Na. Akkor most lássuk, miből élünk. 10 óra van, ma tanulgattam keveset a holnapi közgáz vizsgára, és írtam egy vázlatos puskát a legfőbb szabályokról és függvényekről, de megtaláltam a nővérem puskáit is, úgyhogy most vidám vagyok. Viszont a 22. rész még mindig kicsomagolhatatlan, helyette villámgyorsan letöltöttem és megnéztem a Stargate Continuumot*:
A film alapötlete nagyon jó, a stargate-írók túlszárnyalták saját magukat. Kár, hogy amikor kezdődik, én még nem vagyok képben a szereplők és történések terén, mert a film idejéhez képest még négy évaddal le vagyok maradva. De az összes szereplőt a sorozatból tették át, úgyhogy azt kell mondjam, olyan volt ez, mint egy nagyon hosszú és nagyon kidolgozott évadzáró epizód, amit kicsit korábban nézek meg a kelleténél. A hangok, az effektek, a forgatókönyv és minden más tökéletes, csak három apró negatívumot találtam:
- kicsit nehéz felfogni az idősíkokon átívelő történetet, az emberi agy nincs az ilyesmihez hozzászokva. Mindig meg kellett állítanom a filmet, hogy felfogjam, hogy ki mikor mit csinált és mi történt, és hogy jön az oda.
- felirattal rettentő furi volt végignézni a cuccot, a magyar szinkronhoz képest Jack hangja olyan, mint egy buzié, Hammond tábornoké mint a Jacké, Carteré mint egy tinilányé**, Danielé mint egy sült bolondé, Teal'c meg... ő meg nem beszélt sokat, de az ő hangja nagyjából hasonlít Teal'cére. És továbbra is nagyon keményen mondja, hogy indeed. Azt kell mondanom, hogy a magyar szinkron jobb, mint az eredeti hang.
- eszméletlenül sok történés volt belezsúfolva másfél órába, ennyi mindenre három óra talán elég lenne. Talán. De nem másfél. Gyorsan peregtek az események, volt hogy vissza kellett tekernem, mert ha csak néhány másodpercig nem koncentrálok, elvesztem a fonalat.
Az viszont nagyon tetszett, hogy izgalmas volt. Izgalmasabb, mint általában a stargate-filmek, mert itt az időutazás miatt, bár tudom hogy úgyis happy-end lesz a vége, még a főszereplők sem voltak biztonságban. Sorra halt(hat)tak meg, akár egymás után többször is. Szóval van benne vér és izgalom és ötletesség bőven. Aki stargate fan és minimum tíz évadot látott már belőle, annak ajánlom. És a második világháborús hajó oldalát az aktiválódás miatt kilyukasztó kapu ötlete odab_sz. Úgy sejtem, ez visszanézős lesz 4 évad múlva.
* jobban jártatok volna, ha valaki kicsomagolja nekem és elküldi, mert akkor megúsztátok volna ezt a sok stargate-szöveget
** de az is igaz, hogy a hosszú hátrakötött félgöndör hajával és a retrókeretes szemüvegével évtizedeket fiatalodott. Lehet, hogy nála visszafelé telik az idő. Állati szép lett így, csak bámultam mint Teal'c egy tok'ra vicc után.
A film alapötlete nagyon jó, a stargate-írók túlszárnyalták saját magukat. Kár, hogy amikor kezdődik, én még nem vagyok képben a szereplők és történések terén, mert a film idejéhez képest még négy évaddal le vagyok maradva. De az összes szereplőt a sorozatból tették át, úgyhogy azt kell mondjam, olyan volt ez, mint egy nagyon hosszú és nagyon kidolgozott évadzáró epizód, amit kicsit korábban nézek meg a kelleténél. A hangok, az effektek, a forgatókönyv és minden más tökéletes, csak három apró negatívumot találtam:
- kicsit nehéz felfogni az idősíkokon átívelő történetet, az emberi agy nincs az ilyesmihez hozzászokva. Mindig meg kellett állítanom a filmet, hogy felfogjam, hogy ki mikor mit csinált és mi történt, és hogy jön az oda.
- felirattal rettentő furi volt végignézni a cuccot, a magyar szinkronhoz képest Jack hangja olyan, mint egy buzié, Hammond tábornoké mint a Jacké, Carteré mint egy tinilányé**, Danielé mint egy sült bolondé, Teal'c meg... ő meg nem beszélt sokat, de az ő hangja nagyjából hasonlít Teal'cére. És továbbra is nagyon keményen mondja, hogy indeed. Azt kell mondanom, hogy a magyar szinkron jobb, mint az eredeti hang.
- eszméletlenül sok történés volt belezsúfolva másfél órába, ennyi mindenre három óra talán elég lenne. Talán. De nem másfél. Gyorsan peregtek az események, volt hogy vissza kellett tekernem, mert ha csak néhány másodpercig nem koncentrálok, elvesztem a fonalat.
Az viszont nagyon tetszett, hogy izgalmas volt. Izgalmasabb, mint általában a stargate-filmek, mert itt az időutazás miatt, bár tudom hogy úgyis happy-end lesz a vége, még a főszereplők sem voltak biztonságban. Sorra halt(hat)tak meg, akár egymás után többször is. Szóval van benne vér és izgalom és ötletesség bőven. Aki stargate fan és minimum tíz évadot látott már belőle, annak ajánlom. És a második világháborús hajó oldalát az aktiválódás miatt kilyukasztó kapu ötlete odab_sz. Úgy sejtem, ez visszanézős lesz 4 évad múlva.
* jobban jártatok volna, ha valaki kicsomagolja nekem és elküldi, mert akkor megúsztátok volna ezt a sok stargate-szöveget
** de az is igaz, hogy a hosszú hátrakötött félgöndör hajával és a retrókeretes szemüvegével évtizedeket fiatalodott. Lehet, hogy nála visszafelé telik az idő. Állati szép lett így, csak bámultam mint Teal'c egy tok'ra vicc után.
6 komment:
A legjobb a vége, amikor tényleg sorra halnak meg... egyébként tényleg jó film. Van egy másik is, Ark of Truth, azt viszont tényleg csak akkor nézd meg, ha végére értél a sorozatnak, mert annak egy nagy cliffhangerrel van vége, és ez a film zárja le.
És Carter forever. Elvenném feleségül, ha nem lennék túl fiatal. Tudós és katona és még szép is.
Jaja, és még annál is szebb.
A s01e04-ben amúgy lehet látni egy szál ujjatlan felsőben is.
Most akor kettő, vagy négy?
négy, csak az előzőt kitöröltem, mert négy és nem kettő
négy
ennyire érdekel amanda tapping egy szál ujjatlanban? :D
engem is
Most akkor nyolc, vagy tíz?
Megjegyzés küldése