Gyors összefoglaló a mai napról. Van ugye a cernes kontaktom, ő ugyan nem tudott segíteni a részecskefizikai problémában ami napok óta foglalkoztat, viszont mondta, hogy diploma nélküli kis senki hallgatóként lehet ötször annyit keresni náluk, mint itthon diplomás elhelyezkedett mérnökként, és ez egyből fel is keltette az érdeklődésem (komolyan, a nyakadba öntik a pénzt, a zsebeidbe tuszkolják és azt kiabálják hogy fuss, rohanj el vele, mielőtt a torkodon is elkezdik legyömöszölni) (nem, nem hiszem el hogy hallgatóként 3300 frankot keresnék havonta, diploma meg minden nélkül csak úgy csövesként, ez baromság, ilyen nincs). Odabent a laborban aztán, mivel a dls még mindig nem érkezett vissza (de már egyre morcosabb kezdek lenni miatta), kiderítettem, hogy Dávid már regelve van a cern adatbázisba, de mivel ez évekkel ezelőtt volt, és akkor még semmi végzettsége meg tapasztalata sem volt, meg cv-t se töltött fel, így mindig csak hírlevelet kap. Én kitöltöttem az űrlapot, beírtam ugye a remarks mezőbe a két impaktos cikkem meg a nyelvvizsgám, meg olyan motivációs fogalmazást írtam, hogy a cern hr-munkatársai szerintem éppen egymás ingnyakába öklendeznek a zokogástól nagy meghatódottságukban még most is, egy nappal később. Szóval a lényeg az, hogy cv nélkül is kidobott nekem vagy kilencféle állást amit kapásból betölthetnék, de aztán rövid gondolkozás után rájöttem, hogy nekem itt van M, én őt nem fogom itt hagyni akármennyi pénzt is kereshetnék éppen helyette, úgyhogy az lesz, hogy szépen megvárom míg befejezi az iskoláit, addig én is az enyémeket, szerzek sok szép diplomát hogy még többet érjek, aztán kettecskén szépen kimegyünk genfbe, és életem további részében abban a részecskegyorsítóban fogok dolgozni, amiről már kisgyerekként is csak álmodoztam. Komolyan a CERN volt a második a listámon hogy hol akarok dolgozni ha nagy leszek. Az első az ISS volt.

Aztán utána viszont pánikoltam egy kicsit, mert kiderült, hogy a délután nem olyan lesz mint lehetne. Mmel romantikáztunk egy keveset. Sajnos csak keveset. Úgy éreztem magam ma, mint valamelyik első randin, tisztára olyan volt a hangulatunk mint tavaly ilyenkor, és ez a baró, amikor már tudjuk naplózni, hogy egy évvel ezelőtt mit csináltunk pontosan ezen a napon, és kiderül, hogy valami ilyesmit már akkor is. Szerelmes vagyok belé. Eszményi az a nő. Nem találok rá normális szavakat, hogy mennyire odáig vagyok érte, hogy mennyire szeretem. Helyette inkább alapítottam rá egy vallást.

Aztán a fészes csaj sztoriját meg szerintem össze tudjátok rakni. A mai happening nagyjából annyi, hogy kiírt egy ártatlan valamit, erre a vagány csávója csuklóból leoltotta, én meg erre bekommenteltem, hogy lol, vegye már észre magát, egy úriember nem oltogatja így a csaját. Erre meg ugye begorombult ahogy a tuskóknál szokás, de a csaj felbátorodott és kimentek a hóra. Aztán az egészből már csak annyit látok, hogy a csaj privátban köszöni meg nekem hogy kiálltam mellette, és kérdezgeti hogy van-e barátnőm (achievement unlocked). Ennél nem sokkal jutott tovább, mert az ilyen dolgokat szeretem megosztani a párommal* is, úgyhogy amíg ő vasárnap nem jön haza, addig ez a dolog jegelve van. Szóval ez volt ma.

* akármennyire is modoros kifejezés, M az én párom, minden értelemben