Hegyeshalmi Richárdnak bármennyire is nincs köze a tudományhoz és odaadhatná a munkáját végre egy szakképzett tudománykommunikátornak ahelyett, hogy a saját épületes hülyeségeit osztja, most véletlenül azért rátapintott egy fontos jelenségre.

Az emberek valóban nehezen hiszik azt el, hogy attól senki nem lesz szakértője témának, hogy megnéz egy műsort a NatGeón. Tényleg egy élet munkája és PhD-fokozat kell ahhoz, hogy valaki hozzá tudjon látni a gekkók párzási szokásainak a vizsgálatához, és hogy valós következtetéseket tudjon levonni a megfigyelt jelenségekből. Aki nem szentel időt és energiát ennek, az csak annyit lát, hogy némá, egy gekkó, ami úgy visít, mint egy velociraptor, lel.

Ahogy azt is nehezen hiszik el az emberek, hogy az, hogy gekkó, nem kutatási terület, hanem mondjuk egy ppt neve a biológusok első féléves kurzusán. Viszont az ázsiai pöttyös gekkó kiabálása, az már az, mert azt még nem ismerjük.

Engem viszont ennél az egésznél sokkal jobban izgat az, hogy miért egy ornitológiai intézetnél vizsgálták a gekkókat.

A sors iróniája, hogy a közutakon emberkedő kispöcsű faszparasztoknak rendszerint olyan kocsijuk van, ami a rendszám ismerete nélkül is nagyon megkönnyíti a beazonosításukat. Mondjuk attól, akinek fehérjetáp van az agya helyén, nem is vár mást az ember.