideális férfi.

Az ideális férfinak ugyanis két bankkártyája van, se több, se kevesebb. Ha csak egy van, akkor a férfi csóró. Ha három, akkor meg nagyzol.

A hónapban lejár, és mivel nem kaptam még cserekártyát, felhívtam a bankot, hogy miafasz van. Ott mondták, hogy már ki is küldték arra a szegedi címre, ahol három évvel ezelőtt laktam. Némi anyázás, két undok picsa és egy kellemesen segítőkész férfi alkalmazott közbenjárásával sikerült rendbe tenni a dolgokat, az új kártyámat már át is vettem, így felkészülten vártam a hó végét.

Aztán megkaptam azt a kártyát, amit az ügyintéző szerint a szegedi címre küldtek, de valójában mégse oda. Így lett három kártyám, ami már nagyzolásnak számít.

Meg ma elvégeztem egy szerológiai covid gyorstesztet, ami negatív eredménnyel zárult. Ez több dolgot is jelenthet:

- Két héttel ezelőttig sikeresen védekeztem. Mivel az antitestjeimnek időbe telik vérben megmutatkozni, így az utóbbi két hetemről PCR híján nincs megbízható információm.

- Nem tudhatom, hogy sikeresen védekeztem-e, mert a tesztet nem kifejezetten magyar viszonyokra fejlesztették ki, így fennáll az esélye, hogy tesznek igazából nem is alkalmas.

Szóval összességében nem lettem okosabb tőle.

egyrészt mi a halál rákos faszán ment keresztül az a jpeg, mire eljutott a facebookig, másrészt

Also miskolc vibe noises.

Emberek a lidliben, akik egyre csak panaszkodnak, hogy mekkora gecinagy tömeg van, de azért bejönnek. És tőlük még gecinagyobb tömeg lesz.

D A R K

Nem értem a DARKot, és most rantelni fogok egy jót.

Értékelem a lassú kibontakozást, ha a cselekmény szempontjából indokolt. De az, amit ebben a sorozatban művelnek, az nem indokolt. Az első három epizód alatt próbáltam megszeretni, vagy legalábbis érezni azt, hogy mivé fejlődhet a sztori, de én már a harmadik epizód után erősen sejteni vélem, hogy Mikkel, az eltűnt kisfiú lesz az a faszi, aki a legelső epizód legelső jelenetében felakasztja magát. Ezt onnan következtettem ki, hogy ő az egyedüli, aki Mikkel eltűnésének idején nincs a képben, márpedig ha lenne akár csak egyetlen ember is, aki képben lenne, akkor nem lenne bonyoldalom.
Aki látta a sorit, megerősítheti, hogy így lesz-e vagy nem így. Közepes összegben mernék fogadni, hogy így.

És ez a fő problémám az egésszel. Az indokolatlan titkolózás, a félszavakban kommunikálás, az irreális viselkedések és döntések, amikkel mind csak tupírozzák a cselekményt, ami egyébként eddig nulla.

Mondok egy példát, ami abszolút nem spojleres:

Az atomerűmű-igazgató elkíséri a női utódját egy barlanghoz az erdőben az erőmű mellett, egy tinitumbli-színvonalú bölcselet kíséretében átad neki egy kulcsot a kerítéskapuhoz ("Amit ismerünk, az csak egy csepp, amit viszont nem ismerünk, az a tenger." - mi a jó kurva faszomat jelent ez, és mi köze van most bármihez is), aztán a nő lebotorkál tűsarkúban és kiskosztümben a barlangba, fakó színek, kísérteties hangok és idegtépő zene, a nő zavarodott, döbbent arca nagytotálban, a lámpája pásztázó fénye, ahogy a kamerát vakítja, aztán hirtelen megtalálja azt, amire senki nem számított volna, azt, amire az egész jelenet kulminálódott: egy rakás sárga hordót, nukleáris hulladékkal.
Most azon kéne megdöbbennem, hogy a hulladékot a föld alá gyűjtik?
Vagy min? Az új igazgatónő nem számított erre, hogy az erőmű deponálja a hulladékát? Édes faszom, hogyan lett ő igazgató? Hát ez kurvára megdöbbentő, valóban.

És mindez három kurva percen keresztül tartott, ami legalább tíznek tűnt.

Ez a jelenet - így három epizód után ki merem jelenteni - az egész sorozat ars poeticája, ebben minden benne van. A túlnyújtott, de végül semmire se kifuttatott dráma, a műrejtély, amire nem hogy választ nem kapunk, de úgy egyáltalán már a kérdés se világos, és a ráncolt homlokkal, jelentőségteljesen görög lírában és faszombölcsességekben párbeszélő szereplők. Ha szerencsénk van. Ha nincs, akkor egy hang nem hangzik el senkitől, csak a tekintetéből kell kitalálnia a másik szereplőnek, hogy mire gondolhat éppen a költő. És előre elárulom, hogy nem fogja. Nem azért, mert nem érti, hanem mert a másik igazából semmire se gondol, csak bambul ki a világba.

Másik spojlermentes példa: Néha történik valami, amitől madarak halnak meg repülés közben, és hullanak le az égből (valamiért éjszaka is, pedig akkor nem is szoktak repülni). Oké, értem, esemény történik ami hat az állatvilágra. Nagyon rejtélyes, meg minden. De a legnagyobb rejtély az, hogy miért kell erre epizódonként 5-10 percet szánni a 45 perces játékidőből. De most komolyan, ki a faszomat érdeklik a döglött madarak 4-5 jeleneten keresztül. Elsőre is értem, hogy miről van szó, eléggé a számba van rágva, nem kell még bele is öklendezni, mint egy madárfióka csőrébe.
Persze ezeket az eseteket senki nem kommentálja szóban, egy kumma hangot se hallunk döglött madarakról, senkit nem érdekel a miért és a hogyan, mindenki csak csodálkozik egy sort amikor megtörténik, döbbenten néz percekig, aztán meg örökre elfelejti, mintha soha nem is lett volna. Mondanám, hogy hatásvadászatról van szó, de bennem sokadjára már semmilyen hatást nem váltott ki. És az egész településen egy ember sincs, akiben akár csak felmerülne, hogy a madárállomány hirtelen bekövetkező teljes pusztulása az nem egy normális dolog. Lehet, hogy náluk ez a normális.

