2009. július 31., péntek

Igazán, bocs hogy túl személyes a blogom. Frusztrált vagyok, az a legjobb szó. De legalább most már van király kurzorom, nincs fénivalóm.
A montecristo kész átverés :D Én végig azt hittem, hogy olyan ördögien részletes és zseniális bosszúterve van, amit húsz évbe került kitervelni az utolsó mozzanatig, és két kötetbe kerül elmesélni, hogy megértsük. Erre kiderül, hogy nincs is semmilyen terve, csak a rizsát hányták idáig, az tartott két kötetig. Na bumm.
De legalább már sorra hullanak a gonosztevők, mint a legyek. És ráadásul nem is Ő öli meg őket, hanem ők egymást.

Visszaolvastam a tegnapesti postomat. És szánalmas vagyok. Bárcsak ne lennék ennyire szánalmas.

2009. július 30., csütörtök

nemvagyokemós kicsitsem

koppany@kop-noteszgep:~$ sudo vi -R /etc/home/koppany/emotions.list

Néha azt kívánom, bárcsak ne értenék annyira a gépekhez, bárcsak ne lennék ennyire idős, bárcsak mégis idősebb lennék kicsit, bárcsak jobb képű lennék, bárcsak izmosabb lennék, bárcsak ne lenne asperger-szindrómám, bárcsak több barátom lenne, bárcsak értenék a nőkhöz, bárcsak ne lehetne hozzányúlni a pénzhez a bankszámlámon, bárcsak itt laknék az IKEA mellett, bárcsak ne kéne vágyakoznom semmire sem. Bárcsak jobban tudnám élvezni az életet. Az életemet.

koppany@kop-noteszgep:~$ sudo mv -f /etc/home/koppany/emotions.list /dev/null

kétségbeesett post

Elmondom, mi most a legnagyobb problémám. Az most a legnagyobb problémám, hogy bár az internet most nem szakadozik, körübelül 2-3 b/s-al csordogál lefelé a hálókártyámra. De ez nem a hálókártyám hibája, ő igazán rendesen végzi a dolgát, tegnap még nem volt ilyen, még ma reggel sem, csak körübelül de. 10 órától. Szóval most elmondom, hogy mire gyanakszom.
Arra gyanakszom, hogy a műszak elkezdtével itt a szomszédos irodaházban valami szerencsétlen geciláda vállalkozó saját szexuális élet hiányában éppen warezpornót néz az szentségtöréssel is felérő Internet Explorer 6-os verzióval, és mivel tűzfal nélkül használja a servicepackmentes Xp-jét (jobbra nem telik a vállalatnak, mert az ilyen köcsögök munka helyett maszturbálnak), olyan bőszen tömi tele a mi drága közösségi routerünket spammel, hogy szegény nem bírja a forgalmat, és kifekszik.* Erre gyanakszom.
Nos, üzenem a szerencsétlen geciláda vállalkozónak, hogy ma őt is meglátogatom a baseballütőmmel.
Tarthatatlan, ami itt folyik. Újfent ideges vagyok.
Na most ezt valahogy még fel is kéne juttatni a blogra.

* Valójában ennek az egésznek nem valami sok a valószínűsége, csak most jólesik kitölteni a haragom.

hajnali gondolatok

Be kell vallanom magamnak, hogy már jól áll nekem a borosta.
És azt is, hogy ezzel valójában csak a borotválkozás iránti lustaságomat próbálom leplezni.

És hogy mit keresek fent ilyen korán? Hát az úgy volt, hogy a szomszéd épülete 8:10-kor szokás szerint beriasztott ma is, ők biztos így szoktak felkelni. Úgyhogy a Baseballütő mellé felírom a bevásárlólistára a csörgőórát is, az sokkal diszkrétebb találmány, ők biztos nem láttak még olyat. És megmondom nekik, hogy a riasztóra meg inkább azt állítsák be, hogy akkor szóljon ha valaki éppen betör.
De bakker, akkor már inkább fúrásra és kalapálásra ébrednék szívesebben, mint egy kibaszott szirénára. Hajnali 8:10-kor. Lehet, hogy mégis inkább csak egy, de nagy baseballütőt veszek. Hajnali gondolatok vazzeg. Érzem, hogy ma jó napom lesz. Kettős gyilkosság és két rendbeli garázdaság vádjával.

Up: És még a net is ellenem fordult. Szarabb napom lesz, mint Jack Bauernek hatszor.

2009. július 29., szerda

na erre varrjatok gombot

"- Linus Torvalds can play 3D games in his head by interpreting the source code in real-time.
- Linus Torvalds takes one look at your desktop and knows which porn sites you visited. In the last ten years.
- Linus Torvalds can do an infinite loop in five seconds… in his head.
- Linus need not worry about Microsoft patent crap, he simply do `sudo mv /tmp/ms /dev/null`.*
- Linus only has 2 buttons on his keyboard ‘1′ and ‘0′
- Linus Torvalds is more powerful than root.
"

* személyes kedvencem

pidgin üzenet Sherpának, hogy tutira megkapja

(22.07.00) koppa'ny: huhh, sorry
(22.07.05) koppa'ny: ez a fos net háromszor szállt el egymás után
(22.07.14) koppa'ny: mit válaszoltál a kérdésekre?
(22.07.34) koppa'ny: ittvagy még?
(22.07.44) koppa'ny: még ilyen gány netet, ez nemigaz
(22.12.51) koppa'ny: legszívesebben vennék itt a szomszédos decathnlonban egy baseballütőt, laptoppal jelerősséget követve felkeresném a routert, és ízekre bontanám
(22.13.25) koppa'ny: nem maradna belőle semmi, amiről rá elhetne ismerni, hogy "na, ez egy router volt szebb időkben"
(22.13.33) koppa'ny: "csak megboldogult"
(22.14.04) koppa'ny: "mert jött egy kritikus lelkű fiatal, és dühében addig ütötte, míg a fáradtságtól össze nem esett"
(22.14.26) koppa'ny: "aztán hívták a rendőrséget, és szegénnyel kifizettették az okozott kárt"
(22.14.40) koppa'ny: de azért megérné hallod
(22.14.45) koppa'ny: de ebben az a poén
(22.15.02) koppa'ny: hogy én is jártatom a számat ujjaimat
(22.15.09) koppa'ny: és még asse tudom, hogy egyáltalán megkapod
(22.15.20) koppa'ny: mert nemtom, hogy mondtam-e már, de veszettül gány a net
(22.17.22) koppa'ny: és még az is lehet, hogy ittvagy, csak egyszerűen nem figyelsz
(22.17.29) koppa'ny: szóval honlap iránya a decathlon
(22.17.38) koppa'ny: és most kivételesen lesz okom baseballütőt venni
(22.17.52) koppa'ny: legközelebb az előzetesből* fogok írni
(22.18.00) koppa'ny: poén lesz

* mármint a beszélőkéről, de hirtelen az előzetes letartóztatás jutott eszembe
A jó édesanyját a facebooknak, hogy nem enged be a farmomra. Meg hogy nem teszi közzé a kommentjeimet. Húúú, de ideges vagyok most.

lol

Pattanás nőtt a bal fülcimpámon. Aki hasonló dolgokat tapasztalt, kérem jelezze.

2009. július 28., kedd

Úgy terveztem, hogy belátható időn belül grófi címet veszek magamnak, vagy legalábbis vicomte leszek, ahogy ilyen fiatalon lenni illik a magam fajtáknak ugyebár. Tanulok majd egy kis heraldisztikát is, és elkészítem a saját grófi címeremet is, hogy mindenki lássa, kivel van dolga.
Négy részre lesz osztva a címerpajzs, az egyik tiszta árpád-sáv lesz, a másikban szürke alapon arany végtelenjel (AS közmegegyezésen alapuló jelzés), a harmadikban a miskolci vár stilizált változata, a negyedikben pedig még nemtom mi, talán egy jegesmedve (Albertre utalva), vagy egy piros szerves molekula kék háttérrel (a hivatásomra utalva).
Menő lenne, az tuti. A következő félévre mint gróf JKL jelentkeznék be. Vagy mint vicomte. Vagy herceg. Majd meglássuk, mire telik. És az oktatóknak és dékánoknak excellenzának kéne szólítaniuk engem, és fogadhatnék saját inast, aki helyettem megírja a zéhákat, és ha nem tanulna rendesen, kirígnám. De címert mindenáron akarok csináltatni, olyan igazit, ami évszázadokig lehetne a családom címere, amit alapítok. Majd. Vagy nem.

Az van, hogy majdnem két hete teljes száműzetésben élek itt Budaörsön. Kajából meg kell enni ami van, ugyanakkor a fürdőszoba bútorzata fejlettebb, mint otthon; itt van 200 méterre az Osan, az ikea és a dekatlon, cangával is bármikor le lehet menni. Attól függetlenül szeretek itt lenni, mert így legalább néha biciklizem, mindenem megvan ami kell (kivéve kaja), és nem punnyadok egész nap a gép előtt (na jó, de), és így van időm az élet dolgain gondolkozni. Érzem, hogy kezdek megvilágosodni.
Széles karimájú szalmakalapban mezítlábasan olvasom a montecristót* a hintaágyban fekve, és máris úgy érzem magam, mint Tom Sawyer. Szinte biztos, hogy csak a szalmakalap teszi. Ma amúgy a fél napomat az ikeában töltöttem, és gazdagabb lettem egy antik hatású csörgőórával (otthon nem lesz hova tenni, de mindig is ilyenre vágytam, egyszerűen kellett), és egy fehér patkánnyal, akit Patinak neveztem el, és már most halálra tudom vele idegesíteni az összes hozzátartozómat. Pati jófej. Hehe. Mi ketten nagy tettekre vagyunk hivatottak. Juteszembe, Döme. Most otthon vigyáz a házra. És ki kéne már rakni majd a falra az oklevelet, ami azt mondja, hogy van egy jegesmedvém.

