A pest felé vezető út nagy része a tdk programfüzet olvasgatásával telt el. Kerestünk ismerősöket Dénesnek a gépészkaron, loloztunk azon hogy milyen hatásvadász címeket adnak egyesek a dolgozatuknak, aztán szarrá röhögtük magunkat a bölcsészek programjain, és főleg azon is, hogy náluk van a legtöbb helyesírási hiba, no offense bölcsészek, de ez fun fact. Igazából a gazdász és jogász szekciókon is lehet hogy röhögtünk volna, de azok pár kivétellel szárazak voltak és nem viccesek (a pénzmosásról szólót mondjuk megnéztem volna), és nagyobb erőfeszítésbe tellett volna megfejteni, hogy mit takarnak. De a bölcsészeknél például volt egy olyan, ami a jó és a rossz közti különbségről szólt, meg a legyek urának értelmezési lehetőségei, hát ilyet a gimiben csináltunk utoljára, amikor verselemzés volt a házi, ezt is olyan szinten képzelem el. El akarták tussolni, de nekem feltűnt, hogy egy zenészt bezsúfoltak az egyik tanítóképzős szekcióba. A tanítókat nem nagyon tudom szidni, mert abszolút fogalmam sincs, mennyire lehet fontos téma a gyermekversek illusztrációja így a társadalom szempontjából, az is lehet hogy nagyon, bár engem gyerekként inkább csak megijesztett. Az egészségügyisek viszont korrekt dolgokat raknak össze mostanában, azok relatíve tetszettek, megbeszéltük, hogy beszerzünk kalapot, napszemüveget, állszakállat, és ezekben, egy szál ballonkabátba öltözve némán bevonulunk a "... 18 éves kor alatti emlővizsgálatok eredményeinek összehasonlító elemzése" című előadásra, és csak arra, és amikor képeket mutatnak be, majd ott fogunk susmogni a hátsó padban, meg félreérthető hangokat hallatni a pad alatt. Meg hogy a bartókos "A kürt és a furulya barátsága" előadáson biztos ilyen kabalajelmezben bejön két beöltözött pali, és ott imitálnak valamit ami remélhetőleg nem megy túl a barátságon. Viszont ugyanezen kar "Adalékok a csákány 1850 utáni történetéhez" című előadása konstans wtf-ot okozott ezzel a címmel. De most komolyan, wtf.