Tegnap csináltam hosszú expozíciós idővel képeket a
Titánról Marsról Holdról, de már abban sem vagyok biztos, hogy a fekete paca a jobb oldalán a
Mare Tranquillitatis, vagy csak a szomszédból belógó faág. Az már megint más téma, hogy az állványhoz képest az összes kép bemozdult, de nem, ez nem a Föld forgása miatti csíkhúzós fotó, ezt onnan tudom, hogy a négy méterre lévő bokor is ugyanolyan csíkot húzott. Egy magyarázat maradt: béna vagyok. A képen btw éppen a penumbra látszódik már nagyrészt, a meg terminátor* szélét is lehet látni talán.
A legnagyobb bajt az jelentette, hogy ez a hülye nem találta a fókuszt. Manuális géppel mennyivel egyszerűbb lett volna már, megmondtam volna neki hogy végtelen oszt szevasz.
* csillagászati szakkifejezés, ha nem hiszed keress rá
Tegnap csináltam hosszú expozíciós idővel képeket a 
3 komment:
Elvileg a te gépeden is állítható a rekeszérték, amivel elérheted a megfelelő mélységélességet, ami ugye növelheti a fókusztartományt.
Nem kell ehhez manuális gép, egy DSLR is képes már mindenre, a brigde gépek meg szinte mindenre :)
Jaj még amit akartam: Én azt olvastam, hogy Holdat kis expozíciós idővel érdemes fotózni, mivel erős a fénye, és túl hosszú idő esetén egy nagy paca lesz belőle.
Igen ám, de a holdfogyatkozás szerintem kivétel, mert akkor pont sötét az egész, sőt, annyira, hogy még keresőben sem lehet látni, hanem tippre kell fotózni :D amúgy a kép 8"-as záridővel készült ugye állványról.
de a rekeszes tippet nagyon köszi, ki fogom próbálni a közeljövőben.
Megjegyzés küldése