2011. február 5., szombat

Találtam az előbb egy oldalt, ahol részletesen leírják, hogy kell olyan sisakot csinálni alufóliából, hogy éjszaka ne raboljanak el az ufók. Nekem jobb módszerem van, én minden este meg szoktam enni egy narancsot. És segít, eddig nem is raboltak el az ufók. És a denevérektől is megvéd. Újra és újra elcsodálkozom azon hogy mennyi idióta ember van még életben. Az ufóknak rendkívül fejlett technológiájuk van, de egy alusisakos idős szenilis emberrel bizony már ők sem tudnak mit kezdeni.
Aztán van egy nő, aki azt állítja, hogy idegenek termékenyítették meg. De szerencsére heteken keresztül óránként egy gramm aszkorbinsavat evett (c-vitamin), és ezzel sikerült kinyírnia a fejlődő hibrid magzatot. Négyszer. Egymás után. Mert összesen négyszer dugták meg az élienek, mikor látták hogy sorra elvetél. Aztán utána csinált ő is alusisakot.
Igazából most nem látszik, de én éppen hihetetlenül jól szórakozom most itt a képernyő másik oldalán, köznapiasan szólva majd' befosok a röhögéstől, mert ez annyira kurvajó.
Azt is írja, hogy a bőrükön keresztül táplálkoznak, ezért attól is feldobják a pacskert, ha mondjuk rájuk fújsz a dezodoroddal. (Erre hogy a faszba jöttek rá?) De a jó hír az, hogy így legalább olcsón fel lehet fegyverkezni egy intergalaktikus háborúra.
Ja, amúgy csak feliratot kerestem a 4400 évadzáróhoz, de elkalandoztam, túl sok volt a csábító hiperlink.
Ez meg a mostani képernyőképem.

A jobboldalin látszik is az új menő feedolvasóm, azon belül pedig egy reklámblogos és egy obszcén képregényes blog legújabb feedje, amin hálistennek éppen semmilyen kompromittáló hímvessző dolog nem látszik. Ezzel csak villogni szoktam amúgy, két éve (mióta linuxom van) nem bírom megszokni ezt a több képernyős fícsört, és csak egyet használok.

Na és most, hogy megittam a Dharmás sörömet, és a fícsörökről van szó, mesélek most nektek egy érdekes linuxos mesét.
Szóval az van, hogy van a Gnome2. Ez a felhasználói felülete a linuxok egy részének, windowsos hasonlattal élve olyan mint egy skin,* de annál több, mert bizonyos felületen csak bizonyos programokat lehet futtatni, amik arra a felületre íródtak. Másik felületre más programokat írnak. Persze van átfedés a kettő között (olyan progik amik sok felületen futnak), és szinte az összes program tud felület nélkül is futni (parancssorból, ami olyan mint a cmd.exe), a legtöbb átlagos user tehát ezt a Gnome-t használja, vagy a KDE-t. Ez a kettő a legelterjedtebb, de ezeken kívül több tíz féle van még. És ha nem akar az ember parancssorba pötyögni, akkor valamelyiket mindenképpen telepítenie és használnia kell.

Namármost. Nagyon durván ki van borulva a bili, ilyet nem láttam még mióta a linuxot ismerem. Az van ugyanis, hogy éppen készül a Gnome3, a Gnome legújabb verziója. A fejlesztők meg bejelentették, hogy a beállításokból kiveszik azt a lehetőséget, hogy ha lecsukod a notebook fedelét, akkor csak a képernyő kapcsoljon ki. Eddig az alapbeállítás az volt, hogy ha lecsukod, akkor a gép suspendbe kerül (ki is jelentkezik), de ezt a beállításokban ki lehetett kapcsolni. Ezentúl nem lehet majd. Ezentúl ha valaki azt akarja hogy csak a képernyő kapcsoljon ki, akkor kézzel kell átírni a konfigurációs fájlokat hozzá.

