Az elmúlt héten az történt, hogy esténként Bay Zoltán atomfizikus, a Tungsram gyár néhai igazgatójának (és a munkahelyem névadójának) háromszáz oldalas beszámolóját olvasom a második világháborúról és az azt követő közel negyven évről (rendkívül olvasmányos egyébként), meg pokemonozom (SoulSilver, a Normal Gymet sehogy sem tudom beatelni, pedig van egy Kadabrám, egy Dittom és egy extrán feltápolt Togepim is többek között, és ARGH. Btw egyszer tán posztolni is fogok róluk mert az so much fun), a szabadidőmet pedig Asszonypajtással töltöm, illetve irodalomkutatással a nemmagnetit alapú ferrofluidok után, illetve pánikolással amikor egy szál alsóban felveszem a telefont, és kiderül, hogy 12 órán belül prezentálnom kell az oktató előtt a prezentálnivalómat, pedig nekem még előtte egy oda-vissza buszozást és egy pulis meetinget is túl kell élnem, aztán utána meg kiderül, hogy nem is másnapra kell, hanem ráér két hét múlva. Jövő pénteken lesz egy vizsgám, utána egy prezentációm a diplomamunkámból, utána pedig két prezentáció a csillagdában, ami az optikai lencsék képalkotási hibáit, és a Musca nevű apró, de annál érdekesebb déli csillagképet foglalja majd magában. Akit érdekel az jöhet.
Hiszek abban, hogy hülyeség külön alkalomra várni, amikor egy illetőnek egy adott időpillanatban egy adott eszközre van szüksége, hogy egy adott tevékenységet segítsen elő vele. Ezért hát spontán vettem M-nek egy ZTE bléd hármat, mert nem volt mobilja.