film

A kedvenc filmes kategóriám alighanem a mindfuck scifi. Meg tudnék bolondulni az ilyen filmekért, Solaris (az eredeti)*, 2001-űrodüszeja, meg ilyenek. Annyi kikötésem van, hogy maradjon a hihetőség talaján, ne legyenek benne orbitális baromságok mint a Mars mentőakcijóban, ellenben egy konkrét főszereplő űrhajós szemszögéből mutassa a dolgokat, legyen benne egy olyan rész, amikor végképp nem tudom eldönteni, hogy ez most csak halucináció vagy a valóság, és legyen benne egy beszélő központi számítógép, ami meghibásodik és gonosz lesz. Yeah. És NE legyenek benne űrlények, mert az olyan illúzióromboló. Ha meg mégis vannak, akkor legalább ne mutassák meg őket, mert számomra a Világok harca is az ominózus pincés jelenetnél ért véget, onnantól már csak egy gagyi nyálas B-kategóriás izé volt. Miért nem tudják felfogni végre, hogy az űrlények csak addig félelmetesek, amíg nem látjuk őket? Amúgy meg nem is kellenek űrlények, sokkal izgibb az, amikor a szerencsétlen űrhajós a saját elméje ellen harcol. Meg a gonosz számítógép ellen.
Ezt azért írom, mert nemsoká ki fog jönni még egy ilyen film, a Moon, biztos csak azért, hogy az én filmnézős lelkemet kielégítse. Addig is benyomom a Sunshinet, amit Joe fog hozni ma, remélem. Bár az inkább csak scifi lesz, de majd meglássuk.

* Na, a Solarisról annyit, hogy eredeti szovjet gyártmány, szerintem még jobb is, mint a 2001, mert van értelme, és végig van benne feszültség is. Aztán a fejlett nyugaton valamiért azt gondolták, hogy csinálnak belőle reméket George Klúnival, na az olyan is lett, meg se nézem soha. Azért jó volt, mert hiába szovjet, hiába 40 éves film, én mégis azt mondom, baró. Kicsit elnyúzza ugyan a történetet, de a Lostot épp ezért szeretjük. Aki megteheti, nézze.
De a 2001 is alapmű, abban van először a gonosz számítógép. Hátborzongató. És reális.