A másik problémám az, hogy a szereplők annyira, de annyira jellegtelenek, hogy képtelen vagyok akár csak a neveket megjegyezni, nemhogy még azt is, hogy kinek a kije. Mikkel nevét csak azért tudom, mert az első két epizódban mindenki ezt kiabálja az erdőben koslatva, de hogy az ő testvéreit, szüleit, barátait hogy hívják, az meghaladja a képességeimet (az apja Ulrich, ennyit tudok még), ahogy az is sok nekem, hogy egyáltalán arcot párosítsak a Hannah névhez. Vagy Charlotte nevéhez, hiába mutatják jelentőségteljesen hosszú másodpercekig nagytotálban a nevét egy füzetborítón, egyszerűen fingom nincs, hogy az meg ki a faszom, volt-e jelenete, sőt, hogy egyáltalán láttuk-e már valaha valami kapcsán. (A nevet is csak azért tudom most, mert újrapörgettem az epizódot, egyébként két perccel később már elfelejtettem hogy mi is volt.)

Volt a második epizódban egy érzelmileg nagyon erős jelenet két megtört férfi között éjszaka a szakadó esőben, amit csak azért találtam végtelenül dagályosnak, mert csak a legutolsó pillanatban esett le, hogy az egyikőjük az, akinek a fiáról szólt az előző másfél óra, és itt nem egy mezei csöves találkozik egy tilosban házkutató rendőrrel, hanem két megtört apa, akik ugyanúgy veszítették el a fiaikat, így van közös érzelmi kapcsolódási pontjuk. Nagyon mély.
Ja, nem.

Ebből a kapocsból semmi nem jön át, ha előre tudtam volna, akkor se lett volna hatásosabb a jelenet, mert nincs értelme és értéke, semmit nem tesz hozzá se a szereplőkhöz, se a kapcsolatukhoz, se a cselekményhez. Ez egy filler, csak annak is szar.

És még egy utolsó példa: Az egyik szereplő képtelen felismerni, hogy a 33 évvel azelőtt elűnt öccsének a hulláját találta meg az erdőben. Egyszerűen nem ismeri fel, hiába együtt élte le vele az élete első felét, nem ismeri meg se az arcát, se a ruháját, se a cuccait. Én meg hiába ordítom neki a képernyő elől már öt perc után a megoldást, a csávó hiába rendőr, de a jelek szerint nem a legélesebb Sherlock a fiókban. Ilyen egyszerűen nincs, hogy az ember nem ismeri fel a testvérét.
Ilyen nincs, és ezt nem vagyok hajlandó bevenni.
Még csak nem is gyanús neki, de valamelyik későbbi epizódban biztos rá fog jönni valami nagyon drámai módon és negyed órás jelenetté húzva, de azt már nem várom meg. Időpocsékolás.

 Ma ünnepelni fogunk.

 FYI, a főni ma ezt az emailt továbbította büszkén az egész cég részére.

Ja, semmi, csak szokatlan nekem, amikor már egy direktmarketinges reklámra kell büszkének lennünk.
Faszér dolgozom még itt.

Az utóbbi időben azzal szórakoztatom magam munka után, hogy maszktagadó idiótákkal kezdek facebookos vitába, hogy rájöjjek, mi motiválja őket abban, hogy idióta faszkalapok legyenek.

De nem sikerült még rájönnöm, valamiért habzó szájű örültekké változnak egy idő után, és ragequitelnek, hiába tapétázom ki a falukat szakcikkekkel és friss statisztikával.

Egy fokkal könnyebben vesztem el a türelmem és idomulok a partnerem vitastílusához -még ha az nem túl szalonképes is általában-, mint például M, de fontosnak tartom ezt a fajta tevékenységet, hogy még véletlenül se egyoldalú legyen az univerzális álláspont ezeknek a félkegyelműeknek a véleménybuborékján kívül.

11-re szerveztek nagy tüntetést a vírus ellen, már alig várom, remélem jó sokan elmennek és körbenyalják egymás fülét. Legalább utána addig se lógnak majd a facén, amíg a lélegeztetős ágyakért fűrészelik majd egymás torkát a kórházi ebédből lopott műanyag kenőkéssel.

Meg azon is gondolkoztam még, hogyan lehetne a leg-passzívagresszívebb módon felhívni azon embertársaink figyelmét az aktuális járványügyi szabályozásokra, akik valamiért az állcsúcsukat védik a maszkjukkal a testnyílásaik helyett, de csak a hangos köhögésig jutottam.

Azt a fajta logikát sem értem, hogy hát én még nem láttam senkit, aki elkapta volna. (Ez most a leggyakoribb.)

És ha én már igen? Akkor én nyertem, vagy mi a fasz van? Vegyed vissza a kurva maszkot arra a nyomorult krumplira a nyakadon, vagy ha megfulladsz benne és neked valami mutáció miatt leesik a véroxigéned a sebészmaszk látványára még monitoron keresztül is, akkor meg legyél olyan szíves és engedd meg a kedves szkafanderes uraknak, hogy örökre rád hegesszék a bejárati ajtódat. Jó lesz otthon neked.

