- Eddigi tapasztalataim szerint a politikusok döntő többsége a seggemnél is hülyébb. A cikkek nem nekik szólnak.
- Eddigi tapasztalataim szerint az átlagemberek döntő többsége még a politikusok seggénél is hülyébb. A cikkek nekik sem szólnak.
- A kutatók csak a saját szakterületükkel foglalkoznak. Annyi szakcikk között, amennyi jelenleg megjelenik (évi 1,5 millió), csak célzott kereséssel lehet bármit is találni. Mindenki nyilván a saját területével kapcsolatos cikkekre és eredményekre keres rá célzottan, a többit egészen értelemszerű módon leszarja.
- Az előbbiből logikusan következik, hogy ha valaki azon háborog, hogy senki nem vette észre azt a cikkét ami amúgy nem is szólt semmiről, az pont a lényeget látja. Azért nem foglalkozik senki a cikkével, mert senkit nem érdekel. Ha bárkit is érdekelne, akkor érkezne hivatkozás a cikkére.
- Ugyanezen logika mentén kevés lépésből kikövetkeztethető, hogy a bölcsész cikkek négyötödét biztos azért nem hivatkozza senki, mert
A) vagy ténylegesen senkit nem érdekel,
B) vagy nem is szól semmiről és csak az IF miatt jelentették meg,
C) vagy olyan szűk tudományterülettel foglalkoznak, hogy egy-két kutatón kívül senki nem foglalkozik a témával, és ők se nagyon hivatkozzák saját magukat, bizonyára azért, mert az adott téma csak egy cikket ért meg, és nem többet, és már nem foglalkoznak vele.
- Teljes lektorált folyóiratot olvasson el az, aki kutató létére milliárdos. A folyóirat kurvára drága, nekem meg gyakorlatilag hálát kell adnom az égnek, amikor egyetemi licenccel online el tudok érni belőle egy-egy cikket.
- Ha az olvasó számára releváns információt tartalmaz, akkor egyik cikk sem száraz és unalmas, sőt, kifejezetten izgalmas publikációkat is olvastam már, amiket ki is nyomtattam, és kiraktam belőlük ábrákat a falamra magammal szemben, mert annyira tetszettek. Akkor ezek szerint nem vagyok halandó.
- A cikkek pont a valóságot írják le. A nemzetközi kapcsolatokról nem tudok nyilatkozni.
És most, hogy mindenki elment akit nem érdekelt ez a téma, végre foglalkozhatunk intimebb dolgokkal is.
Olvasok most egy elképesztően jó (értsd: BSG-szinten jó) scifit, ami pont a Dyson-gömbök témáját maxolja ki, 580 oldal után olyan cliffhanger következett most benne, hogy nem merem kibontani a második kötetét a zsugorfóliából.
Ugyanakkor aerogélt már csináltam (legalábbis megpróbáltam), számomra az nem valami tudományosan hangzó őrültség, amiről eddig fogalmam sem volt, mert én pár évvel ezelőtt a kezemben fogtam, mint a gyermekemet, amíg össze nem porladt. Mármint az aerogél, nem a gyermekem.
Ettől függetlenül érdekesnek tűnik ez a cucc, lehet hogy be fogom próbálni, ha épp kifogyott a scifim.
2 komment:
"A társadalomtudományi tárgyú cikkek 32, a természettudományosak 27 százalékára soha nem hivatkozik senki."
Ha jól emlékszem, láttam egyszer egy grafikát évtizedekre lebontva a publikált cikkek számáról, és egyet arról, hogy a cikkek számáról a hivatkozások számának függvényében. Azt hiszem mindkettő a skálafüggetlen tulajdonság szemléltetésére volt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy kíváncsi vagyok, milyen számokat néztek, amikor ezt a 27%-ot kiszámolták, mert simán lehet, hogy ennek a 27%-nak a 90%-a az elmúlt 1-2-3 éven belül jelent meg és azért nincs rájuk hivatkozás, mert még írják a hozzájuk tartozó cikkeket. :)
Jajaja, ez meg a másik.
Megjegyzés küldése