Még most feljegyzem magamnak, hogy szülinapomra majd home made Esterházy-tortát kérek, marcipán pingvinnel a közepén. És tegnap véletlenül hirtelen elfelejtettem, hogy hány éves vagyok, újra ki kellett számolnom. Bizony, ez már a kor.
És azt is megjegyzem még most, hogy ha majd bejön kishazánkba is, csináltatnom kell linuxos bankkártyát. Igen. Linuxos bankkártyát.

* Jobban mondva szenvedek vele. De legalább már az utolsó kötettel.

2009. július 27., hétfő

canga

Mivel úgyis olyan nagy divat mostanában, énis írok valamit a biciklimről.
Szóval én úgy hívom, hogy "bicikli", mivel ez csak egy bicikli, és nincs értelme külön nevet adni neki. Mivel én nem vagyok pesti, általában ritkán lopják el a biciklimet, ezt például még sosem lopták el, így már nagyon régóta az enyém, már vagy nyolc-tíz éve. Az alkatrészei eredetiek, semmi tuningot nem raktam rá, kivéve a kulacstartót, mert anélkül nem lehetne hol tartani a vadiúj thermokulacsomat, amit most szerványoltam egy hete, meg persze a támasztó is külön lett hozzá ott hátul.
Mint látható, elég puritán a felszerelés, nincs rajta semmi, csak váltó meg fék. De a funkcióját így is maradéktalanul betölti. Fontos megemlíteni a hátsó kereket, ami feltűnően gyakran leereszt (meg kéne már nézni), és a hátsó abroncsot, ami már bizony jól el van kopva (hát igen, a komlósi hegyek).
Tervbe van véve egy csengő is, meg egy pár vastag rücskös terepjáró abroncs, mert az valahogy jobban illik a stílusomhoz. Majd meglátjuk. A féket is ki kéne cserélni, mert gyengén fog, a pedálkart feketére festeni vagy valami, és műanyag pedál helyett valami fémet felrakni, mert az így gyorsan kopik. Öö, ennyi. Ráfekszem a témára.

2009. július 25., szombat

sziporkák 2

- Facebookon is elkezdtem egy farmgazdálkodós RPG-t, hátha trágyázásban jobb vagyok, mint Füstszörny-boxban. CRBRS ebben a pillanatban is éppen gyúr, mert megesküdött hogy bosszút áll azon a taknyon. De a hülye fészbúk az istennek se akarja megjegyezni, hogy a rabszolgám aki a farmon dolgozik néger, és hogy fekete haja van, és többnapos borostája. Mit nem lehet azon megjegyezni, hogy valaki néger?
Apropó, én szeretem ezekbe a szerepjátékokba beleélni magam. Itt a farmon például én vagyok a gazdag angol Lord, akinek ott a koszos néger rabszolgája, Bob, hogy gondozza a ranchot. És ha nem végzi jól a dolgát, levágom az egyik kezét. Itt nincsen ám lazsa. Radeczky Levi egyik elkóborolt tehenét már be is fogattam Bobbal, és ültettettem egy cseresznyefát, meg egy sor epret.
- Mi az, hogy reggel fél 9-kormég nincs fönt senki MSNen. Szégyen gyalázat. Mindenki punnyad. Jól van, akkor többször nem is nézek föl.
- Azóta Zsuzsi tehenét is befogattam, menhelyet is nyithatnék akár elkóborolt barna tehenek számára.
- A kedvenc rágóm a Wringley's Spearmint, ha valaki kérdezné. Punktum.
- Ezt eddig nem írtam le, mert nem mertem elhinni, de a Kürt Kft. hazai központja itt van tőlünk két utcányira. A leendő munkahelyem. Úgy terveztem, hogy ma elnézek arrafelé biciklivel, és ha már úgyis ott vagyok, beprotezsálom magam valahogy. Csak hogy ismerjenek, hisz' leendő munkatársaim lesznek.
- Úgy döntöttem, hogy ha netán véletlenül reinkarnálódnék, akkor újfent aspinak születnék. Azt azért nem mondom hogy ez áldás, de mindenképpen érdekes érzés.

2009. július 24., péntek

sziporkák

- A montecristo gróf kezd átmenni szappanoperába: ki kivel kavar, ki kivel érdekházasodik és ki kiket beszél ki kinek a háta mögött. Halál unalmas, már asse tudom ki kinek a kije, de én szívósabb vagyok mint egy francos könyv, és le fogom gyűrni.
- Egy rigó fél órán keresztül fürdött a mellettem lévő kutyaitató tálban, aztán amikor egy másik is oda akart jönni, elzavarta. Aztán tovább fürdött.
- Elő van fizetve a Magyar Nemzet, végre tudom magam idegesíteni politikai hírekkel.
- Kimondhatatlan örömmel tölt el, hogy már lassan egy hónapja nem kellett csatlakoznom a Neptunra. Amúgy. Így nincs oka a gyomromnak, hogy görcsbeálljon.
- Ponthatá-rock. Miért halnak le minden évben ezen a napon a felvi.hu szerverei? Mi az istenért nem tudnak felkészülni egy év alatt egy ilyen rohamra? De minden évben, ember. Miért nem bérelnek ki egy napra még plusz 20 szervergépet, oszt kész, meg lenne oldva, és talán még a ponthatárokat is meg lehetne nézni, és nem dobna ki 503 Gateway Time-outtal percenként a rohadt hálózat. Ez már gáz.
- A kis takonygombóc már megint kinyírta szerencsétlen CRBRSemet. Nem számított neki hogy csórikám még zsenge, alig három napja támadt fel halottaiból, éppenhogy támolyogni tudott szegény. Erre a köcsöge nem kinyírta megint? De most elegem lett, mostmár aztán istenesen feltápolom a kicsikémet, de brutálisra, aztán megkeresem azt a kis gecit és letépem a felső állkapcsát. Az anyjával szórakozzon. Ámmen.
- Jó dolog alkalomadtán látni is, hogy kinek az életét olvasom az idegen blogokban, ezért is bátorkodtam felnyalni egy képet a sidebarra magamról.
- Odakint meg fúj a szél éjszaka óta, így legalább most már nem csak dögmeleg van, hanem olyan, mintha az ég helyére egy hajszárító nőtt volna.

Jön még majd, csak most még gyűjtöm a tapasztalatot...

2009. július 23., csütörtök

És ezt is csekkoljátok, de azonnal, o my fuckin' God!
Ez tipikusan olyan dolog, aminél az ember már előre reméli, hogy nem lesz belőle semmi. Mintha csak az beszélhetne angolul, akinek már van nyelvvizsgája, de aki még csak most tanul szavakat, vagy nem vágja fejből és hibátlanul az összes igeidőt, az nem. Erre csak annyit lehet mondani, hogy cinkes. Nagyon unatkozhatott, aki kitalálta. Ilyenkor illik kicsit méltatni a blogger.com-ot.

Up: Jóvan, értem én a tréfát. Jó vicc volt. De amúgy nem érint különösebben, mert nem vagyok bloghus :-)

asperger-szindróma

Most jó sokáig nem leszek otthon, ezért nem tudtok megverni a következő bejegyzésemért. A kommenteket meg Blublue miatt tiltottam le, mert úgyis elkezdene oltogatni. Szal.

Fura egy dolog ez az AS. Ez olyan, hogy mindenkinél mást jelent akinek van, nálam például azt, hogy az érzelmi intelligenciám jó 10 évvel le van maradva az IQ-mhoz - és a valós koromhoz képest. Magyarul nem tudom, mi a helyes érzelmi reakció egy-egy helyzetre. Illetve tudom hogy mi lenne az (főleg filmekből, meg direkt meg szoktam figyelni másokat), de érted, most hiába mondják, hogy érezz részvétet és legyél szomorú, ha valaki meghal, ha egyszer nem vagyok szomorú olyankor. Meg ott van az is, hogy gyűlölök idegenekkel beszélni, akár telefonon akár személyesen, az ismeretlen embereket nagy ívben kerülni szoktam, és ez nálam családon belül is előfordul. Na meg ott van a szerelem kérdése, még sose voltam egy hétnél tovább szerelmes ugyanabba a lányba. Nem azt mondom, hogy ez rossz, vagy zavar, de már megszoktam, és bizony hiányozna, ha nem lenne. Mer' van egy lány, aki pl. aranyosnak tartja, hogy még sosem csókolóztam. Én meg valami misztikus dolognak, de azért az a bizonyos "egy hét" is szerepet játszik benne. Meg végül ott van az is, hogy nem tartom a barátaimmal a kapcsolatot, de ezt a témát már kiveséztem egyszer, és az sült ki a végén, hogy azért, mert egyszerűen nincs rá szükségem. Durva, de így van, és hiába mondják nekem, hogy "legalább hívd már fel vagy valami", ha egyszer nem akarom. Általában beszélgetni is azért olyan nehéz velem. Ez mind nem annyira feltűnő, mint ahogy most leírtam, mert már nagyjából tudom, hogy ha azt akarom hogy normálisnak nézzenek, akkor járnom kell mindenféle osztálybuliba, ugyanígy protokollból is szoktam néha írni az osztályhonlapra, meg úgy nagyjából tudom hogy mikor mit kéne tenni, csak éppen nem az jön a szívemre. Szóval valami törés volt nálam olyan 10 éves koromban, és ha éppen nem úgy viselkedem mint egy gyerek, akkor viszont csak állok, és ha valaki furán néz hogy mivan, akkor azt mondom neki, hogy "és akkor most mégis mit kéne csinálnom?". Tehát ezt jelenti az AS-címke ott alul.

