Tehát konkrétan szárított, porított kesulevelet (a kesudió növényének levelét - eddig bele sem gondoltam, hogy a kesudió dió nélküli növényét úgy hívják, hogy kesu) adtak reagensként egy poliol redukciós reakcióhoz, és ezt lepublikálták.
Alkímia.
Egy olyan kutatásra hivatkoznak, amelyben mézzel redukáltak aranyat valakik.
Mágia.
Persze a harmadik oldalon kiderül, hogy egyes másodlagos metalobiltok hidroxilcsoportja (mi más) felelős a redukcióért, csak akkor nem értem, hogy
1) miért kell itt mindenféle növényekkel meg természeti nyersanyagokkal bohóckodni? Az ámbra vagy a rackajuh-gyapjú vajon segít aranyat előállítani?
2) A nemesfém-ionokat gyakorlatilag az is redukálja, ha ráfújok, ránézek, vagy egyáltalán rágondolok.
Jó, értem én, ha leszedik a polcról a random választott hidroxidot, akkor abból nem tudnak biomolekuláris spektroszkópia témába cikket publikálni, viszont azt nem értem, hogy ez az egész hogy jön akkor mégis a heterogén katalízishez, amiről egyébként a cikk akarna szólni.
Mindegy. Valaki biztos szerzett vele doktorit. Ezzel, meg ezen kívül a három másik cikkével. Dicséretes.
0 komment:
Megjegyzés küldése