Érdekes elképzelése van a tökéletes barátnő fogalmáról, de nem ítélem el, ha ez őt szórakoztatja. Bár szerintem szórakoztatóbb, ha mondjuk kooperatívban történik a gémerkedés esténként (mi a hl2ep2 harmadánál járunk épp), és ha bónuszban mondjuk még naci sincs rajta. De hát ők tudják.

Nem mintha be akarnék szállni a kié a jobb barátnő szájkaratéba, de ha már ételművészet, akkor az enyém nyuszikat szokott rajzolgatni a répatortára, pedig ő még csak nem is tanul szakácsnak. Ugyanakkor annyira nem vagyunk eleresztve pénzzel, hogy sampont és fogkrémet pazaroljunk azzal, hogy cserélgetjük a tubusukat. Meg nem is szoktuk ilyenekkel átcseszni egymást.

A pizzarendelés sem egy nagy deal, az én barátnőm spontán hamburgert csinált, mire este hazaértem kedden.

A szakítós kenyeret viszont nem tudom mire vélni, nem lehet valami jó íze így nyersen egy szelet mustáros kenyérnek. Pont olyan íze lehet, mint a szakításnak. Ha már szakít a csaj, legalább csinálna valami normális kaját. A búcsúszex bezzeg gondolom megvolt.

És eztán kezd végképp kamu lenni a dolog. Mondanám, hogy szegény srác kidolgozta a belét is, hogy a hálátlan sunáját és az ő szakácsos hobbiját eltarthassa, aztán persze kiderül, hogy voltak tökéletlen pillanatok meg veszekedések, meg indulatok, meg minden hasonló kapcsis klisé, amit én nem igazán vágok, mert ha már megtalálja az ember a tökéletes barátnőt, akkor mi a lópélóért veszekszik vele. Hogy aztán valami szívhez szóló képsorozatban a világ elé tárhassa, hogy tökéletes szerelem nem létezik, aztán pedig várja az együttérzést, mint egy buzi? Én igazából nem tudok együttérezni velük. Megérdemelték egymást. Számára úgy tűnik tényleg nem létezik tökéletes barátnő.