Továbbá elhatároztam, hogy a blogom színvonala ennek ellenére töretlenül emelkedni fog, ahogy eddig is. Nem kell parázni.

2009. július 22., szerda

a szánalom legalja

Auchan, akciózott könyvek, borítón mosolygó fiatal nő, háttérben idilli és boldog környezet. Túlélési Kalauz Elvált Anyáknak.

2009. július 20., hétfő

shopping day

Ma tipikus shopping day volt amit tartottunk, egyik boltból mentünk a másikba. Voltam dobosboltban és fegyverboltban is. De a legszörnyűbb az volt, hogy nem tudtam vásárolni, mert nem kellett semmi, mindenem van. Sucks. Direkt shoppingolni mentem, 'oszt kiderült hogy nem is kell semmi.
Végül vettem magamnak egy félliteres gumi thermokulacsot, nagyon jól össze fogunk barátkozni, mert tökre tetszik, felpöccinthető kupakja van. Aztán amikor hazajöttem, elkezdtem egy elveszettkiskutya-keresgélős missziót CRBRS-el (aki már közben 4-es szintű lett), de az első állomásnál kegyetlenül lealázott egy zöld trutyi plazmaszörny, kinyírta szegénykémet, először fordult elő ilyesmi füstike szerény háromnapos életében. De még jó hogy anno drága pénzér' vettem feltámasztó kotyvalékot, így most van 10 életpontja a 100-ból. Négy napomba fog telleni amíg regenerálom szerencsétlent, de utána megkeresem azt a fikát, és nagyon durván bosszút állok rajta, annyi szent. A füstszörnnyel senki nem szenyózhat. Elkezdhet félni a kis köcsög.

2009. július 18., szombat

budaörsön

Aki kitalálta, hogy "á, nem kell kitáblázni azt a bográcsfőzéses szarságot, amit a Lánchídon fogunk rendezni", annak kurva az anyja. Meg annak is, aki 14 percre tette ingyenessé a netet, utána újra kell csatlakozni újabb 14 percre. De legalább van net, ez pirospont. Legutóbb még nem volt. Már attól féltem, hogy nem tudom tovább nevelgetni a dínóm.
És Koppány most tudta meg, hogy kifli volt a jele az óvodában. Egy nyamvadt, tízforintos, ázott tejes kifli. Na szép.

dínó

Csináltam magamnak dínót* a dinorpg.comon, és CRBRS-nek neveztem el, a Lost-beli füstszörny után. Küllemre is úgy néz ki amúgy egy nagy szürke füstgomolyag, és már hármas szintű támadásokra képes, a villámképessége már két ponton van, egyetemen tanul, felhőburgert eszik, és épp most vállalt el egy küldetést, miszerint friss halat kell vinnie egy néninek.
De már megküzdöttem vagy három farkassal és nyolc gombával, és kinyírtam mindet.** Most meg várnom kell másfél órát, hogy megtehessem a következő lépést.
Szánalmas vagyok. De legalább nem unatkozom.

* A helyes reakció itt az lenne, hogy WTF?
** Jaja, nagy kunszt gombákat nyirbálni.
Ha nekem valaha is csoportterápiára kéne járni valami miatt, azt csinálnám, hogy az utolsó alkalommal elővennék egy 9mm-est, és tarkónlőném magam mindenki előtt.
Amúgy meg mindjárt indulunk, nemtudom mi van már.

2009. július 17., péntek

tiplivan

Na, akkor kabbe gyíkok, én leléptem. Meglesem azt a sáros pocsolyát amit annyira hájpolnak ott a nyugaton. Fel kell jóelőre készíteni magam, hogy ott relatíve kisebb lesz a levegő cigánysűrűsége. Az izompólós napszemüveges seggarcok sűrűsége meg relatíve nagy, de majdmegszokom.
Az előbb meg rájöttem, hogy nekem olyan feleségem lesz, aki főállásban pszichológus. De ezt beszoptátok, mert ha így lesz, nem fogom leírni a blogomba, hehe. Vagy majd csak utalok rá vagy nemtom.
Két hétig el leszek zárva a világtól, úgyhogy a megfelelő reakció az lenne most részemről, hogy szárazra sírom itt a szemeimet a világnak, de valójában meg most jókedvem van. Meg egy Visa kártyám 250 kiló zsetonnal a mágnescsíkján. Meg egy tuti outletem Törökbálint külvárosában, juppijé. Hepaj lesz itt két hétig, meg vízpart, fotózni is fogok, meg csóró módon grillkolbászt sütögetni, meg magamat sütögetni a vízparton, meg grillkolbászt fotózni, meg csórókat sütögetni grillkolbásszal, meg fotót vízpartozni.
Meg viszem az uncsi gróf maradék két kötetét is alibinek. Mer' ugye nem sok időm lesz olvasni, mert azzal leszek elfoglalva hogy eredeti osztrák Nougat Bitssel tömjem a beleimet, és másoknak ne adjak belőle.
Hjaj. Fárasztó lesz ez a két hét. Valaki sürgősen dobjon meg egy túrórudival. De ne tejcsokissal, mert azt rühellem.

És hogy mindenkinek szép legyen a napja, itten van egy cukika kis mém, itt sétált a kapu előtt, én meg leütöttem egy baseballütővel és bevonszoltam a blogba:
10 ember, akit nem rúgnék ki az ágyamból:
Asszongya. Lucia Tovar, Denise Milani hatszor, Edina, Kitty, és Chloe a Smallvilleből. Őket szívesen blokkolnám. Jöhetnek egyszerre is.
5, már soha nem teljesülő vágy:
Űrhajósnak állni, azt hinni hogy a Starwars összes része cool, kezet rázni Hitlerrel, szerelmet vallani a legérzékibb csajnak a középsuliban, 100%-ig bugmentes Windows.
5, még teljesíthető vágy:
Feltalálni a tévét aminek vissza lehet pofázni, feleségül venni valami írtó dögös bigét, valami magas hegy tetején lakni egy faházban, megtanulni bánni egy gatling gunnal, megtalálni az örök élet titkát a macskám számára.
Kéne még a végére öt bepalizható blogger, aki megírja a saját hülyeségeit, de ma jó napom van, mindenki a vendégem. Kivéve Annalightot és Napot és Barit, mer' nekik kötelező.

Be van most dugva a szobámban az a Vape szarság, ami a gőzével vagy mijével elriasztja a hülye nagylábú szúnyogokat, szerintem az van rám ilyen hatással. Na én zúzok elfele, csocsesz.

agy

Azon gondolkoztam, hogy milyen lehet a kimenet, ha az agy elkezd bootolni. Szerintem ilyen:

Brain Bootloader 1.0 (bra1) 32354-13525-svvw4-3rw
Reading boot-record-volume from sector 0x000
Valid boot-record-volume found
Reading boot-catalog...
ID-string: Koppany
Boot-indicator: Bootable
Emulation: No emulation
Load Segment: 0x0000

*Checking: Temporal lobe......[OK]

*Checking: Thalamus...........[OK]
*Checking: Hypothalamus.......[OK]
*Checking: Cerebrum...........[OK]
*Checking: Amygdala...........[OK]
*Checking: Hippocampus........[OK]
*Checking: Memory image......[fail]
- There is no image to use, resume normal boot
Initiate Forebrain............[OK]
Initiate Midbrain.............[OK]
Initiate Hindbrain............[OK]

4 new device(s) detected:

validate drivers: left_leg, left_hand, right_leg,right_hand........
..............................
Installation completed, new devices are ready to use.
Checking signal strenght from medulla spinalis:..........
check complete: [98%]

All systems are ready to use. Starting neurons, press [Esc] to cancel:
start Neuron-1................[OK]
start Neuron-2................[OK]
start Neuron-3................[OK]
...

Remélem nincs benne sehol hiba, mert az nagy gáz lenne.

what's next

Zarándokútra megyek, hogy rátaláljak önmagamra és megbékéljek a lelkemmel, méghozzá a Balcsira két hétre hepajkodni, úgyhogy most ugrásszerűen csökkenni fog az egy napra jutó postok száma. Ugyanis nemnagyon leszek netközelben, csak ha megszán az ég, és valami csoda folytán a Balaton egy óriásrouterré változik, ami titkosítás nélkül osztja a netet boldog-boldogtalannak. Szóval nem lesz net, de a telefont sem fogom felvenni ha valaki hív, úgyhogy ezt megszívtátok. Feedeket attól még igyexem majd olvasgatni.

Továbbá itt nálunk hátul a mogyoróbokron punk mókusok garázdálkodnak, itt szórakoznak, vandálkodnak, mogyorókkal dobálóznak, és verekednek, és olyankor olyan hangot adnak ki, mint amikor egy mosómedve ráakaszkodik egy ember fejére. Szóval ők is még hallatni fogják magukat a blogban, mert nemsokára kifizettetem velük a kárt amit folyton okoznak.

És az is eszembejutott, hogy mekkora lenne már egy gyászhír Jeremy Benthamról az Észak-magyarország gyászhíres rovatába.