Az eset kapcsán több dolog merül föl:
- Csak hogy érzékeljétek, hogy folynak nálunk [linuxosoknál - a szerk.] a dolgok. Kivesznek a fejlesztők egy apró beállítási lehetőséget, és egyből a torkuknak esik az egész gnome-os közösség, ezerszámra küldik a bugreportot, a kommenteket a blogokra, a flémeket a fórumokra, a leveleket a fejlesztőknek, forradalmi hangulat uralkodik itt is mint Egyiptomban, de nem is csodálom, engem is felháborít a dolog, nem ehhez vagyok hozzászokva. Ahhoz vagyok hozzászokva, hogy a gnome-t azért szeretem, mert mindent, értsd: MINDENT meg lehet benne változtatni néhány egérkattintással.
- Ésszerű érveket hoznak fel az userek. Azért csukják le, mert nem akarják hogy éjszakai letöltés/backup művelet közben világítson a képernyő, dokkolóra/projektorra rakják a notit, vagy egyszerűen csak átviszik egyik szobából a másikba. Másrészről meg nehéz felfogni, miért fájna a fejlesztőknek egy apró beállítási lehetőséget benne hagyni a rendszerben. Egy olyat ami eddig is benne volt és nem is véletlenül, mert sokan használták is.
- A konfig-fájl átírása nem bonyolult dolog (fájl kikeres, megnyit, átír, elment), de mindenképpen bonyolultabb, mint három kattintás a vezérlőpultban. Eddig is megesett néha hogy valamit a konfigokban kellett turkálnom. Ez (is) egy ilyen rendszer. De miért kell kiszedni a könnyebbik utat a nehezebbik mellől?
- De a legérdekesebb, hogy a fejlesztők mivel magyarázzák a dolgot: azzal, hogy ha a mac notebookok fedelét lezárjuk, akkor rendszerint elolvadnak, és a feature kivétele ezt hivatott megakadályozni.

Kérdések: Hányan használnak mac notebookon gnome-s linuxot az összes gnome-s linuxoshoz képest? Miért nem vetik el az ötletet a rendkívüli mértékű ellenséges fogadtatás ellenére? Ki mondja meg, hogy mit tartalmazzon a gnome: a felhasználó vagy a fejlesztő? Mi van, ha figyelembe vesszük a képernyőlecsukás mellé azt is, hogy hálózatra van-e dugva a gép? Fog-e valaki a GPL jegyében hobbiból külön grafikus programot írni a hiányzó beállításra? osX-es Mac laptopoknál mi történik, ha lezárom a képernyőt?

A tanulságot mindenki vonja le maga. A probléma érdekes, egy nem-linuxosnak meglehet, hogy kissé idegen is. "Closing the lid of my laptop means [I don’t need to interact with it right now], not [it doesn’t need to run right now]." A botrány göngyölődik, mindenesetre néhány fejlesztő hozzáállása egyelőre "el lehet menni, TESSÉK!"-szerű. Meglátjuk, mi lesz. Egy dolog biztos: nem kötelező Gnome3-ra frissíteni a Gnome2-ről. Még.

* Úgy a legkönnyebb elképzelni, ha azt mondom, hogy nálunk a grafikus felület maga is egy külön program. Más grafikus felületek is vannak, azok hasonlóak, de más programok. Nehéz elmagyarázni, de megérteni nem az, majd egyszer megmutathatom.

2011. február 4., péntek

4400

Elkezdtem nézni a 4400-at (mit mondhatnék, kifogytam a sorozatokból). Azt fogjátok mondani hogy ebbe is csak az élvezet kedvéért kötök bele, de.*
Egy jó ötven percig tetszett is meg minden. De tényleg. Aztán a következő történt.
Tény: egy héttel a visszatérésük után 65%-nyi ember Seattle-ben maradt. Oké.
Mint mond a nyomozó: véletlen egybeesés. Oké. Benne van a pakliban, de őt amúgy sem az eszéért fizetik.
Mit mond a CDC-s tudóscsaj: statisztikailag szignifikáns kóros elrendeződés. És még ezt emlegeti vagy kétszer.
De arra egyikőjük se gondol, hogy akit tíz évnél régebben raboltak el - vegyük mondjuk az '51-ben elrabolt néger katonát vagy a '38-as születésű kislányt - kurvára nincs már családja és lakhelye se, és kedve se világkörüli hajóútra menni, és talán ez lehet az oka hogy Seattle-ben marad. Ez tipikusan olyan dolog, hogy csak a miszticizmust sulykolják, húú de rejtélyes, vajon miért maradt az emberek kétharmada a városban, ennek biztos valami természetfeletti oka van, ufók léteznek, meg hand of God.
Ezzel a kivert biztosítékkal együtt**, meg a szokásos amerikai school bullying és romantikus klisékkel együtt 6 pontot adok a sorozatnak az első rész alapján. Megnézzük feljön-e innen, mint a talajvíz dexter. Szóval mondhatni eddig bejövős. A nemzetbiztonságiak főnökét bírom, jó arc. Azt az ominózus jelenetet meg ki lehetett volna hagyni úgy ahogy van. Nézem tovább.

