Teljesítménytúráztunk M-mel. Mivel ő asztmás, először most csak 10 km-t próbáltunk be, és végül 60%-al hamarabb teljesítettünk a szintidőnél (hamarabb is lehetett volna, de ő út közben egyszer megállt pónilovat nézni, a cél előtt 50 méterrel, blőő).
Fun volt. Egy idős házaspár le akarta magát fotózni, mi meg pont belesétáltunk, a néni majd megfulladt a röhögéstől. Meg volt egy szakasz amin végig futottunk, a többi túrázó meg azt hitte ránk, hogy mi is tájfutók vagyunk a 42-es távról.
Ebédre meg már haza is értünk.