2009. július 16., csütörtök

lost 2

Mivel még most is azon agyalok, hogy hány felfedezetlen állomás lehet még a Szigeten, hogy kik és mikor építhették az óriási szobrot, hogy ki és miért akarta megölni Jacobot, hogy mit keresett egy kéttonnás Jughead H-bomba a Szigeten, és hogy a robbanása után mi történt Dr. Changgal és a többi Dharmással, hogy Sayid meg fog-e halni, hogy lesznek-e túlélő Dharma Initiative-tagok a tisztogatás után (a főszereplőkön kívül), és tényleg, hogy akkor ők most visszaugrottak a saját idősíkjukba, vagy maradtak ott '77-ben, vagy most akkor mi van,
hogy a Szörny az valójában tényleg Cerberus-e, hogy mi köze mindehhez Jack apjának, hogy hova a fenébe tűnt Claire, miért lett inverz-színű a főcím, hogy miért nem öregszik Richard, hogy mi van az egyetlen olyan állomással amit már emlegettek, de még nem mutattak be: a Temple-lel, hogy a barlangban talált két csontváz tényleg Bernard és Rose lesznek-e, hogy miért ilyen hülye módon halt meg Faraday, és hogy miért csak Jackkal közölték az írók a teljes történetet.*
Joggal vonhatom le a következtetést, hogy a Lost a filmtörténelem legelgondolkodtatóbb sorozata.
Igen, én még le vagyok ragadva a Hattyú-állomásnál és az elektromagnetikus kísérleteknél. Nem hogy még az Orchidea-állomás... azon ráérek egy hónap múlva gondolkozni. Ezért kell egy fél évvel a kövi évad előtt befejezni az aktuálisat, hogy legyen elégi idő átgondolni a történteket. Decemberig még el kell jutnom a Valenzetti-egyenletekhez és a számokhoz, amik a világ végét jövendölik.
És legfontosabb: hova lettek a számozott nyuszik?!

* kommentben várom a tippeket

lost

Zsinórban hét LOST részt néztem meg ma éjjel, ez 294 perc tömény rejtély, és egyszer sem aludtam el most az éjjel. Nagyon bedurvul az 5. évad vége felé, a sorozatban felmerülő kérdések 60%-ára választ ad az a néhány utolsó rész. A vége szokás szerint ütött, a fekete alapon fehér LOST-felirat most az inverzére változott egy pillanatra, ezzel is jelzik, hogy somebody changed the rules, és már csak két további évad várható (illetve egy, de kettéosztva). És azt hiszem végre megtudtam ebből a sorozatból az élet értelmét, seriously, man.

Viszont most itthon valami miatt nem megy a net.

Up: Mostmár megy a net, és azt akartam mondani, hogy két kedvenc részem van a lostból. Az első a S02E01-Man of Science, Man of Faith c. rész, mert az első öt perce akkorát ütött, mint még a filmtörténelemben soha semmi, és mert ebben a részben láthatjuk először Desmondot. A másik a S03E20-The Man Behind the Curtain, mert ebben esett meg a The Purge, a tisztogatás amiben az összes Dharmásat kinyírja Ben. Ez meg azért, mert egyszerűen csak durva rész volt, és mert kiderül belőle Ben múltja.

2009. július 15., szerda

döntés

Ma végre meghoztam életem legfontosabb döntését. Fontos kérdésben csak megfontoltan lehet dönteni, ezért felelősségem teljes tudatában úgy döntöttem, hogy a halálom után még maradok pár évig kísérteni, mielőtt továbbmennék. Poén lesz.

Továbbá a Pécéworld magazint meg azért utálom mostantól (eddig kifejezetten szerettem, de most pálfordultam), mert az egész a windowsról szól, hogy hogyan hozzuk helyre ha elkezd tönkremenni. Mondok egy példát: az e havi szám lemezmellékletén hét program foglal helyet, abból egy desktop-editor, a többi hat meg vírusírtó, minden fajtából.

2009. július 13., hétfő

Ma az volt, hogy annyi Lostot néztem, hogy szétcsesztem vele az agyam. És még nincs vége.
Holnap pedig csinálok Dharmás nyakörvet Dömének, f_szán fog mutatni rajta. Újra Lost-fan lettem, thank god.

blog awardot kaptam

Köszönöm Ann-nak, nagyon hízelgő. Ezért bátorkodtam kib_szni fentre a fejléchez, hogy mindenki lássa: emberiségellenes bűn, ahogy az az izé kinéz. Egyszerűen gusztustalan, nincs rá rendes kifejezés, lehet menni hányi. És nem is hoz lázba ez az egész, úgyhogy tojok rája, megyek Lostot nézni, de még előtte gyorsan megnevezem Bemapoet, Sherpát, Nergált és Nevembalintot*, hogy ha már az én blogom imázsa teljesen le lett rombolva egyetlen, jó helyre elhelyezett képpel, akkor már őket is magammal taszítom a romlottságba.**
Ez tényleg nem vicces, egy hét múlva szedem is le***. Addig meg mindenki halálra röhögheti magát. A szabály az volt, hogy hagyjak náluk üzenetet, de minek, hiszen úgyis olvassák ezt remélhetőleg. Az is szabály volt, hogy 7 ember, de ezt igazából leszarom. Még ilyen hülyeséget... most emiatt egy hétig rondán fog kinézni a blogom. Mi lesz, ha közben felszedek egy csajt, és véletlenül ő is megnézi? Bele se merek gondolni.
Mert a goldenblog, na az már valami, arra kéne kikerülni, azt szívesen kitenném, mostmár na.

Up: Azóta Naptól is kaptam egyet, kösszencs :-)

* Nem azért, mert az ő blogjuk a legjobb, hanem mert az ő blogjuk címét tudom fejből belinkelni hirtelen.
**Ugyanis szabály, hogy el kell merülniük a fertőben azoknak akiket itt linkeltem, és nekik is ki kell rakni ezt az ocsmányságot a blogjukra, utána meg a legutóbbi ebédet a wécébe. Joe, ezt most jól megúsztad, jössz nekem eggyel.
*** Na jó, igazából rajtam kívül mindenki másnak vicces.

2009. július 11., szombat

könyv

Alexandre Dumás. Méghozzá nem is kicsit. De én meg okos vagyok, és rájöttem, hogy sokkal gyorsabban haladok, ha a dialógusok monológnak is beillő részeiből elolvasom az első és utolsó mondatot. Abban bennevan a lényeg, a többi meg csak rizsa.
Bizony változnak az idők.
Amúgy meg azt utálom benne, hogy leírja a tájat, a házakat, az emberek ruháját, két oldalon keresztül beszél egy gesztenyefáról, de azt meg nem írja le, milyen az emberek arcberendezése. A haja mindenkinek fekete, minden második embernek van bajúsza, és mindenki 36 éves, és mindenkinek nemesi rangja van. Ehhez hozzá kellt tenni, hogy van vagy huszonvalahány szereplő, és egyiknek sem írja le az arcát, még a főszereplőnek sem. Így hogy a fenébe képzeljem el őket?

állapot

És hogy ilyen is legyen: Itt ülök kereszben az ágyon, ajtó bezárva (hogy ne jöjjenek be a rovarok és egyebek), az eső kopog hangosan a tetőablakon, és az utca fénye szűrődik be fátyolosan a hővédő roló mögül, egyedül a laptop képernyője világít a képembe. A processzorventillátor halkan duruzsol, a hálózati adapter pedig őrjítő (értsd: agyvelőrobbantó) hangon sípol, de már megszoktam.* Rajtam bézs póló van, és kockás rövidnadrág: a pizsamám. Egyedül a minimáldesignra szabott Firefox van megnyitva, azok keresztül írom a blogot hajnali fél háromkor. A conky másodpercenként diszkréten frissíti adatait, pislog egyet-egyet. Már a pingvin is álmos, nemsokára suspendbe teszem. Van még két feedem, azokat elolvasom.
A macskám a bejárati ajtó előtti lábtörlőn kucorog, szegény. Nem szereti az esőt.

* Egy év alatt már azt is kifigyeltem, hogy ha nagyon le van merülve és úgy tölt, akkor magas és recsegős a hangja, ha olyan 30-70%, akkor egyenletes, recsegésmentes középmagas a hangja, ha meg 80%, vagy fölötte, akkor meg ütemesen megreccsenenő, a töltés előrehaladtával egyre halkuló, mély alapsípolás, és egyre táguló időközönkénti reccsenések, majd az utolsó reccsenést követő csend jelenti a 100%-ot.

partitájm

Voltam ma Zsófiéknál, akik bulájt csaptak. Jó parti volt, a társaság felét még csak nem is láttam sose, de Scrabbleben legalább nem lettem utolsó (vagy mégis?), ittam valami meghatározhatatlan löttyöt, méghozzá egy egész pohárral, ettem félig elkezdett paprikáskrumplit, meg minden egyép heppi dolgot, esett is az eső, részegen kiabált is a házigadza, megcsillogtathattam a linuxos tudásomat is, meg ilyenek, és nem lettem részeg.
Egyetlen dolog nem tetszett, amikor valamelyik Depresszió-fan feketeruhás valaki a hátam mögött megjegyezte, hogy "a linux buziknak való". Na abba a pillanatban majdnem eljárt a kezem, de nem akartam ott mindenki előtt balhét csapni, ezért nyugton maradtam. De ezúton is jelzem, hogy többé ilyen kijelentéseket senkitől nem fogok eltűrni, még viccból sem. Én sem szoktam szidni mások operációs rendszerét, még akkor sem, ha Windows az. Ha az jó nekik, azt használják. Ha a linux jó nekem, azt használom. Maximum elmondom az előnyeit a másik rendszerrel szemben, de ilyet, hogy a "xy buziknak való", ilyet nem mondok. Szóval kultúrált viselkedésből bizony enyhe hiány jelentkezett.
De amúgy ezenkívül jó buli volt. A taxisnak 19 lepedőt kellett visszaadnia a húszasomból, és szakad az eső, úgyhogy holnap lehet hogy nem kéne futnom az erdőben.

