2016. január 17., vasárnap

Egy ilyen kis lépcsőházi cetlin meg akarom kérdezni a szomszéd csaját, hogy meddig akar még együtt lenni azzal az úriemberrel, aki vasárnap hajnalban kefélés vagy alvás helyett azzal van elfoglalva, hogy a szart is kiordítja belőle.
Már nem azért hogy közöm van a szerelmi életükhöz, ha neki ez jólesik, nyugodtan álljon ott és hallgassa halkan sikoltozva.
Ha meg ez nem opció, akkor beszállnék a kasztrálása költségeibe. Kevesebbet kiabálna, és azt is magasabb frekvencián, ami nehezebben jut át a méteres betonfalon. Win-win dolog lenne.

2 komment:

Kriszti írta...

Szomorú hallani, hogy a szomszéd verbálisan abuzálja a barátnőjét, de nektek az se lenne jobb, ha hangosan szexelnének, nem?
Nálunk a felső szomszédban lakik együtt anyós egy házaspárral és egy rakat gyerekkel. Folyamatosan ordibálnak a nők egymással (anya-lánya), de olyan stílusban, hogy én nem vagyok egy mimózalelkű, de nekem is sok. A gyerekek meg reggel úgy héttől kis szünetekkel este 10-ig folyamatosan dübörögnek, iszonyatosan zavaró, főleg így vizsgaidőszakban, úgyhogy a füldugó alaptartozék mindig, ha itthon vagyunk. A lakásban való rollerezésről szerencsére már leszoktak. :)

Koppany írta...

Ha hangosan szexelnének, akkor mi se fognánk vissza magunkat, így indirekte át tudnák érezni a mi helyzetünket is :P veszekedésnél ez sajnos nem opció.
De nem panaszkodom, csak néha szoktunk falfúrásra ébredni, a gyakoribb az, ha valami ótvar teknót bömböltetnek. Olyankor mi passzív ellenállás gyanánt progresszív rockot szoktunk berakni erősítőre.