Pedig a megoldás tökegyszerű.
Nem ezt a fost kell használni, hanem adatsorként menteni az adatokat, aztán meg originben, scidavisben, vagy bármi más normális adatfeldolgozó szoftverben feldolgozni. Aki excelt használ, és baja van vele, az magára vessen.

Annyi értelme van egyébként ennek a hírnek, hogy így most már biztos lehetek benne én is, hogy nem lehet kikapcsolni ezt az elbaszott funkciót, aminek a kikapcsolási lehetőségeit egyszer másfél órán keresztül kerestem, mielőtt inkább megnyitottam volna az origint az effektív munkához.
Most már biztos, hogy életem elvesztegetett másfél órája volt az, amit akkor az excellel töltöttem.

Az utóbbi napok sikerei, hogy ne mindig csak a búvalbaszás legyen, hanem rocksztárság is néha:

• Múlt héten megtanultam evőpálcikával enni, aztán meg M-mel és a barátnőivel rekordot döntöttünk egy 9/10-es nehézségi szintű szabadulószobában (48 percen belül jöttünk ki).
• Hétfőn fél év rákészülést követően egyetemi szakmai nyelvvizsgát csináltam francia nyelvből, maximális pontszámmal.
• Kedden a Puli csapat első díjat és 30k dollárt nyert a NASA pályázatán azzal a neutron-szenzorral, aminek a műszaki terveit én csináltam az utóbbi hónapokban.

A nagyfőnök lejött Pestről vidékre lebaszni minket, és a mondandójából úgy tűnik, hogy a cég összes pénzügyi és hírnév-beli problémájáról személyesen én tehetek, mert

- Alkalmas műszer és szakértelem hiányában nem vállaltam egy mérést a kétes hírnevű gyógygombás cégnek.

- Miután az egyik biológust egyik napról a másikra indoklás nélkül kirúgta, a másik is felmondott az eset kapcsán felmerült bizalmi problémák miatt, és a mi kurva anyánkat, hogy nem vettük észre hamarabb, hogy "nem érzi jól magát köztünk".

- Nem találtam olyan részecskét az ismeretlen eredetű és minőségű, fű alatt szerzett folyadékmintában, mint amit az USA nemzeti laborjában találtak más mintákból készült fixált, beágyazott metszeteken. Azaz találtam valamit, csak nem ugyanúgy néz ki, úgyhogy a kurva anyámat.

Ez például itt a lenti képen semmiképp sem koronavírus, amelyet nem a a saját egészségem kockáztatásával készítettem vasárnap délben, és nem lacey-griden készült 100 kV gyorsítófeszültség mellett transzmissziós elektronmikroszkóppal, szóval kár is nézni.

Mégpedig azért nem lehet az, mert aki sose látott még koronavírust TEM-képen, sőt, lacey-gridet vagy TEM-et sem működés közben, és nem tud megkülönböztetni egy mesterségesen színezett, metszetet ábrázoló felvételt egy eredeti szuszpenzióstól, az megmondta, hogy ez nem az.

És erről ugye én tehetek.

- A félkész állapotban kért jelentésemben egyszer pontatlanságok voltak és félkész állapotú volt.

- Egy irodalmi összefoglalóban egyszer leírtam egy olyan dolgot is, amit ő személyesen már 25 éve tud.

- Megígértem neki a nyelvvizsgát, aztán azóta nem számolok be az ezzel való haladásról, amióta szólt, hogy hagyjam már békén ezzel, úgyhogy az is hagytam elsikkadni. (Jövő hétfőn megyek btw, miután fél évig jártam magántanárhoz.)

- És még a kolléga kérésére tonert is kértem a másik kollégámtól emailben, mert a miénk kifogyott. Ekkor már elnevette magát, hogy már elnézést, de mi a retkes picsát képzelek én. (?)

Jelenleg a kirúgástól az állami támogatás véd meg, és az, hogy a helyi kisfőnök foggal-körömmel ragaszkodik hozzám, és csak velem hajlandó dolgozni.

Mérnöki diplomával mondjuk nem aggódom, hogy ne fogadnának tárt karokkal bárhol máshol.

Szóval nem lesz hosszúéletű itt a munkaviszonyom, mert rá kellett jönnöm, hogy az előző cégnél tapasztalt "örülj, hogy itt dolgozhatsz lófaszért" mentalitás teljes idiotizmussal, taknyolással, gányolással párosul. Azt kell mondanom, hogy az előző cég annyival jobb volt, hogy ott legalább nem pofáztak bele abszolút fogalmatlanul a munkámba és a szakmai teljesítményembe. Minden másban ugyanaz, mint ott volt, egy brancsba valók ezek. A kezdeti megbecsülést már csak közvetlen közelről érzem, az viszont nem elég egy hosszú távú, bizalomra épülő, építő jellegű munkához, és erre a szomorú trendre az óvodás minőségű kommunikáció főnök és beosztott között csak rásegít.

A munkát leszámítva egyébként boldog életem van, a Videoton 5.1-es hangrendszerhez most készülök egy kategóriával minőségibb moziprojektort venni, tegnap meg hajlani kettőig UNKLE-playlistet válogattam, mert megdöbbenve tapasztaltam, hogy olyat még nem csináltam a spotin.

Amikor valaki szörnyethal, akkor az ijedtségtől hal meg, nem fizikai sérüléstől.

És ez jellemzően sokkal lassabb folyamat, mint amikor valaki lezuhan, felrobban, karambolozik, vagy egyéb pillanatszerű mechanikai hatás roncsolja szét a testét. Olyankor nem szörnyethal, csak simán meghal.

Jó lenne, ha legalább az újságírók tudnák a különbséget, mert az is kurvára idegesít, amikor össze-vissza használják.



Egy rákos megbetegedés is lehet rendkívüli körülmény és megrendítő.

Ami kicsit baszkurálja a csőrömet mostanában, az az alábbi idagram negyedik síknegyede, melyet pirossal jelöltem.

