Én vagyok itthon egyedül. Tegnap hajnalig filmet néztem. Nem volt nagy szám, az equilibrium volt keverve az underworlddel és a mátrixxal, egy pap puszta kézzel irtotta az elállatiasodott vámpírokat. Arra jó volt hogy álmos legyek tőle, de amúgy felejtős. Aztán aludtam, aztán reggel felkeltem véletlenül egy fél órával hamarabb, rendbe szedtem magam és mentem melózni.

A meló érdekesen alakult, a minták felületén valami kék cucc jelent meg. Előtte bizmutot olvasztottak a cellában, szóval felmerül hogy biztos bizmut-klorid, de annak sárgának kéne lennie nem kéknek. Más opció nincs. A bizmut-klorid mérgező, úgyhogy felvetettem, hogy hozzányúlok, és ha megmérgeződök, akkor tényleg bizmut-klorid, de a többiek leszavaztak, kár. Úgyhogy csak megtisztítottam és kettéfűrészeltem a mintákat, és majd holnap folytatom a mókát, a kék cuccot meg mintatartóba raktam és majd megy a diffrakcióra, most már érdekel hogy mi a rák az. Közben vettem egy melegszenyát a büfében. Aztán megint szenvedtem egy órát a lájk-gombbal ide a posztok alá, de csak nem akar sikerülni a kis genyó, mert az iframe egy nagy f...

Aztán találkoztam M-mel (mint minden nap), hazajöttünk, összeütöttünk ketten egy görög rakottkrumplit, szerintem finom lett. Aztán a maradék két és fél órában huncutkodtunk elvoltunk, aztán elkísértem majdnem haza, de visszafelé az orrom előtt ment el a busz, úgyhogy gyalogoltam öt megállót (2,9 km), de közben legalább volt időm azon gondolkozni, hogy melyik a legmenőbb vegyületcsoport a kémiában, a fémorganikus vegyületek vagy a kelátok, amik úgy képeznek komplexeket hogy a karmaikkal kapják el a szegény fématomot. Aztán mielőtt döntöttem volna, anya telefonált hogy élek-e még, és hogy macskám is él-e még (nem) (egy napja nem láttam, szerintem valahol éhenpusztult). Aztán felszálltam a buszra a maradék egy megállóra, és hazajöttem, és leültem hogy ezt leblogoljam.

Most meg keresni kéne csokit a kamrában, de az a helyzet, hogy ott van két kibaszottnagy mutáns vérengző nehézbombázó éjjelilepke, amik engem akarnak vacsorának, és sötétedéskor jönnek elő, mert árt nekik a napfény. Úgyhogy van két percem mielőtt lemegy a nap, ha nem térnék vissza élve, legyetek jók. Ha visszatérek, akkor ne.