2009. július 10., péntek

pénz

A dollár tegnap megint gyengült egy kicsit 195-re, de most még alig múlt dél, és már megint 199-en van, az euró is szárnyal, 276-on van, pedig már egy hete 275 volt folyamatosan. Bevallom őszintén, aggódom a forint miatt. És sajnos úgy tűnik, én vagyok az egyetlen.
És most jönne a politizálás, de inkább nem, mert még a végén elvisz a rendőrség. Ilyen világban élünk hát.

2009. július 9., csütörtök

kérdés

Amikor a könyvben párbeszédben az egyik karakter zárójelben mond valamit, azt úgy kell érteni, hogy a mondandójának azt a részét csak gondolja de nem mondja ki, vagypedig azt a részét a szerző fűzi hozzá kiszólásképpen a dialógushoz?
És ha narráció van zárójelben? Vagy monológ?

Egyébként lehet hogy csak az archaikus nyelvezet miatt, de észrevettem a mű első nyomdahibáját, az egyik szó végéről lemaradt egy i betű.
Igen, ez még mindig MonteKrisztó.

2009. július 8., szerda

Most van pimp my ride a tévében, most kezdődött, de én előre el tudom mondani, hogy mi lesz benne. Szóval az lesz, hogy megy az az Xhibit, az a feka nigger aki azt hiszi hogy kemény és minden hülyeségen röhög, meglátogat egy másik feka niggert, elviszi az autóját egy csapathoz, akik már nem feltétlenül mind feka nigák, de feltétlenül keménynek hiszik magukat, ott kitalálják hogy egyedi stílusú autót fognak csinálni, ezért berakják a verdába a lehető legnagyobb krómozott felniket amik még beférnek, rikító csíkozást festenek a kasznira, és végül a csomagtartó aljába beraknak 3 jackhammert és 10 plazmát amin a legújabb popslágerek mennek, és utána jön a tulajdonos, úgy csinál mintha örülne, mond egy gyors köszit, és nagyjából erről szól a műsor.

De énis keménynek érzem magam, mert ma reggel korán keltem, és elmentem futni az erdőbe, és minden reggel ez lesz mostantól a program, és ráadásul még kemény napszemüvegem is van, aviator stílusú. Már csak meg kéne borotválkoznom, és kéne egy fél üveg Johnny Walker a bárszekrényembe. Hopp, meg akkor kéne bárszekrény is.
A dollár meg 199 fölé ment, ha holnapra újra eléri a 200-at, én behalok. Sőt, lehet hogy még ma éjjel eléri. Vészesen gyengül a forint, gyerekek.

2009. július 7., kedd

most pedig leírom, hogy mit gondolok a sorozatokról

Smallville - Amerikai tinisorozat, fájdalom de ezt így ki kell mondanom*. Néha vannak benne dögös bigék meg robbantások, meg működik az AHA-effektus is, amikor Clarknak új képessége lesz, ami végül Supermanné teszi. Nem néztem sokáig, mert meguntam.

5ive days to midnight - hát ez egy jó sorozat, izgalmas, csavaros, és kék. De tényleg kék. Mint a zöld Mátrix, csak ez kék. Jellegét tekintve félig scifi, de hangulata az van. Jól fel van építve, tele van izgalommal, és a vége brutálisan jól meg lett oldva. Kár, hogy csak öt részes. J.T.

Stargate - Meg lehetett nézni. Fél évembe tellett. Az eleje jó volt, a vége felé egyre laposodott, és a vége már annyira lapos volt, hogy csak na. De szerencsére két mozifilmmel zárták a 10 évados scifit, és meg kell mondjam, hogy azok a filmek bizony felrakták a koronát. Mindössze két dolgot nem értek: miért nem hagyták végig szerepelni O'Neillt, és hogy csinálta Carter százados, hogy mind a 10 évad alatt olyan szép volt. A legjobban nekem a növekvő nehézségi fokozatú főellenségek tetszettek, a Goa'uldok -> replikátorok -> Ori, míg a goauldok ellen elég volt egy natúr földi lőfegyver, a végére már valami interdimenzionális sugárágyút kellett kitalálni, és még az is csak a replikátorok ellen volt jó. Az Orit nem mondom meg hogy győzték le, hehe.
De amúgy meg effektek terén szánalmas volt mind a 200 epizód, azokon halálra tudtam magam röhögni. Indeed.

Miracles - Na ez úgy istenigazából dark. Annyira azért még nem vészes mint egy horror, de ha éjjel nézzük, okozhat nyugtalan perceket. Nagyon durván vallásos témájú, de a szó pokoli értelmében. Nem az a fantasy vámpíros hülyeség, hanem végig hihető dolgokról szól, ez tetszett benne. És sok a vér, azzal írnak egyesek, meg egyszer eső helyett is esik. Kár, hogy majd' 20 rész után elkaszálták, lett volna benne potenciál, ez örökre szívfájdalmam lesz. Ráadásul épp cliffhangerrel volt vége. GOD IS NOWHERE

House MD - Szeretem nézni, ahogy Hugh Laurie adja a bunkót, és még rajtam kívül sokan mások. Ha rákattanok meg tudok nézni öt részt is egy nap (többet nem, mert amúgy tömény), viszont ha egyszer abbahagyom, rájövök hogy ez csak egy kórházsorozat, amiben valaki majdnem meghal, és 42 és fél percig senki nem tudja mibaja, aztán House kitalálja, és így végül nem hal meg. Wilsont meg kicsit sajnálom, mert szerencsétlen. Foremant is, mert nigger. It's lupus.

Lost - Direkt hagytam a végére a kedvenc sorozatom. Megmondom, mi a baj vele. Az a baj, hogy függőséget okoz. Kérdéseket tesz fel, amikre gyakran nem akar válaszolni, én meg nézem folyamatosan, hogy ez meg miért? miért? miért?. Sorozatok közül messze ez a legötletesebb amivel találkoztam, az epizódvégi cliffhangerektől meg tudok őrülni, a cselekménye meg lassú, de annyira, hogy az már fáj. Olyan sokmindenről szól egyszerre , hogy a cselekmény csak lassan halad előre (meg főleg a rengetegsok flashback miatt is), de ez nem is baj, mert tutkóra nézős ez a sorozat, hangulata posztapokaliptikus, zenéje idegtépő, főszereplői hullanak mint a legyek, és közben titkok vannak, melyekre nem derül fény, csak "a következő epizódban". Misztikum van benne ezerrel. Nézni kéne már, csak nem merem elkezdeni, mert akkor egy hónapig nem állok fel a tévé elől. Nergál, segíthetnél letölteni. 4 8 15 16 23 42

* Nergál és Denee már dobják is a köveket.

desktop

Most kivételesen kommentár nélkül. Mint látszik, az elmúlt napokban egyszerre erősödött az euró és a dollár is = a forint gyengült. A háttérkép, a sidebar és a dock-ikonok sajátok, magam színtelenítettem a vektorgrafikájukat. Minden saját :D
Az a hihetetlenül jó benne, hogy mindent úgy csináltam, hogy egy kattintással elérhető legyen. Egy kattintással látom, hogy melyik postafiókomba milyen levél érkezett, egy kattintással látom, hogy a jelenlegi 41 feedem közül melyik frissült, egy kattintással belépek az összes csevegőkliensbe egyszerre, böngésző is egy kattintásnyira van, mint a terminál. Cool.

Up: Csak szólok, hogy annyira de nagyon cool, hogy még az asztal-blogra is kikerült :-)
Na erre varrjatok gombot.
Na ettől lett most ez egy jó nap :-) Olyan se volt még pölö, hogy egy poston belül három szmájli legyen :-) Négy.
Azn gondolkozom, pontosabban vacilálok, hogy most úgyis ilyen vizes idő van odakint, el kéne kezdenem a Végtelen történetet harmadszor is. Hmm... most hogy meggondolom, pont 440 oldal, délután ötre a végére is érnék.
Másodikban Ildikó néni megkérdezte, hogy villámolvasó vagyok-e. Én meg azt mondtam, hogy nem. Én standard módszerekkel olvasok ilyen gyorsan :-)

Szörnyű éjszakám volt, két órán keresztül szélmalomharcot vívtam az időjárással. Nagyon meleg volt a szobámban, erre kinyitottam az ablakot, erre eleredt az eső, erre bezártam az ablakot, erre elállt az eső, erre kinyitottam az ablakot, erre eleredt az eső, erre bezártam, erre elállt. Maradhatott volna nyitva is, de ugye tetőablaknál ez nem mindegy.