Más az, ha az önkormányzat ingyen küld valakinek és nincs más, de akiknek van pénzük és lehetőségük, azok miért vesznek inkább színes homemade rongyokat, amikor kb. ugyanannyiért, vagy csak kicsivel többért tudnának venni olyan maszkot is, ami megvéd a vírustól?
Nézek itt most celebekre és influenszerekre. Meg akárkire, aki divatolni veszi a maszkot.

Lehet, hogy kicsit nyers vagyok, de az nem tűnik érvényes kifogásnak, hogy az FFP2-3 az kizárólag az egészségügyi dolgozóknak kell, mert egyrészt azzal őket védem és tehermentesítem, ha olyan maszkot viselek én is ami ér valamit, nem fertőződök meg és nem adom tovább a kórságot háromszáz embernek a boltban, másrészt nekik van, nekik jut, róluk a fenntartójuk gondoskodik, és ha én önerőből a felfutó járványgörbe alatt is tudtam venni annyi minőségi maszkot, hogy még elajándékozni is jutott belőle, akkor nem hiszem el, hogy az adott intézmény beszerzési osztályán mancika nem tudja megtenni ugyanezt annyiszor és annyi tételben, amilyenben tőle telik.
Nyilván kell nekik is. Nyilván szereznek is. De ha a járványhelyzet ellenére én mezei halandóként sikeresen hozzá tudok jutni akár egyhez is, akkor az azt jelenti, hogy van akkora kínálat a piacon, hogy nekem is jusson, és amiatt meg hadd ne legyen már bűntudatom, ha rámegyek a lepattanóra, mert az elérhető legjobb színvonalú cuccokkal szeretném megvédeni magam és a családom.

Azzal is szeretnek érvelni, hogy a sebészmaszk az csak a környezetet védi a saját testnedveimtől és ezért lófaszt sem ér, de arról valahogy ilyenkor mindenki elfeledkezik, hogy azoknál elég keményen van vizsgálva és szabályozva, hogy az anyagukon mi jut át és mi nem, sok évtizedes tapasztalat és kutatási eredmény gyűlt fel róluk a cseppfertőzéssel terjedő kórokozók kapcsán. Ilyen szempontból sokkal hasznosabb azt viselni, mint egy random otthon összevarrt maszkot, aminek a minőségéről csak annyit lehet megállapítani, hogy melyik turkálóban vettük függönyként kilóra.

social engineering

A következő sztoriban valós események rekonstrukciója olvasható.

De a nevet azért megváltoztattam, mert GDPR meg minden, de attól még tényleg így történt.

Volt ma egy olyan, hogy hivatalos emailt kellett írni egy úrnak a Gyár pénzügyi osztályára. Igen ám, de az emailje az, hogy celesztin.jozsef @ gyar.com. A Gyár nemzetközi gyár, így mindenkinek a keresztneve kerül előre, de az meg úgy furán hangzik, hogy tényleg József Celesztinnek hívják, nem pedig fordítva.

Szóval nehogy elbasszuk, megkaptam a feladatot, hogy nyomozzam ki gyorsan, hogy mi a retek van.

A facebookon megtaláltam Celesztin Jozsef névvel, és az adatlapja szerint nem is a Gyárban dolgozik pénzügyesként, hanem az Üzemben, szóval ez biztos nem ő, és a fasz tudja, hogy az adatlapján nemzetközi formátumban szerepel-e a neve, vagy nem.

A linkedinen szintén megtaláltam Celesztin Jozsef névvel, szintén fasz tudja, hogy nemzetközi formátumban-e, mert kétnyelvű az adatlapja, de legalább a fotó alapján ez tényleg ő, és tényleg a Gyárban dolgozik.

Vissza a facebookra, most már kiderült, hogy az adatlap az övé, keressük meg a nejét, hogy Celesztinné vagy Józsefné-e. A neje ilyen névvel nincs fent, shit.

Akkor túrjuk át a fotóit.

Pár évvel ezelőtt feltett egy képet egy gyerekről, aki a fotón a kezében egy szavalóverseny első helyezéséért járó oklevelet tart, rajta a József Milán névvel.

YASS! A József a vezetékneve.

insert hackerman.jpg

Csupa izgalom az életem.

27 óra után a végére értem a fősodornak. Itt a többi kép.

Szerintem innentől ez a kedvencem, ha valaki kérdezi.

Így, szabad emberként teljesen más illata van a levegőnek, és sokkal kellemesebb hangon csiripelnek a madarak.

Mondanám, hogy szállok is fel a repülőre, ha közlekednének.

Control

Felfedeztem a Controlban a fotó módot.

Egyszer már ragequiteltem az egyik első bossfightnál, de aztán két perc múlva visszaléptem és megcsináltam.

Legjobb játék EVER.

Két gondolat:

- Elég kényelmes dolog demenciát meg mentális retardációt beírni, ha már mást nem tudnak. A hulla úgyse tudja megcáfolni, de gyakran még a rokonok sem.
- Ha már a mentális retardáció is alapbetegségnek számít, akkor úgy érzem, elég nagy szarban van a magyar társadalom.

blogolási szokásos mém

M-től loptam a mémet, aki Sieglindétől lopta, aki Rókától lopta, akit én már nem ismerek.

1. Mikor kezdtél el blogolni?

2007? vagy 6? Nem ma volt, az a biztos. Egy évet számoljatok minuszba az itteni legrégebbitől. Az még egy más világ volt.

2. Melyik felületen indítottad el az első blogod?

Itt, a bloggeren. Láttam másoknál, hogy ez jó.

