Interstellar - Nolan-filmhez képest szokatlanul giccses volt és szokatlanul sok logikai hiba volt benne, időutazós filmhez képest meg szokatlanul kiszámítható volt (gondolom nem én vagyok a célközönség), de annyira azért nem volt szar, mint amennyire néhány ember állítja. Azért annyira jó se volt, amennyire mindenki állítja. 5x GS-faktor.

Mondjuk nem tudom miért kellett ehhez Kip Thorne, olyan egyszerű kvantumkozlógiai alapvetések voltak a filmben, amelyeket akármelyik wannabe-csillagász tini fel tudott volna ügyelni a forgatókönyvben, egy elsőéves fizikus hallgató meg pláne. Mintha felkérném Einsteint, hogy felügyelje egy óvodásoknak szóló rajzfilm munkálatait a bebeTV-n. Csak hogy jól adják-e a forgatókönyvben össze az egyet meg a kettőt. Tökéletesen overkill, na.

Whiplash - Ja. Ilyen volt a szimfi. Pontosan ilyen. És pont ugyanezért szerettem oda járni. A különbség csak az, hogy mi tudtunk improvizálni, ez a világsztár srác dobos kotta nélkül még egy alap swing-tempót sem tud tartani, ami azért eléggé gáz. 4x GS-faktor.

John Wick - Egy nagy baromság az egész, és az öncélú, értelmetlen erőszakot promótálja. Minden egyes másodpercét imádtam. Ez a film ez nekem készült, én vagyok a célközönség, és nagyon betalált. Keanu Reeves akarok lenni. 3x GS-faktor.

American sniper - Hosszú és unalmas, és nem Clint Eastwood csinálta, mert ő csak tökös filmeket szokott csinálni. 0,2x GS-faktor.

Oldboy (2013) - Ennél brutálisabb és fordulatosabb filmet nem láttam az utóbbi egy évben. Meg kéne néznem valamelyik eredeti változatot is, az eddig ez így simán van vagy 5 GS-faktor.