Ja, igen, ez is dívik mostanában, hogy filmekről ír mindenki. Én ezúttal osztom a többség véleményét és szidom a történetvezetést, de nem is azért szeressük a 3D-s filmeket ugyebár. Amúgy erről szól a film (Zoli, te a következő bekezdést még ne olvasd, majd szerda este ha hazaérsz):
Van egy nyomorék csávó, elviszik, befektetik a gépbe, kékké változik, elmegy az erdőbe, ott összefut más kékekkel, ezután homályos rész van, ilyen elhanyagolható részletek hogy megtanul kékként viselkedni, meg repül, meg ráhajt a kék csajra, meg néha a hajával becsatlakozik a mátrixba. Aztán jönnek a katonák, lebombázzák a kékek faluját, aztán a kékek elmennek a világító fához, aztán a motiváció nem világos, de a katonák utánuk mennek hogy megint lebombázzák őket, de most több kék van, és harcolnak, és a végén nyernek és összejön a kék csávó a kék csajjal, a katonák meg elmennek. Tisztára mintha a Pocahontast láttam volna megint, csak 700 évvel későbbre datálva Ana Lucia cameojával a Lostból (itt is meghal sajna, pedig ő volt a legjobb arc) és egy nem kivágott földönkívüliszex-jelenettel. (Érdekes, hogy deréktól lefelé kompatibilis az anatómiánk az övékével.)
És minden előzmény nélkül hirtelen itt egy disznó, aminek semmi köze az előbb leírtakhoz, de azért csatolom.
Még be se ment teljesen a képbe, de én már lerajzoltam. A hátsó felét ami lemaradt mindenkinek a fantáziájára bízom.
Szóval nekem azért úgy nettó tetszett az Avatár, bár van benne egy-két logikai defekt (Zoli, most se nézz ide), pl. ha olyan könnyű lenne megülni azt a nagy sárgaszart madarat sárkányt, akkor már rég megtette volna mindenki, azt a részét a filmnek elsunyizták, és szerintem ez kicsit levont a hiteléből. Meg hogy három rakétával két perc alatt sikerül kidönteni egy atomnagy fát, ami ott áll már ezer éve. Meg az is, hogy az a világító fa évmilliókon keresztül nem segített soha senkinek, de pont egy mozgássérült idegennek fog, aki valójában ott sincs, csak a tudata, és valójában 5 fényévnyire lakik onnan. De a legjobban az zavart, hogy majdnem három órán keresztül kellett ott ülnöm a kabátommal az ölemben, és már alig vártam hogy vége legyen, mert nagyon ki kellett mennem vécére. Egy reklámot igazán berakhattak volna, hogy legyen pisiszünet. De azok a világító kis medúzaizék azok tetszettek, kéne nekem egy olyan itthonra, és itt világítana meg lebegne, én meg bambulva nézném.
Van egy nyomorék csávó, elviszik, befektetik a gépbe, kékké változik, elmegy az erdőbe, ott összefut más kékekkel, ezután homályos rész van, ilyen elhanyagolható részletek hogy megtanul kékként viselkedni, meg repül, meg ráhajt a kék csajra, meg néha a hajával becsatlakozik a mátrixba. Aztán jönnek a katonák, lebombázzák a kékek faluját, aztán a kékek elmennek a világító fához, aztán a motiváció nem világos, de a katonák utánuk mennek hogy megint lebombázzák őket, de most több kék van, és harcolnak, és a végén nyernek és összejön a kék csávó a kék csajjal, a katonák meg elmennek. Tisztára mintha a Pocahontast láttam volna megint, csak 700 évvel későbbre datálva Ana Lucia cameojával a Lostból (itt is meghal sajna, pedig ő volt a legjobb arc) és egy nem kivágott földönkívüliszex-jelenettel. (Érdekes, hogy deréktól lefelé kompatibilis az anatómiánk az övékével.)
És minden előzmény nélkül hirtelen itt egy disznó, aminek semmi köze az előbb leírtakhoz, de azért csatolom.
Még be se ment teljesen a képbe, de én már lerajzoltam. A hátsó felét ami lemaradt mindenkinek a fantáziájára bízom.Szóval nekem azért úgy nettó tetszett az Avatár, bár van benne egy-két logikai defekt (Zoli, most se nézz ide), pl. ha olyan könnyű lenne megülni azt a nagy sárga
0 komment:
Megjegyzés küldése