3. Miért kezdtél bele?

Láttam másoknál, hogy az jó. Először csak ki akartam próbálni, aztán kipróbáltam, rájöttem, hogy unalmas és semmi jó nincs benne, aztán eltört bennem valami az mp3-lejátszóm (lol, kedves gyerekek, régen így hívták a discmaneket kazettákat bakelitet mi a faszon hallgatnak manapság zenét a mai fiatalok?! na, az!)

4. Jó vagy rossz embernek tartod magad?

Én a megtestesült angyali jóság örömpacsmagokban fürdő oázisa vagyok. Racionális embernek tartom magam. Ami mindenképpen jó.

5. Van/volt kézzel írt naplód? Ha még mindig vezeted, miért érzed a blog mellett szükségét?

Nem.

Régen nyelvtan órán egy hétig vezetni kellett naplót. De mivel egész héten lófaszt se csináltam, csak suliba mentem, aztán meg haza házit írni, így nyilván nem volt miről írnom, és elég tartalmatlan lett. Nem is kaptam rá jó jegyet, de két tanulságot azért leszűrtem az élményből:

- világos lett, hogy semmi értelme a naplóírásnak, ha az emberrel amúgy lófasz se történik

- ha nincs miről írnom, akkor ne is szenvedjek vele, mert szar lesz az eredmény

6. Van kedved pár mondatot megosztani itt egy régi blogodból/naplódból?

Igen, van.

És tényleg C R I N G E.

De nem baj.

"- De Babitsnak nincs személyisége, és mindenért csak nyavajog. Hogy lehet róla két oldalt írni? Egyátalán hogy lehet róla tanulni?

- Ja, igazad van. - helyeselek hevesen, miközben tömöm magamba a rizst és a töltött csirkecombot. Végre kaja. Nem kell izgulni, hogy valaki meghallja, az ebédlő a 7. óra közepén üresen kong. Olával meg nem érdemes összeveszni. Parázik, mert 10 perccel utánam fejezte be a dogát, ami rosszat jelent. Mert így 40 perccel hamarabb adta be. És tuti nem írt 597 szót háromnegyed óra alatt, mint én. És nyilvánvalóan eszerint lesz osztályozva a dogája.

De azt már nem árulom el, hogy nekem igazából tetszett a dolgozat. Igenis tetszett, mert végre azt írok, amit akarok, csak burkoltan, és mert végre letudom Babitsot az érettségiig. De ez maradjon az én titkom. Úgyhogy inkább nem nyitom ki az arcom, hanem kussolok és eszem tovább. Elvégre ezért fejeztem be egy órával hamarabb a dogát, hogy végre jöhessek enni.

De olá meg csak mondja. Mintha nem törődnék vele, a tálcámon lévő szalvétával megtörlöm a számat, lassan felállok, és az övemből előveszek valamit.

- Olá, nézd csak!

- ... úúú, ez igazi? - mutat a fegyverre bizonytalanul. Naná, hogy az. Sutty, sutty. A vére a mögötte lévő oszlopon, ő meg kidülledő szemmel mered a füstölgő hangtompítóra. Eltart néhány másodpercig, amíg felfogja, mi is történt."

7. Van/Volt olyan jellemhibád, amit blogolás közben fedeztél fel? Ha igen, változtattál valamin a felismerés óta?

Nem is tudom. Van jellemhibám?

Hogy nézek ki? Úgy nézek ki, mint egy bitch?

8. Van olyan pozitív tulajdonságod, amit a blog miatt fedeztél fel?

Igen, nagyon jó ötleteim szoktak lenni. Amik lehet, hogy csak nekem azok, de nekem nagyon azok.

9. Mennyire engedsz belátást az életedbe az olvasóid számára?

Most már nemnagyon, leginkább egy-egy random interenetes jelenségre rantelek egy igazán szaftosat, aztán évente egyszer kiöntöm a lelkem, hogy mindenki lássa, hogy nem csak egy szar google bot írja ezeket a szar posztokat, hanem egy

egy

egy nagyon értelmes google bot.

10. Van olyan gondolatod, ami szinte minden bejegyzés megírása alatt átfut az agyadon?

Nincs kedvem írni. A felénél hagyom a fenébe az egészet.

11. Szoktál azon gondolkodni, vajon elítélnek-e az olvasóid az életed / gondolataid / élethez való hozzáállásod / bizonyos bejegyzéseid / közlési stílusod / egyebed miatt? Mennyire érdekel, mit gondolnak rólad mások a bejegyzéseid alapján?

Amíg nem találkozom velük élőben, nem izgat. Élőben meg ne találkozzon velem senki, mert azt meg nem engedem.

Őszintén le szoktam írni amit gondolok (legfeljebb nem mindent ide), aki azonosulni tud a gondolataimmal, az kommentelje be, hogy mennyire faszán leírtam, aki meg nem, az meg ne.

12. Volt már olyan, hogy új blogba kezdtél, hogy meglegyen a tisztalap-érzet? Segített?

Nem, álszent dolognak tartottam mindig. Attól, hogy az ember új URL mögé költözik, még mindenki emlékezni fog az előző blogjára, a múltat nem lehet így kitörölni. Én annak idején egy év után azért költöztem ide, mert akkor döntöttem úgy, hogy komolyabban fogom venni ezt az egészet, abbahagyom a játékot, csinálok egy "fő portált", és igényes blogot alkotok belőle.

Hát, végülis az lett.

13. Ha te nem te lennél, hanem egy random ember, mit állapítanál meg magadról a hat legfrissebb bejegyzésed alapján?

Azt, hogy szeretem a mémeket és egy troll vagyok.

Nem áll nagyon messze az igazságtól.

14. Vissza szoktad olvasni a bejegyzéseidet? Ha igen, miért?

IGEN.

Mert kurrrrrvára szórakoztatóak!

