milyennapomvoltma

A mai napomat valahogy nem úgy terveztem, ahogy alakult. Reggel ahogy felkeltem, megláttam milyen jó idő van kint, süt a nap, csiripelnek a madarak, úgyhogy ennek örömére egész nap bent akartam poshadni a gép előtt, ahogy ilyenkor lenni szokott. De aztán végülis egész nap kint ugrándoztam a friss levegőn, instállom, na. Meg fát vágtam, meg jaj, hát a nap csúcspontja:
Végre csőtörése volt a szomszédnak, és én önjelölt töltésfelügyelőt és gátvédelmi biztost játszottam, eltereltem a vizet balra, aztán oda gátat raktam és jobbra tereltem, aztán megint balra, aztán egy méterrel arrébb ugyanez. Aztán meg hidrodinamikai kiselőadás-füzért tartottam a szüleimnek, aztán leveleket meg kavicsokat meg csigaházat úsztattam le a rakoncátlan hegyi patakon, és amikor már nagyon untam magam, akkor meg nekiálltam lefényképezni, eredmény a fotóblogon. Felhívnám a figyelmet, hogy photoshop nélkül csináltam a képet. Meg is látszik.
Hű de nehéz olvasni ezt a bejegyzést, teleraktam mindenféle nehezen értelmezhető szókapcsolatokkal. Nem volt szándékos. Kakaós volt. Az a kalács, amit ma sütött anya.
Hülyevagyok.