Most, hogy ilyen szemléletesen leírtam az ablaknyitogatást, végre teszek is valami hasznosat ma, és rendet rakok. Az életemben.

mi volt ma

Most pedig mindenki örömére leírom, hogy mi történt ma.
Tizenegykor keltem, a szokásos, utána rákattantam a feedjeimre, utána letöltöttem egy új levelezőklienst, utána azt konfigurálgattam, utána bejelentkezett a nővérem a munkahelyéről, én meg mondtam neki, hogy legközelebb ha jönnek, elverem pinyóban a férjét. Utána írogattam baromságokat a HUP fórumra, csak hogy legyen ott valaki aki baromságokat ír, utána elmentem apának segíteni mérni. Egy olyan csáveszhez mentünk, aki nyolc hónapig volt kerekesszékben, mert műtötték a gerincét, megmutatta, hogy hol vágták keresztül a nyakát, és hogy hol van a hat csavar, ami jelenleg is tartja a fejét. Kedves bácsi volt, és nem kell fizetnie a parkolásért, mert ugye rokkant. Utána meg felvettük anyát, aki a corában soppingolt, és jöttem haza, és ennyi.

Van pom-bärem, és most a szokásostól eltérően nem mimóza volt benne, hanem egy tojásfa. Apropó mimóza, Hitlerkének tegnap kellett volna kikelnie, de késik. Akiről a múltkor azt hittem hogy Hitlerke, az csak egy aljas gyom volt, aki Hitlerkének adta ki magát. Meg is halt. Úgy kell neki.
És hogy ne ilyen szomorúan érjen véget a post, hosszú hónapok után megint rajzoltam a KSS-re. Oldalt a link a fotóblogra.
És most meg félek elaludni, mert valahogy mindig elfekszem a bal szemem, és az nem tesz neki jót, nagyon nem.

2009. július 5., vasárnap

megmondom, mit csináltam ma

Először is, reggel úgy döntöttem hogy ma nem fogok olvasni. Így én is jól járok, meg Monte Cristo grófja is. A mai nap szabadnap. Ezért tennivaló híján a GRUBbal kezdtem szórakozni, ami a rendszerem bootolásáért felelős, és majdnem sírás is lett a vége, de szerencsére már jól van. Én viszont nem, mert a bal karom nem akar engedelmeskedni nekem. Önálló életre kelt, és első önálló döntése az volt hogy lustulni fog. Egy kilincset is alig tudok vele lenyomni.
Holnapi fő teendőm lesz, hogy egy sketchet összehozzak Napnak a fotóblogomba, hadd örüljön.
És arra vagyok a legbüszkébb, hogy írtam ma öt bejegyzést a semmiről.

az ultimátum

Ha nem kapok összesen legalább 10 szmájlit kommentben ehhez a bejegyzéshez 12 órán belül, elpusztul a világ. Ez halál komoly. Ha élve megússzuk, elmondom hogy mi ez az egész. Ne kérdezzetek semmit, csak szmájlizzatok, azonnal. Mindegy hogy milyet, csak sok legyen.

Up: Amúgy meg ezt minden évben eljátszom, a szokásos módon mérsékelt érdeklődés mellett.

mindennek megvan az oka

Bocsesz, de most nemnagyon van kedvem írni, mert délután elestem a lépcsőn, és félig lebénult a bal karom. Remélem holnapra jobben lesz.

álom

Azt álmodtam, hogy megint vizsgáznom kell matekból, méghozzá ma.
Fú, kegyetlen egy éjszaka volt ez.

nocsak

Bevallom, emiatt izgalmas linuxot használni, így végre van okom emancipációért harcolni :)
Én csak egy átlagjúzer vagyok. Egy átlagjúzer, aki csak azt szeretné, hogy a többiek ne a másfajta skinje miatt, ne az eltérő iconsetje miatt ítéljék el. Ne a könyvtárszerkezet alapján bélyegezzék meg a rendszereket. Emberek vagyunk, operációs rendszereket használunk, és természetes, hogy nem használhat mnidenki ugyanolyat. Isten különbözőnek teremtette őket, de az utolsó ítélet napján, az Úr színe előtt egyenlőkként állanak majd egymás mellett. És én mondom testvéreim, hogy baj van az információs társadalommal. Baj van, mert a linuxot kirekesztik, lenézik, és szégyen hogy egyeseknek szégyenkezniük kell forráskódjuk miatt.
Én igenis harcolok a *NIX-rendszerek egyenjogúsításáért! Harcolni kell e nemes célért. Egy modern világban nem elég azt mondanunk, "hmm, már megint lefagyott." Egy modern világban hinnünk kell a változásban, tudnunk kell változtatni. A változásra pedig van esély, testvéreim. Egy olyan világban szeretném felnevelni a gyerekem*, amelyben nem kell ilyen (fenti kép) és hasonló képernyőktől rettegnem, ahol alternatív operációs rendszerről is elérhetők ugyanazok a szolgáltatások, amelyek a Micro$oftot használókat megilletik. Ahol olyanra tudom szabni a rendszermagot és a kezelőfelületet, amilyenre csak szeretném, gátak és korlátozások nélkül. Ahol nem kell eltűrnünk, hogy a Windows-rendszerek minden másodpercben hat párbeszédablakot és nyolcvan trójai-riasztást dobnak fel, és ez ellen nem tudunk semmit sem tenni. Igenis tudunk, a változás már közel van. Össze kell fognunk, és szabadságot, választást kell adni a júzerek kezébe!
Javaslom testvéreim, mutassunk jó példát gyermekeinknek nyílt forrású szoftverek használatával, és ne tűrjük el, hogy a Micro$osft monopóliuma eltiporja szabadságunkat, és egyben közös jövőnket. Ez a mi felelősségünk, mert mi alakítjuk az informatika történelmét, nem az alakít minket! Éljen a GNU, éljenek a nyílt forrású szoftverek. Köszönöm, és az Úr legyen veletek!

Igen, ez tipikusan 11 utáni bejegyzés. Sőt, már holnapi. A Fahrenheit-skálát pedig megtanultam, nem is nehéz. Kemény vagyok.
De közben észrevettem, hogy valaki elpártolt a rendszeres olvasóim közül, ej-ej. Ennyire nem írok jókat mostanában? Vagy mert nem emlékeztem megy Michael Jacksonról? Jól van, bevallom, ezek a montecristós postok unalmasak lettek, na de ennyire? Akkor a legközelebb már csak arról számolok majd be, hogy elolvastam végig.
Pedig én általában olvasócentrikus vagyok, de sajnos most rá kell küldenem arra a szerencsétlenre a titkosrendősrégemet, hogy addig kínozzák, míg magától vissza nem jön rendszeres olvasóim közé. Akar még valaki elpártolni?...

Up: a Rendőrségem kinyomozta, és egyedül csak te hiányzol onnan, Anett. Vagy hívjalak inkább... Nap-nak? >:) muhahahahaha...
Látjátok, én így fejben tartom hogy kik szoktak olvasni. Hát most mondjátok, mi a hízelgő, ha nem ez. Amúgy véletlenül pont éjfélkor írom ezt a bejegyzést, csak úgy szólok, érdekesség.

* na azért ne szaladjunk ennyire előre...

2009. július 4., szombat

jelentés

Jelentem, éjfél előtt negyed órával befejeztem az első kötetet. Kicsit uncsi volt az utolsó 100-150 oldal, de azért tisztelettel átrágtam magam rajta. És a 16. fejezet előtti bekezés meg nagyon rémlett, mintha már olvastam volna. De mivel még tuti nem olvastam sehol, déjá-vu-nek tituláltam az esetet.
Most pedig megtanulom a Fahrenheit-skálát, utána meg elkezdem a második kötetet.

monte cristo grófja - 1. kötet 2. rész

- Ez egyre jobb, mert itt már nem tudom, hogy mi fog történni. Mindjárt megtalálja a kincset.
- Megtalálta. Ő egész idáig szenvedett a börtönben, de én is az olvasással, úgyhogy a fele zsákmány nekem jár.
- Most meg szétosztogatja a régi, meghalt vagy eltűnt szerettei hozzátartozói közt a kincset, visszavásárolja a házát. Nagyon megható, mindjárt sírok. Főleg hogy közben HATTLERt hallgatok. És közben azt is észrevettem, hogy megnőtt a borostám. És hé! A fele pénzt én kérem!
- Az egészben az a legviccesebb, hogy tizenhat évvel öregebb lett és papruhába öltözött, és így már senki még csak fel sem ismeri.

- Érdekesen alakulnak most a dolgok. Szerintem nemsokára vér fog fojni.
De amúgy ez a regény sokkal jobb, mint egynémely, amit volt szerencsém (kötelezően) olvasni. A legdurvább számomra Az arany ember volt, na az annyira 100%-os tömény dögunalomból állt, hogy azt hittem, vagy felkötöm magam, vagy most helyben bealszom, de én azt képtelen vagyok végigolvasni. Úgyhogy nem is olvastam végig :) A felénél abbahagytam, 'oszt szevasz, mindenki jobban járt így. Komolyan, az egy merő szenvedés volt az a könyv.
Viszont Alexandre Dumas is lehet hogy csak a kor szelleme miatt, de néha nagyon hasonlít egy olyan íróra, aki jobboldali temporális epilepszia által kiváltott kóros hipergráfiában szenved. De legalább olvasható a regénye, már az is valami. Na, folytatom.
- 331. oldal, most indul bosszúkat állni.

- Na, mostmár hasis is van benne. De igaziból, ott zabálják magukba a barlangban, tömik mint a cukrot. Amúgy erről jut eszembe, hogy a hasis hatóanyaga a delta-9-tetrahidro-cannabinol, ismertebb nevén a THC, és a kenderből vonják ki rendszerint. Ezeket onnan tudom, hogy 3D-s szerves molekulák vannak beállítva képernyővédőnek, és már kívülről fújom mindet.
- Jesszus, ezek a szemem láttára szívnak be. Ez valami drog-népszerűsítő könyv. Dumas meg feltűnően részletesen írja le a drogozás hatásait. Túl részletesen. Most meg már két oldal óta a szexről van szó, ahogy a hapek be van lőve és azt képzeli hogy felcsinálja egy női szobor. Mókás.
- Most az író arról mesél, hogy egy kocsmáros mesél egy történetet egy juhászlegényről, aki egy haramiáról mesél egy történetet, aki egy titkos randevúról mesél a haramiavezérnek.

