Szeretem az efféle modern népmeséket, több tanulsággal is szolgálnak. Az első és legfontosabb például az, hogy hősnőnk például egészen nyilvánvalóan még új ebben a varázslatos dologban, amit internetnek hívnak.

Viszont a hozzáállásával az egészen hitelesen idézi meg a klasszikus szűzkurva mitológiai alakját, ez tetszik, a "zsebkendővel fogná meg a faszt" modernizált változatával van dolgunk. Határozott félrekefélési szándékkal merül alá a pöcegödörbe, de aztán amikor a képébe kapja a bránert nagytotálban, akkor már hirtelen apácává lényegül át, miközben ennek a mondatnak az első fele fölött mindenki jótékonyan elsiklik, mintha abszolút nem lenne releváns a történet szempontjából az, hogy ő konkrétan szeretőt keres.

Igen, ezek szerint ez ennyire lófaszt nem számít.

De egy erkölcstelen vadállat hirtelen belengette neki a pélót, juj. Jobb lesz kiírni ezt a velvetre, nehogy valaki mással is megtörténjen!

De egyébként azért nézek ilyen szennyet, mert tök véletlenül megtaláltam magam a 2017-es Kolorádó fesztiválon a kép bal szélén.

Pedig ott sem voltam, nem vagyok hippi.