2008. szeptember 11., csütörtök

negyedik, utolsó nap

Na ma is volt nap. Direkt sokáig aludtam, hétig, mert csak második órára kellett bemennem, aztán amikor oda bementem, kiderült, hogy nem is kellett volna bemennem, mert van ECDL-jogsim. Direkt átaludtam az első lyukast, és utána kiderült, hogy még van három. Legközelebb tehát csütörtökönként déltől lesz suli, és háromra vége.
Aztán közgazdaságtani alapismeretek jöttek egymás után két óra, abban meg az volt az érdekes, hogy az oktatónak volt egyfajta fura buzis akcentusa, és kívülről meg úgy nézett ki, mint akin most ment át egy medve. Úgy adta elő a közgazdaságtant, mintha önmaga paródiája lenne. Jó volt, az első órára egy csomóan (legalább 50%) nem jöttek be, mert hogy "közgáz, az minek, semmire sem jó, inkább máshol alszom", de utána amikor elkezdődött az óra, olyan szinten szénné röhögtük az agyunkat az oktatón, hogy a hiányzó 50% visszajött a második órára, hogy ők se maradjanak le a jóról. Voltak, akik az első padból direkt hátra költöztek, mert egyszerűen nem bírták ki, és nem akartak szemet szúrni a tanárnak. Én a magam részéről a pulcsimba temettem az arcom, mintha aludnék, csak az lehetett a fura, hogy rángatóztam közben, mintha sírnék. Há' majdnem sírtam is kínomban már. Ez lesz a kedvenc órám, akkor is röhögni fogok, ha karót kapok belőle.
Hú, még mindig vigyorra áll a szám. Mi lesz így a vizsgán?
Az aláírásnak feltétele nincs, az egyeseket meg nem fogja beírni, ő mondta, de én akkor is be fogok járni órára, ennyi jó történjen már a héten, ilyen jól még sose szórakoztam. De úgy igazából nem. Röhögőgörcs 120 percen keresztül.