Az egyik tegnapi fotóm híres lett fészen, valami I love Miskolc csoport megosztotta, az asszony meg learatta a babérokat érte.

Meglátogattuk ma nagyapát Nyíregyen. Tettünk rá szép virágokat, meg hosszú ideig égő mécsest. Büszke lenne ránk, a pulyákra.

Az úton átfutottam tesóm 2011-es kiadású, Mozaikos töri atlaszát, és így felületesen megnézve is több apró szakmaiatlanságra lettem figyelmes. A mindenféle szaklektorokat nem tudom miért válogatták össze, ha a dinoszauruszok kialakulásánál és kihalásánál meg sem említik a tengeri- és repülő hüllőket, nyilván őket is a dinoszaurusz megnevezés alá veszik, de ez a legkevésbé sem helyes. Illetve a neandervölgyi emberről is azt írják, hogy kihalt, nem azt, hogy eltűnt. Egyáltalán nem biztos, hogy kihalt, Sőt, igen ígéretes elméletek szólnak arról, hogy beolvadtak.

A térképes részeken pedig az aranylelőhelyeket következetlenül néhol arany, néhol aranyérc megnevezéssel illetik, holott ez kissé megtévesztő, mert az arany nemesfém, ezért azokban a történelmi időkben, amelyekről a térképek szólnak, a műrevaló aranyérc az az arany maga volt.