Ha tesómék tényleg lovagok lesznek a hermanhéten, akkor végre régi vágyam teljesülhet azzal, hogy a hónom alá kapom az egyik csirkét az udvarról, azzal megyek be a gimibe, és azt mondom rá, hogy ő Don Hildegard, hű fegyverhordozóm. És ez vicces, mert valójában nem is ő.
Januárig még kifejlesztek rá egy pelenkát, hogy ne szarjon ott össze mindent, dudás tanárúr kiherélne.
4 komment:
nekünk herman héten kisbárány volt. de olyan kicsi, hogy cumisüvegből kellett etetni. cuki volt. nem nyertünk.
Lehet, hogy nem volt olyan izgalmas, mint mondjuk egy szellemvasút. Amivel nyertünk :D
Most elképzeltem tesóm számára egy lovag-sztájl szellemvasutat a sötétből előugró csirkékkel.
Áááá emlékszem, hogy volt egy kisbárány még régesrégen! Lehet hogy ti követtétek el?:D
Megjegyzés küldése