- A "Monte Cristo grófja" így egyben először a 392. oldalon hangzik el.
- Az egyik bandita megesküszik a Madonnára. Hát igen, ezt a könyvet nem most írták. Akkoriban még szép volt Madonna és egészséges, lehetett rá esküdözni.
- A szerzői mindentudás néha bizony idegesítő egy kicsit. Helyesbítek: Nagyon idegesítő.
- Most annyira rohadtul unalmas részhez érkeztem, hogy el is ment a kedvem az egésztől, majd éjszaka folytatom az olvasást, elegem van. Hogy lehet ilyennel elrontani egy fél regényt?!

Amúgy jól haladnék, ha nem lennének benne hülye unalmas részek. Ma éjszaka el is kezdem a második kötetet majd, csak most ebben a pillanatban épp' nincs sok kedvem olvasni, mert nem történik semmi. Szóval majd holnap jön postban az 1. kötet vége és a második eleje. Vagy még ma éjszaka.

tanulság

Onnan lehet felismerni a nyáriszünetet, hogy nem tudom milyen nap van ma.

2009. július 3., péntek

monte cristo grófja - 1. kötet 1. fele

- A főszereplő naiv, és rögtön az első fejezetben már van ellensége. Nem valami szerencsés pacák. Viszont sok pénze van és egy dögös Mercédese bőrülésekkel és két nagy légzsákkal.
- Még két ellensége van, és az apja csöves. Hát ez kész.

- 55. oldalnál kis szünet. Dantest elvitték tárgyalni, és most meg valami királypárti lakomáról van szó, de amúgy gőzöm sincs hogy most akkor mi van és ki kicsoda. Néhol amúgy kicsit uncsi a regény, televan üresjárattal. Egy T-800-as megjelenhetne és rendet tehetne, vagy valami. Dantes meg megérdemli a börtönt, mert folyton csak a nők után kajtatott, és nem vette észre hogy valakik be akarják mártani. Amúgy meg írtóra fárasztó tud lenni az archaikus nyelvezet.
- Még egy ellenség.

- 103. oldal, sokminden történt, a szerencsétlen börtönbe került. És közben mutatják a királyt is, Napóleont meg az ügyészhelyettest már vagy 30 oldalon keresztül, de az isten szerelmére, engem Dantes érdekel, nem a többi csóringer. Most nem tartok szünetet, addig olvasom amíg őt nem fogják mutatni.
- És mostmár az ellenségnek is van ellensége.

- A 129. oldalon végre írnak is róla valamit. Nem tudom, mit kellett eddig tökölni a második Restaurációval meg Napoleon 100 napos uralmával.
- Na, nem tartott sokáig. Most épp a cellatársáról van szó. Dumas meg néhol olyan barokkos körmondatokat ír, hogy azt sem tudom, fiú-e vagy lány. Ráadásul mindenféle hasonlatot és költői képet is tesz bele. Most már értem, miért háromkötetes ez a mű.

- 15. fejezet: már hat oldal óta csak a börtönbeli szenvedéseket írja. Elég lenne már.
- 149. oldal. Na, most kezd izgalmas lenni talán.
Á nem, mégsem.
Ja, de. Mégis.
- Már hét éve van a börtönben, olybá tűnik hogy énis éppen annyi ideje olvasom. Amióta nincsenek kötelezők, elszoktam az olvasástól hogy a fene vinné el.
- Hopp, a Cabanist Cannabisnak olvastam. Amúgy most épp az abbéval trécselnek, és a szökést tervelik.
- Háromnegyed hét van, még ma elolvasok hatvan oldalt, holnap meg annyit mint ma (240-et), és akkor két nap alatt végeznék is az első kötettel. Hát nem egy herripotter, az már igaz... az kétszer ilyen vaskos volt és feleennyi idő alatt letudtam.
- Már megint Cannabis. Valami vegyészt emlegetnek ilyen névvel.
- a 202. oldalon hangzik el először így egyben az, hogy Monte Cristo. És az egy sziget, nem egy hegy.
- Érdekes hogy a cellatársnak éppen agyvérzéses paralízise van, de azért még el tud mondani két oldalnyi monológot a barátságról és a szeretetről.
- Na. 220-nál végre megszökik. Bár nem úgy ahogy tervezte. Kemény a csávó, most elmegy pénzt szerezni, utána meg bosszút állni azokon, akik a sittre juttatták. De mostmár tényleg izgalmas ez a könyv.

- És végül a tervezett 240. oldalnál vége is pont a fejezetnek, elindul a csákó Monte Crsito szigetére a kincsért. Kicsit fáradt vagyok, de itt ma nem fejezem be, olvasom tovább éjfélig, mert most kezdi izgi lenni.
Holnap újabb post, addigis gyűjtöm az élményeket. A bejegyzés aljára ne figyeljetek oda, 11 és fél órája írom ezt a szöveget. Meg van nyitva a szövegmező, én meg olvasás közben kiegészítem az észrevételeimmel.

terv a mai napra

Ismét egy szép napra virradtunk. Inkább most nem írom le hogy mit álmodtam. Na jó, mégis leírom. Azt álmodtam, hogy rögtön az első nap kaptam két karót géprajzból, és azt mondtam, ez nem lehet igaz, biztos csak álmodom. Hogy ezt eldöntsem, megkóstoltam egy cukorrépát, és ha édes íze lesz, akkor nem álmodom*. Szóval ott termett egy cukorrépa, megkóstoltam, és édes volt, és azon kezdtem gondolkozni, hogy fogom ezt otthon megmagyarázni. Aztán felébredtem.

Szóval azt tervezem mára, hogy van egy félbehagyott grafológiás könyvem, de az nem is érdekel annyira. De az alapműveltséghez hozzátartozik, el kéne azt is olvasni. Aztán ott van Monte Cristo grófja, amit el szeretnék olvasni, mert csak utána tudom megnézni filmen, mert úgy érdekes. Már egyszer elkezdtem, de halál unalmas volt, ezért nem jutottam benne sokáig. De most érdekesebb lesz, mert minden fejezet végén Live fogom a blogban közölni, hogy épp mi a helyzet, ki kivel kavar és miért. Szóval várható még ma post.
Nem veszitek észre hogy szenvedek? Valaki megdobhatna már egy jó könyvvel!

* Amúgy a cukorrépának olyan íze van, mint egy cukros répának (ki hinné...). De csak ha érett. Mert ha még nem érett, akkor olyan savanyú, hogy az ember kihányja tőle a belét. Én már kóstoltam.

2009. július 2., csütörtök

Ma amúgy nemsokminden történt, lenyírtam odakint a füvet, rendetraktam a szobámban, kitakarítottam, és főztem egy levest. Az eredmény: jóllakottan ülök a tiszta szobában, és odakint meg fűillat van. És mindenféle rovar jön be ide a fényre, nem győzöm őket kivinni. Az előbb egy fülbemászó volt a szerencsés.

Apropó leves, a levesnek (általában) a nátrium-glutamáttól* van levesíze, ami a glutaminsav nátriummal alkotott sója, és az élelmiszerekre úgy szokták rávésni, hogy E621.** Tanulság: Ha valamire rá van írva, hogy E621-et tartalmaz, akkor az valószínűleg leves. Vagy valami levesszármazék.
Amúgy meg nem minden E-szám mumus, az E az azt jelenti, hogy élelmiszerekben használják.

* Áhh, most nem írom le a szerkezetét, el lehet képzelni könnyen: cikcakkos vonal, két oxigén-toronnyal a két szélén, középen meg egy ammóniumcsoport a molekula síkjából kifelé.
** Igen, bizonyára megártott ez a két félévnyi kémia.

napokig tartó nyúzás

Geek guruk szerint arról ismerszik meg a linux, hogy akármeddig használjuk egyvégtében, ugyanolyan jól fog működni. Nem szemetelődik tele a registry*, nem lassul le, nem fagy le, nem áll le, semmi baja nem lesz.
Ezért hát én most nyúzástesztnek vetem alá, a conkym úgyis jelzi, hogy mennyi ideje van már bekapcsolva. A lényeg, hogy minél tovább bekapcsolva maradjon anélkül, hogy újra kéne indítani.
Az előbb majdnem elértem amúgy az 5 nap 12 órát, de éppen akkor érkezett a legújabb kernel, és annak a telepítése után muszáj volt rebootolni. Mert a kernelcsere azon kevés műveletek egyike, amit az UNIX rendszer nem tud röptében elvégezni. Szóval most kezdtem az új sorozatot, és most tartok két óránál. Drukk, drukk.

Nergál, megtaláltam az első féléves tesis kék cetlidet 11 aláírással. Igényt tartasz-e rá, avagy kidobhatom.

* nincs is registry, hehe

felfedezések

Azt pedig még feltétlenül le kell írnom, hogy a strandon (ahol az ingyenes királyviktor koncert is volt), tettem két érdekes felfedezést. A következő dolgokat magamtól találtam ki, remélem nem mondok nagy hülyeségeket;

Az egyik a polipropilén étkészlet, amibe a kaját osztogatták. Propilénből ( H2C=CH2-CH3 ) készül polimerizálással úgy, hogy a kettős kötést felbontják, és a Pí-elektronok a polimerizációs kötésben vesznek részt. Így: [- CH2CH3-CH2 -]. Így kapják tehát a műanyagot, amit fehér granulátum formájában öntenek a fröccsöntő gépbe, és abba utána a tróger módon elkészített babgulyást teszik a strandon.