* azt hiszitek én élvezem, hogy már egy filmet se tudok végignézni normálisan, mert logikátlan hülyeségekkel van tele?
** nem direkt csinálom, én tényleg elfogulatlanul állok hozzá mindenhez, de ezeket nem lehet nem észrevenni, kilógnak a filmből

random gondolatok

Szerkesztőségi tag lettem a linuxmint.hu-nál, asszem ez életem második legjobb napja. Az első természetesen az lesz, amikor végre feleségül vehetem a csippantós beléptetőkártyám.

Idén csak 3 db csoporttársam posztolt ki facebookra tárgyfelvétellel kapcsolatos negatív tartalmú üzenetet. Azt hiszem ha a neptun nem is, mi fejlődünk szellemileg.

De azért sírni támad kedvem, amikor az egyetemi könyvtár mellékletként küld egy .doc fájl, ami némi szöveget és egy linket tartalmaz, majd a hozzá tartozó emailben leírja hogy nyissuk meg a fájlt mert abban benne van minden.

Olyat láttam a tévében, hogy egy szereplőnek egy monológ közben változott a szinkronhangja. Valami western volt. Aztán pár mondat után visszaváltozott az eredetire. Weird.

Rég nevettem annyit könyvolvasás közbe', mint C. Sagan: Korok és démonok 11. fejezete alatt. Aki nevetni akar más emberek hülyeségein, annak erősen ajánlom.

2011. február 3., csütörtök

És TÁDÁÁM, végre sikerült úgy tökéletesen megpucolnom egy narancsot, hogy nem sértettem meg a belsejét. Achievement unlocked.

2011. február 2., szerda

Terveztem lostos címkét szabvány félliteres eu(?) sörösdobozra. És vagyok olyan kedves hogy közzéteszem.

a király visszatért

Voltam ma mindentudásegyetemes előadáson, nem volt nagy szám, már csak amiatt is érdemes lesz megnézni a tévében, hogy én benne vagyok. Majd nézzetek meg, meg Zolit is, ott fog ülni mellettem.

Meg végignéztem a filmet. Rájöttem, az néhol a bajom, hogy túl egyszerűen oldja meg a konfliktusokat, nincs benne csattanó vagy aha-élmény. Vasudvart valahogy végleg és totálisan el kéne pusztítani, hopp, hogy-hogy nem, pont egy víztározó van fölötte a hegyen, amiről még ugyan nem volt szó de attól még ott van. Gondornak sereg kell, de nincs meg a létszám: hopp, hogy-hogy nem, pont ott egy hegy, ahol vannak még szellemharcosok, csak eddig nem volt róluk szó. Mondhatnátok hogy túl kritikus vagyok, de ez engem kissé zavart. Valaki magyarázza meg. A továbbiakban kósza gondolatok a nézés során:

Azt nagyon bírom, hogy tipikusan az összes fontosabb szereplő úgy hal meg, hogy előtte azért még bő 2-3 percig nyugodt körülmények között szót tud váltani a szeretteivel. Meg hogy most lett vége a mindent eldöntő csatának, de másfél óra még hátravan a játékidőből, most már kíváncsi lettem. Ha tippelnem kéne, 10 perccel a stáblista előtt fog a gyűrű belehuppanni a lávába.

A gonosz helytartó halálára asszem a teátrális a megfelelő szó.

Ó, a csatának vége, és még a nap is kisüt, ez tetszik :-)

Nem tudom más is van-e így ezzel, de én fizikai rosszullétet érzek*, amikor a fekete hajú tündeleány (a király csaja) szeméből könnyek hullanak. Nem tudom megmagyarázni a jelenséget. A dolog azért ciki, mert statisztikailag elenyésző azon jelenetek száma, amelyben a csaj nem sír.