15. Volt olyan időszak, amikor szüneteltetted a blogolást? Ha igen, miért?

Régen (évtizeddel ezelőtt) már egy hétig is alig bírtam befogni a számat ujjaimat, az utóbbi időben meg ilyen havi 1-2 posztra ritkult a gyakoriság. De mostanában igyekszem újra visszatalálni a platformra, és úgy érzem, jó úton haladok.

16. Hogy érintene, ha rendszerhiba miatt megszűnne a blogod?

OLYAN NINCS.

Ha kell, a saját két kezemmel vésem gránitra és lövöm fel Atlas ötös rakétán MOM-payloadban a Holdra a biztonsági mentést.

Aztán a saját két lábamon megyek el ahhoz a google-szerverhez ami megkecsmeredett, és saját kezűleg állítom helyre pásztázó elektronmikroszkóppal bitről bitre a mágneslemezét.

KIZÁRT, hogy valaha megszűnnne, ettől senki ne féljen. Bármit el tudok intézni.

17. Mik azok a dolgok, amikről sokáig nem mertél írni, de nem bánod, hogy végül mégis írtál?

Amiről nem írtam sose, arról nem bántam meg,hogy sose írtam. A nagyon intim dolgokat nem írtam le sose. Nem írtam az első dugásomról, az első anális élményemről, az első habpartimról néger buzikkal, és arról sem, amikor Scarlett Johansson lökte félre a farkamról Pamela Andersont, hogy most már ő következik.

De nem is fogok. Ezek intim dolgok, amiket az ember nem oszt meg idegenekkel. Esetleg az orvosával.

Meg munkáról se konkrét beazonosítható személyekkel, helyszínekkel és időpontokkal, mert az visszaüthet.

Jó, volt már, hogy munkáról posztoltam, de akkor már pont annyira becsültem a munkámat, hogy szartam bele, ha emiatt kirúgnak. A mostani munkámat azért többre becsülöm ennél.

18. Szerinted a blogodban tudsz inkább önmagad lenni, vagy megy ez a valóságban is?

A valóságban önmagam vagyok, hiszen ki más lennék.

A blogban meg... ott is.

Hát kié vónák? - mondta ja macska. abból a babinénis youtube videóból.

19. Van egy "jobb kiadású" Te a fejedben, akivé emberileg válni szeretnél?

Nem, én már elértem a tökéletességet.

Nem értem a kérdést egyébként. Hogy fejleszteni akarom a személyiségem? Nem.

20. Van olyan dolgod, amiről a blogodban simán írsz, de zavarna, ha az ismerőseid tudnának róla?

A közeli családtagjaim lehetőleg ne tudjanak róla, mert az kínos lenne, meg előttük nem is szoktam káromkodni.

Meg a munkatársaim se, mert belőlük kinézem, hogy egész nap ezzel szopatnának minden nap.

21. Szoktál hirtelen felindulásból írni? Utána törlöd a bejegyzést?

Oh kedvesem, én csak úgy posztolok. Nem tudtad?

22. Tud a környezeted arról, hogy blogot vezetsz?

Nem tudom, de nem is akarom tudni. Azt nem állítom, hogy nem érdekel, de nem akarom tudni. Mindenkinek jobb így.

23. Szerinted könnyen rád ismerhetne itt egy ismerősöd?

Elég egyedi személyes jegyekkel bírok. Meg a nevem is egy kattintásnyira van innen, szóval nem hiszem, hogy egyáltalán lenne olyan gyökér ismerősöm, aki ne tudná kideríteni, hogy ki vagyok.

24. Volt már, hogy megijedtél a gondolattól, hogy esetleg egy ismerősöd olvas?

Volt már, hogy újragondoltam a privacy policyt emiatt, miután elmúlt a pánikrohamom.

25. Ha törölsz egy bejegyzést, általában milyen okból teszed?

Nem törlök.

Csak akkor, ha előre megírtam, időzítettem, de már nem aktuális.

Biztos mindenki unja már a témát, de az esküvőm napjára is időzítettem egyet, mert előre gondoltam, hogy aznap nem lesz időm blogolni, mégis volt pár fontos gondolatom, amit szerettem volna megosztani. Mindenestül ment a kukába.

26. Voltak felismeréseid, amik írás közben jöttek?

Őszintén szólva ritkán. A posztok szövegét általában előre kitalálom és gondolatban megformálom tökéletesre, majd fejből legépelem az egészet.

De komolyan így csinálom amúgy.

27. Amikor írni szeretnél, de mégse megy, mit gondolsz, mi lehet a gond?

Ilyen nincs. Akkor inkább el se kezdem. Csak akkor írok, amikor kedvem is van hozzá, így nem csak a sótlan rizsát lököm a semmiről.

Lehet, hogy ez a titok, amire sokan nem jöttek rá?

28. Sok személyes blogot követsz? Mennyi időt töltesz egy nap a blogvilágban?

Régen elég sokat követtem (20-30-as nagyságrend), de abból ma már csak 1-2 aktív.

Dinoszauruszok vagyunk, kihalásra ítélve.

Szabad tippelni, hogy mennyi időt töltök így.

29. Milyen paranoiás gondolataid támadtak eddig a blogolás miatt?

Hogy valakik még mindig olvasnak engem.

Tudom én, hogy nem olvas már engem lófasz se.

Meg az, hogy valamelyik science rantemben vétek egy kínos számolási hibát, amit valaki észrevesz, kijavít, én meg beégek a saját blogomon mint állat.

30. Mi az első gondolatod, amikor meglátod, hogy van egy komment a bejegyzésed alatt?

Az, hogy na, valaki észrevett egy hibát valamelyik posztomnál, megyek is beégni mint állat.

31. Szeretsz kommentelni mások bejegyzései alá?

Csak akkor, ha hozzá tudok fűzni valamit a poszthoz.

32. Összességében mit adott eddig neked a blogírás?

