Egy kis bsc-értékelés. Megemlékezem az elmúlt évekről.

Az eddig tanulmányaim kumulált átlaga 3,51. Ami azért is meglepő, mert az egész bsc alatt tele voltunk tömve olyan "alapozó" tárgyakkal, amik amellett, hogy erőteljesen semmi közük a mérnöki szakmához és gyakorlathoz, irreálisan sok kreditet is érnek, és a tanárok irreálisan komolyan is veszik ezt az egész baromságot, így a megcélzott érdemjegy ezekből a tárgyakból a teljes karon nem titkoltan az elégséges volt.

Ugyanakkor olyan tárgyak is voltak, amik szakmába vágnak, sok kreditet érnek, de finoman fogalmazva kurvára nehezek voltak, így ezeknél ha nem is a megcélzott, de a megszerzett és büszkén világba kürtölt érdemjegy a kar jelentős százalékának ismét az elégséges.

Én egy kicsit kivételt képezek, nálam rengeteg olyan tárgy van volt, ami mások (és a tapasztalat) szerint is egyértelműen a kurvára nehéz kategóriába tartozik, mégis különösebb erőfeszítés nélkül (na jó, azért volt egy kevés) (na jó, nem is kevés) sikerült elsőre abszolválnom. Ilyen volt pölö az analitikai kémia, vagy ahogy mi hívtuk az anál, meglehetősen jó érzés volt anált kapni hétfő reggelente a hátsó felünkbe. A fizika-1 és 2 is hasonló volt, érzésileg is, meg a matek mind a három féléve, meg a mechanika. Jó, ezek fontos tárgyak, én is csak azért buktam belőlük sokszor*, mert rohadt lusta voltam. Nagyon lusta voltam, és nem volt ingerenciám ezekre a tárgyakra tanulni, és nehezek is voltak. De összekaptam magam, és végül mind meglett. Még több is, mint amennyi kell, 2 kredittel.

De ami érdekelt engem, az nagyon ment. A (fő)szakirányos tárgyaim közül az összes végig ötös volt, kivéve az IKA nevű tárgyat, abból négyest kaptam, mégpedig azért, mert a féléves feladat félév végi prezentációján Zotya, aki társul szegődött mellém és az egész félév alatt semmit sem csinált a feladatból, el sem jött. Ezúton is köszönöm neki.

A másik szakirányos tárgyaim elég jó szórást mutatnak, de nem azért mert hülye lennék, mert nem vagyok, hanem ezek a tárgyak egytől-egyig tanárfüggőek. Meg hallgatófüggőek is. Nagyban meghatározza ugyanis egy-egy óra légkörét az, hogy olyanok ülnek-e veled egy szobában, akik a haverjaid, és nagyban egyezik az egyetemmel kapcsolatos értékrendszeretek, vagy pedig olyanok, akik ha meglátják az oldaltáskád, mint egy kibaszott postás-t dörmögnek neked a hátad mögött amikor megérkeznek órára, arrogánsan, másnaposan, cigitől, komersz alkoholtól és hat napos mosdatlanságtól bűzölögve. Őszintén szólva ha ilyen emberek kerülnek ki a szakirányról az iparba, akkor nyilván nem sok kedved lesz ezen a területen dolgozni. Nem érzem jól ott magam. Nem sok motivációt kapok így.

De persze a tanárok sem tudnak tanítani, legalábbis a másik szakiránnyal összehasonlítva. Tavaly fordult elő pl. az, hogy az első órán a tanár bejelentette, hogy egy régebben itt végzett, és most ezen a területen dolgozó hallgató jött most őt meglátogatni, és most ő fog mesélni a munkájáról, tehát kezdje el mondai az óra anyagát. Látszott szerencsétlenen, hogy nem készült fel erre, összevissza beszélt mindenről, én meg emiatt összevissza jegyzeteltem mindent. Aztán amikor feltűnt valami, hogy most miről is van szó, és belekérdeztem, a többiek kiröhögtek, az órát jegyző tanár meg megszólalt, hogy nem, ez azért van úgy, mert ez még a tavalyi anyaghoz tartozik ez az egész, és semmi köze ehhez az órához. Ja, jó. Így menj el vizsgázni majd félév végén, hogy azt se tudod, miről van szó.

Konkrétan az volt, hogy az előző félévben elektroacél-gyártást tanultunk, a következőben pedig üstmetallurgiát. és azt kell ezekről tudni, hogy teljesen más a kettő, két teljesen különböző technológiai lépésről szólnak, és abszolút nincs közük egymáshoz. És amikor feltűnt, hogy minek van az üstnél is valami olyan részegység ami az elektrokemencénél volt, akkor szóltak hogy azért, mert az nem üst. Hát kösz.

A tudáson kívül az egyetlen dolog, amit megtanultam még azon a szakirányon, az a félelem. Ott találkoztam olyan tanárral, akitől mind a mai napig rettegek. Máshol nem.

Egyébként csak azért kezdtem el írni ezt a posztot, mert kiszámoltam, hogy legrosszabb esetben az utolsó értékelésem 3,503, ami akárhogy is nézzük, meglepő módon egy négyes felé hajlik. Legjobb esetben (és ez lesz az aktuális eset pár napon belül) pedig 4,503, ami pedig már a summa cum laude szintet súrolja. Azon gondolkozom, hogy az msc után megdolgozzak-e még egy doktori címért is.
Egyébként összesen egy félévet csúsztam, és a csúszott félévben az egyetlen felvett tárgyam a mechanika volt. Ötössel zártam. Most jön a záróvizsga, ami a prognózisok szerint viszont tényleg easy lesz, mint a piece of shit. Ezek után már.

 * A fizika-1 elsőre ment. A 2 negyedszerre. A matek-1 elsőre, matek-2 másodszorra, matek-3 másodszorra. A mechanika hatodszorra vagy hetedszerre, már nem emlékszem.