A másik kicsit bonyolultabb, a kétliteres Kinley gyömbérről találtam ki, hogy az bizony nedvesítő folyadék, mert a légbuborék meniszkusza mélyen benyomul a folyadékba a PET és a folyadék találkozásánál. Ebből következtethetünk arra, hogy alacsony a felületi feszültsége, de ennek látszólag ellent mond a tény, hogy a szénsavból (H2CO3) kiváló szén-dioxid buborékok ahelyett, hogy szétpattannának a folyadék felszínén, alatta megállnak és lebegnek. Tehát a felületi feszültségre felállított téves elméletem bizonyára ott futott vakvágányra, hogy nem vettem figyelembe a Palack anyagának (PET, polietilén-tereftalát, [- CO2-C6H6-CO2-CH2-CH2 -]) poláros folyadékokhoz való viszonyát. Mert előfordulhat, hogy hidrofil módon viselkedik a vízzel, ezért tűnik a víz alapú folyadékok felületi feszültsége kisebbnek.

Idáig jutottam el, utána hagytam a fenébe az egészet, és mentem a tesóimmal játszani a vízbe, egymást dobáltuk szivacslabdákkal. Ha orbitális baromságot mondtam, mégegyszer bocs, nem volt időm utánanézni még ezeknek.

2009. július 1., szerda

kép

Ezt a képet Nergálnak akartam elküldeni privát messzidzsben (ímélben), de annyira jól sikerült, hogy most hálleluja megosztom a nagyérdeművel. Nesze:Ez amúgy tipikusan olyan poén, amit csak én és Nergal érthet, plusz aki lehallgatta kettőnk beszélgetését tegnap este a meki előtt. Vagyis maga a Skynet. De nembaj, elkapjuk a képen szereplő T-100-ast, átprogramozzuk a memóriáját (ami közvettlenül a szemétbedobónyílás mögött található), és visszaküldjük az időben, hogy védje meg John Connort. Nehéz dolga lesz, ugyanis nincs lába. És esze sincs. De van viszont gatling-gunja, és sikerülni fog neki, mert a Skynet deafult módon butaaa.
Ezt inkább most abbahagyom, ennek a postnak olyan after eleven feelingje kezd lenni.
Amúgy Gimppel készült mi mással. (Brühühűű, photoshopot akarook!)

mém

Kezdem azzal hogy ma voltam Király Vic koncerten, és én szégyelltem magam az énekes helyett, de komolyan. Az igénytelenség legalja, amikor már a közönség érzi magát kellemetlenül*. De hogy vidáman fejezzük be a mai napot is, csórtam egy mémet, mert ilyen már régen volt:

Mi az első reakciód, ha reggel a tükörbe nézel?
Valamit kéne kezdeni magammal ma is.

Mivel lehet téged bármikor megnevettetni?
Általában elég egy jól időzített poén, meg az arra épülő többi jól időzített poén. De... hmm... mostanában ritkán nevetek. Na holnaptól ezen is változtatok.

Mikor és kivel csókolóztál először?
Ciki, de ilyen még nem esett meg velem.

Mi a kedvenc dalod jelen pillanatban?
Volt az életemben egy ötéves korszak, amikor a Depeche Mode Enjoy the silence volt a favorit, de most a Muse Sing for Absolution a befutó.

Kerültél már kínos helyzetbe?
Én állandóan kínosan érzem magam társaságban (ugye AS), de akkor a legjobban, amikor nem tudok befejezni egy értelmesen kezdődő mondatot, mert izé...
Pont mint ezt.

Mikor sírtál utoljára?
Hú, már nem emlékszem pontosan, de talán a Híd Terabithiában, amikor meghalt a csaj, na akkor. Illetve nem is volt igazi sírás, mert ott voltak mellettem a tesóim is, úgyhogy nem engedhettem meg magamnak a hisztit, de azért be kell valljam, könnybe lábadt a szemem.

Mentél már ki filmről moziban? Ha igen, mi volt az?
Én úgy vagyok ezzel, hogy ha már kifizettem a drága jegyet, akkor most már akármilyen ocsmány is a film, végignézem. Meg akinek tetszik, biztos nem venné jó néven, hogy mások ott film közben mászkálnak összevissza, mert azt én sem szeretem.
Szóval nem.
Viszont egyszer mindenképpen ki akarom próbálni, hogy megvárom a stáblista végét, teljesen a végét.

Hazudtál már azért, hogy valaki jobban érezze magát?
Nemzetbiztonsági okokból nem nyilatkozhatok. Felhívom az ügyvédem.

Ha te egy Heroes szereplő lennél, mi lenne a te erőd?
Hű, ez is ciki lesz, mert én egy részt sem láttam belőle (ígérem pótolni fogom ezt is). De asszem az a teleportálós japán, vagy ki, ő tetszett.
De énis tudok ám olyat mondani, amit más nem tud, például mi a kedvenc hemográfiai mondatod a Miraclesből? :P
Vagy egy egyszerűbb, hogy melyik Dharma-bázis szeretnél lenni a Lostból?


Mi volt a kedvenc játékod gyerekkorodban?
Nagyon szerettem a legót, még most is szeretem, csak már nagy vagyok ezért társaságban nem illik vele játszani. Pedig olyan űrhajókat és autókat tudtam építeni, hogy ihaj. Meg amúgy egy darab bottal is jól el tudtam játszani napokig, mint a legtöbb kisgyerek, szóval kicsit fura ez a kérdés.

VÁLASSZ!
Kávé vagy tea? Tea, mert a Teofilin neve vonzóbb, mint a Koffein. (Mert az hasonlít a Teofilra, ami a nővérem nyulának a neve volt.)
Vígjáték vagy horror? Vígjáték. Bár volt olyan horror, amin ugyanúgy röhögtem. És volt olyan vígjáték, amin féltem.
Avril Lavigne vagy Katy Perry? Az első csajt ismerem, a másodikat nem. De Avril asszem kanadai, és én csipázom a kanadaiakat (a south park óta), úgyhogy ő.
Gyorskaja vagy a mama főztje? Nyílván a mamáé.
Harc vagy béke? Nem vagyok hippi, de béke.
Bulizás vagy otthon ülés? Otthoni bulizás.

FEJEZD BE A MONDATOKAT!
Néha mindennél jobban vágyom arra, hogy... képes legyek egy ültő helyemben hat órán keresztül folyamatosan tanulni a vizsgákra.
Ha szomorú vagyok vágyom arra,hogy... valaki megnyomja a Backspacet, és átírjuk a szomorú történetet valami vidámabbra.
Semmi pénzért sem... válnék meg a macskámtól. Meg a jegesmedvémtől sem, Alberttől. Komolyan, van egy jegesmedvém. Ezt tök fura kimondani. Pedig így van.
A zene számomra... munka, szórakozás, az életformát is írnám, de az olyan elcsépelt egy közhely. Kicsit nehéz ezt megfogalmazni, mert 10 évig zongoráztam, hat éve dobolok, öt éve játszom ütőegyüttesben és harmadik éve szimfonikus zenekarban, és mindeközben folyamatosan alakult az ízlésem. A klasszikus zenéért odavagyok, az elektronikusért úgyszintén. Csak az olyan zenéket nem szeretem, amik mögött nincs valós tehetség, csak pár óra alatt összedobált számítógépes loopok és nuku hangú rapperek / nuku tehetségű Dj-k, akik azt hiszik hogy kemények. Ezekről süt az igénytelenség. Ezektől kíméljetek. Szóval a lényeg, hogy a zene és én, hát úgy megvagyunk. Mindketten ismerjük a másikat, bízunk egymásban. És ez jó dolog.

* Félreértés ne essék, nem az énektudásával van bajom. De engem franciaországba hívnak kétévente, értitek, egy ilyen orbitális haknit messziről kiszagolok. Ehhez tapasztalat kell (reméljük Viktorkának idővel az is lesz), és az is fontos, hogy ne ebből éljen az ember, mint sokan csinálják. Mert ebből itthon nem lehet megélni. Ez tény. Én tudom, szakmabeli vagyok.
Ezt most jól megmondtam.
Elegem van magamból, hogy ilyen kiállhatatlan vagyok, és agglegény.

urban terror

Az urban terrorral* játszottam az előbb egy francia szerveren, és a francia játékosok tök rendesek. Én állok ott n00b fejjel, azt se tudom hogy kell lőni a mordállyal ami kezemben van, ők meg mondják hogy hol az ellenség, és tök vicces hogy mindig én nyerek mert én maradok legutoljára :P és még campelnem sem kell. Büszke vagyok magamra, meg a franciákra is, tényleg nagyon rendesek. Mindig amikor miattam** nyert a kék csapat, enfant powaa-t kiáltottak. Vicces volt.

Ez meg nem tartozik ide, de nem akarok külön bejegyzést neki, de engem natúr óriás túrórudival bármire meg lehet kapni. Tényleg bármire.***

* Erről tudni illik, hogy egy CSé-szerű FPS, csak annyi különbséggel, hogy a két csapat a pirosak és a kékek, és hogy tegnap játszottam vele először.
** a bénaságom miatt, hogy még ellenséget sem találok
*** Igen, szexuális szolgáltatásra is, de azt csak lányok részére.