Sok-sok szórakoztató percet. Meg idegnyugtatást, amikor ki tudtam írni magamból a seggfájásomat.

33. Érzel néha késztetést, hogy képet tegyél ki magadról?

Van is rólam kint.

Egyébként nem, mert ronda vagyok és kövér. Ne nézegessen senki.

34. Mi volt eddig a legintimebb gondolat / történés / tény, amit megosztottál magadból, magadról?

Nem tudom, és mivel erre a kérdésre nem tudok válaszolni, mérges lettem, és kezd elegem is lenni ebből a mémből.

35. Te mit szeretsz leginkább a blogvilágban?

Semmit. Nem szeretem a blogvilágot. Nem szeretem, hogy igénytelen hányadék blogokat hoznak össze tinik, és azt sem, amikor az egy-egy értelmes és izgalmas blogot egyik napról a másikra magára hagyják, lerohad, és az enyészeté lesz, pedig borzalmasan sok potenciál lehetett volna benne.

De mindegy is, pár éven belül kihal az egész, mi meg mehetünk a tumblerre az idegbeteg hipszter érzelmi sérültek közé.

De én nem hagyom. Én maradok, amíg csak lehet. Kőszikla leszek, ide bátran tévedhet bármilyen vándor, szívesen látom.

Amíg nem szól be. Mert akkor amit tőlem kap, azt nem éli túl.

36. Ha nem szeretnéd, hogy az emberek tudják a neved, és adott a zárt blog írásának lehetősége, miért van nyitva a blogod? (már ha nincs zárva, höh)

Kissé náci dolognak tartom azt, amikor nyilván van tartva a vendéglistám, meg azt is kontraszelektív dolognak, hogy véleménybuborékba zárom saját magam. Én annak a híve vagyok, hogy csak a keresőbotokat tiltom ki innen, hogy senki ne turkáljon személyes adatokban (pláne ne az enyéimben), ne tudjanak egy lépésből ideguglizni, ugyanakkor más blogokról és hivatkozásokról direktben ide lehessen találni akár véletlenül is.

37. Felmerült benned, mielőtt nekivágtál ennek a kérdéssornak, hogy önhitt dolog azt képzelni, hogy bárkit is érdekelnek a válaszaid?

Igen, de merem feltételezni, hogy valakik azért csak elolvassák ezt. Ők a vendégeim egy sörre, amit meg is vehetnek maguknak valahol, mivel én biztos nem fogom nekik így járvány idején.

survivorship bias

a fogalom neve, ami eszembe jutott, amikor ránéztem erre a képre a rendőrség oldaláról, amin drogdílerek vagyonát foglalják le.

Elsőre azt gondolhatná az ember, hogy a bűnözők ennyire ízléstelen csókák, hogy hányingert keltő mennyiségű barokk giccsel tömik tele a kécójukat.

De nem.

Azok a bűnözők ennyire ízléstelenek, akiket elkapnak. Mondjuk a kettőnek lehet köze egymáshoz, ha a ház külső homlokzata is ugyanazt az igényességet tükrözi, mint az interior.

Már három másodperce megy a hívás, és nincs kihangosítva.

A keze csak úgy oda van téve, meg sem remeg, nincs motion blur, nem készül arra, hogy a fotó után azonnal felkapja a mobilt.

Orbán Viktor most vagy prankkel szopatja az ET-elnököt és közben Szíjjártóval kuncog a háttérben, vagy orkánként bömbölő öblös férfihangja van és denevérhallása, vagy csak simán kamu a fotó és a sajtós neve lett átírva a névjegyzékben az elnökére a fotó kedvéért.

Vagy csak simán ennyit tett le az asztalra ma délelőttig, egy három másodperces hívást.

Szerintem lehetne indítani valami államilag támogatott tanfolyamot a felelős pozícióban lévő emberek, cégvezetők, egészségügyi, rendészeti és politikai főnökök számára arról, hogyan kell normálisan felvenni egy kurva maszkot.

Ezeket a szegényeket nem nyúltartásra teremtette az isten.

" A nyúl a széna mellé megeszik bármilyen zöldséget, kertben tépkedett füvet, pitypangot, akármit és semmilyen ipari tápot, abrakot, konzervet nem igényel."

Fake news. A nyúlnak igenis oda kell figyelni a táplálására, ilyesmiben nagyon könnyen ki tud purcanni. Volt már olyan, hogy kerti növényektől állt le a nyulam emésztése. Füvet és pitypangot éppenséggel ehet, de módjával, és nem fő táplálékként. Ha mégis, akkor arra külön rá kell szoktatni.

"Káposztával a szájában"

Ne! Felfúvódik, nem tesz neki jót!

"A pattogatott kukoricát kiveszi magának a közös tálból, ha hagyjuk."

Szintén nem kéne hagyni. Ha egyet befal attól még nem lesz baja, viszont nagyon jól megtanulja, hogy bármit megehet, még azt is, amitől baja lesz.

"A törpenyúl betegségekre nem különösebben hajlamos"

Ezt mondd annak, akinek egy mezei fronthatás vitte el a nyulát. Vagy egy egyik napról a másikra jött bélcsavarodás. Vagy egy szintén hirtelen jött ismeretlen baj.

Komolyan, akinek nyula van, az mind tudja: ha a nyúl kihagyja valamelyik főétkezését, vagy akár csak kicsit is gyanúsan viselkedik, nem pörög úgy és akkor ahogy és amikor szokott, akkor egyből rohanni kell vele orvoshoz. Nem azért, mert a nyúl egy kis hópihe, amit egy szellő is ledönt a lábáról, hanem mert zsákmányállat, aki elrejti a baját, amíg csak teheti. Ha meg már nem tudja elrejteni, akkor meg már valószínűleg késő.