Mordorban még nem fedezték fel a fogmosás technológiáját. Ezért is fognak kikapni mint a szemét.

Frodó viszi a gyűrűt, Samu viszi a Frodót. Szmiogol viszi a Samut.

Ha most visszagondolok, úristen de régen volt már a film eleje. Mintha tegnap lett volna. Jé, hiszen tegnap volt.

Ezt benéztem, az epilógus fél órás volt. A film többi részéhez képest hamar elrepült.

Kíváncsi lettem volna hogy Frodó ujja visszanőtt-e négy év alatt, de a rendező óvatos volt és nem adta meg nekem a lehetőséget.
The end. Ideje volt már. Whats next?

* mint amikor látom hogy valakinek tűt szúrnak a vénájába, olyat

2011. február 1., kedd

nézem a gyűrűk urát

Hat és fél órányi gyűrűk urán vagyok túl, de a neveket még mindig nem tudom a Frodóén kívül*. Meg a motivációkat se, amik a szerepklőket cselekvésre késztetik => a cselekményt se. Most fejeztem be a második részt, remélem az utolsó négy órában majd mindez megváltozik.
Meg már eddig is viccesnek találtam, hogy Vasudvardnak hívják a gonoszok lakhelyét. A két mellékszereplő hobbitnak meg egyáltalán nem okoz lelki törést, hogy reggel még röhögcsélve futkorásztak a zöld mezőn, délután meg már tőrrel kell gyilkolászni térdig a kibelezett orkokban gázolva, még csak el se fintorodnak rajta, biztos ez náluk mindennapos dolog. Az is a furcsa szokásaik közé tartozik, hogy bár napok óta nincs mit enniük a száraz kenyereken kívül, palacsintasütőket azért továbbra is visznek magukkal.
Az viszont vicces, hogy Charlie a lostból furcsának találja, hogy a fák vizet isznak és ettől élnek. Én meg azt találom furcsának hogy bár a fák egy napig azt tárgyalták hogy nem mennek csatába, a főszereplő fa egyetlen kiáltására két percen belül gondolkodás nélkül megy az összes orkokat zúzni. Biztos eddig nem vették észre, hogy a fél erdőt már kiirtották.
De az orkok is megérik a pénzüket, mert akármilyen állatias barbár népség is, azért arra mindig ügyelnek hogy brit akcentussal beszéljék az angolt a rothadó fogukon keresztül. Továbbá alapszabály, hogy nincsenek köztük nők és gyerekek, ellenben úgy születnek hogy a földből ássák ki egymást. Gollamnak meg myrthillből lehet az ágyékkötője, hogy még sok száz év után is mindig tart. Meg azt se hiszem el, hogy egy epic csatában amiben mindenki artikulálatlanul üvölt, kiabálva adják ki egymásnak száz méterekről a parancsokat, és nem mondjuk kürtszóval. Kürtöt viszont mindig csak akkor használnak, amikor teljesen indokolatlan.
Egyébiránt a csatajelenetek a legunalmasabbak szerintem. Szarumán nevében meg benne van az, hogy szar, höhö.

Az egy dolog hogy amúgy sem én vagyok a legnagyobb fantasy rajongó a világon, de kevés film van, ami ennyire kevésbé tud lekötni, mint ez. Négyféle jelenet váltakozik:
- Epicnek szánt CGI-csatajelenet; az orkok [emberek/tündék/varázslók/akárkik] ellen
- Fennkölt beszélgetés, amelyben a szereplők a távolba révedve gondterhelt ábrázattal olyan tulajdonneveket ízlelgetnek, amelyekhez közöm sincs
- Szép tájakat mutogatnak helikopterről teleobjektívvel oldalvást filmezve, miközben néhány szereplő fut/lovagol odalent
- Frodót elkapja a kísértés és a gyűrűjéhez kap, de aztán rájön hogy inkább mégse

De mostmár azért végignézem, senki ne mondja rám ezentúl hogy bunkó paraszt, még a gyűrűk urát se látta.


* de nem nehéz kitalálni, a,e,o és tetszőleges egyjegyű msh (leggyakoribbak: g,r,l) váltakozva követi egymást, és ezek kombinációjából tetszőleges név előállítható. ha meg gonosz, akkor úgy kezdődik, hogy sza