téó

A tanulmányin kétajtós szekrények vannak. Az előbb az alábbi beszélgetés zajlott le.
- Jószerencsét, az indexemért jöttem.*
(teli szájjal, teátrálisan mutat**) - Hármas ajtó, nyílj ki!
(nyúlok a hármas ajtó felé) - Ez...?
- MONDOM HÁRMAS! NEM TUDSZ SZÁMOLNI?!! (HÜLYEGYEREK!)***
- ...Ez a hármas ajtó. Mutatom... (mutatom a kezemmel) egy, kettő, három. Az ott (mutatok az ötös felé) a hármas szekrény. (önelégült vigyorral megfordulok)
(két másodperc néma csend, tátott szájjal les) - ...akkor szekrény, hjaaaaj... (lenyom magának egy facepalmot)
- Nem mindegy.

Kegyetlenül jólesett.
Kifelé menet nem köszöntek vissza.

* ez én vagyok
** olyan ötvenes vénlány lehet, éppen evett valami szendvicsszerűséget
*** ezt gondolta hozzá. csak a szokásos stílus a hallgatókkal szemben.