"talán rátette az ember a kezét álmában vagy pont a Gyalog Galopp ment a tévében és ötletet kapott az állat, nem tudjuk. Mindenesetre a nyuszi megvadult és összeharapdálta-karmolta a gazda mellkasát, nyakát"

Ilyet a nyúl nem csinál. Magától soha. Ott valami más is történt, amiről a gazdi nem mesél, mert biztos szégyelli, hogy olyan helyzetbe hozta a saját nyulát, hogy az az életéért küzdött.

"Ha élete első hónapjaiban nem találkozik kábellel és nem kóstolja meg, utána már nem fog vele kísérletezni."

Fake, ettől sokkal egyszerűbb a kérdés. Teljesen hidegen hagyja a kábel, őt csak az érdekli, hogy ne lógjon a képébe, ne legyen útban. Ha útban van neki, akkor meg már mindegy hogy szénaszál vagy kábel, kettéharapja.

"Törpenyulat mindenkinek!"

NEM!

Törpenyulat csak annak, akinek való.

spojler az új Sherlock-játékról, ami most ingyen van az Epicen

Elteszem magamnak, hogy a jövőben se felejtsem el, miért is volt szar.

karantén(?) mém

1 – What is something you are doing due to the pandemic that you normally don’t do? After the pandemic will you continue to so this?

Gumikesztyű és gázálarc szigorú viselése a közösségi terekben, postán, boltban. Volt már, hogy a pesti metrón a kapaszkodót nem mertem kesztyű nélkül megérinteni, de ezután senki nem nézhet rám ferdén emiatt.

A gázálarc miatt csütörtökön egy néni beszólt a Búza-téren, de meglátjuk, ki fogja tudni később is kinevetni a másikat anélkül. Erről jut eszembe, a Búza-tér is egy olyan környék, ahova alapból nem mennék be egyéni védőeszköz nélkül, globális világjárványon kívüli időszakban sem.

2 - What made you happy, sad, or frustrated today? List, all big and/or small, as there may be some of one or all of these feelings!

Attól lettem szuper frusztrált, hogy képtelen voltam megnyitni egy word doksit, mert szétbaszódtak az ábrák a jelentésben. És nem a fájl volt sérült, hanem a Win10-re frissítés után baszódott el az office, úgyhogy újratelepítettem, aztán a 2013, 2015, 2017, 2019 verziókat is, de képtelenek voltak már elindulni is. A 2010-es verzió az most több órányi szopás után működik, köszönöm Microsoft, hogy agyvérzéssel tölthettem a húsvét vasárnap nagy részét az effektív pénzkereső munka, vagy akár pihenés helyett. Álljon keresztbe egy szögesdróttal körbetekert szamurájkard abban az emberben, aki az Office programcsomagért felelős. Hozzon neki három napig tartó görcsös hasmenést a húsvéti nyuszi.

De vidám is voltam délelőtt, egy hét alatt végre végigjátszottam a Ghost of a Tale-t, óriási királyság volt ez a játék. Nézzétek, milyen vagány rucikat hordtak össze az egerek.

3- What is one of the first things you will do when the pandemic is over?

Akkora társasjáték-partit csapok Botiékkal és a családdal, amekkorát még nem látott a világ. Lehet, hogy a végén még a Cyberpunk RPG-t is ki kéne próbálni, ha már megvettem pénzért.

Ja, meg a BSG-társas is úton van ám, reméljük ide is ér épségben.

4 – Are you an essential employee or do you know someone who is? Is this affecting you in some way?

Nem érzem magam annak, de a főnök papírt írt nekem arról, hogy az vagyok, és való igaz, hogy nehéz helyzetbe kerülne a cég, ha kiesnék. Közvetlenül nem, csak közvetve érint minket a járvány, ugyanis azokból az autóipari gyárakból élünk, amikben most leállították a termelést.

Egyébként nem változott nagyon a munkarendem; reggel dolgozni megyek, délután meg haza. Viszont minden sokkal csendesebb és nyugodtabb. Nincs kapkodás, senki nem siet, meg vagyunk becsülve már attól is, hogy létezünk. Ez jó, ezt meg kéne tartani járvány után is.

5 – What are you doing to destress during this stressful time?

Nem stresszelek különösebben, sőt, nyugodtabb vagyok, mert sok korábbi stresszforrás másodlagos lett. Nem kell most egy ideig a nyelvvizsga és esküvőszervezés miatt aggódnom, a pénzügyek miatt is kevésbé. Nem kell munkán kívül ide-oda menni minden miatt. Lelassult az élet és átrendeződtek a prioritások, és ez így jó.

Mondjuk vásárolni továbbra sem szeretek menni, kb. több a cigány a boltokban, mint előtte.

6 – Have you tried any new recipes during this time? Please share your recipe if you want to.

Kell hozzá egy üveg rum, meg egy pohár víz. Úgy kezdődik, hogy öntsd ki a vizet a pohárból a gecibe, tölts bele helyette rumot, és idd meg.

7 – Have you always lived where you do now? If not, how did you wind up in the place you currently live?

Hát itt születtem és nőttem fel, aztán egy ideig nem itt éltem, aztán a honvágy meg a nő meg a munka ismét hazasodort. Így.

8- Where is the last place you visited on-line?

A Mapsen? Város környéki eladó ingatlanokat szoktam keresgélni szanaszét, de főleg az elitebb városrészeken. Az ingatlanvásárlási kedvemet csak kicsit törte le a jelenlegi helyzet.

9- What is the nicest thing anyone has ever said to you?

Az ilyeneket nem tartom számon.

10 – Tell me about the last photo on your camera (phone or real camera or both!)

A hangkábelt fotóztam le az apósnak, úgy, hogy látszódjon az a két hely rajta, ahol már menthetetlen, mert a nyúl tegnap este szétharapta.