A mai nap sikere, hogy sikeresen tönkretettem egy drága centrifugacsövet, megnéztem kibírja-e az acetont. Nem bírta. A lötyimet meg reklámfogásként fogja felhasználni a kari propaganda a holnapi zrínyis beiskolázásnál, mint látványos nanotechnológiás dolgot amit a karunk produkálni tud. (Erről jut eszembe, reggel a régi mszp-képviselő szomszédnéni vitt el a megállóig, látszott az arcán hogy ő se tudja, mit jelent az n-betűs szó. Egyébként általában felmérem beszélgetőpartnerem mentális állapotát, és aszerint válaszolok neki egy "kohász"-t, de most nem volt kedvem.)

Délután pedig az asszony nyomására kipróbáltam a (fake) kínai kaját. Evőpálcikával, ahogy kell. Nem sokban különbözik a magyar (nemzetközi) kajától. De megtanított, hogy minden szem rizst becsüljek meg, amit a pálcára fel tudok varázsolni. Közben beszélgettünk a porkohászatról.

Most pedig megnézek egy dokumentumfilmet a triász kori dínókról.

Megmutattam BP-nek a leendő jegygyűrűmet. Tetszett neki.