Csodálatosan szép őszi idő van. Nincs túl meleg, de túl hideg se, csendes szellő fújdogál, a hétágra sütő nap körül pajkosan úszkálnak a bárányfelhők, az utak mentén kétoldalt aranybarna sáncként húzódnak a száraz falevelek.
Nekem meg rohadtul fáj a lábam, mert gyalog jöttem haza az egyetemről. Tapolcán keresztül. 55 perc alatt haza is értem, ami majdnem olyan lassú, mint a busz, csak az a baj, hogy egy fokkal fárasztóbb is, úgyhogy végül úgy döntöttem, hogy nem éri meg, és többször nem csinálok ilyet. A hátam valahol útközben leszakadt, de már nem megyek vissza érte.
Ja, még vissza kell mennem háromra egy duplakémiára, és az uni-hotelnél meg kell vizsgálnom, hogy milyen fák vannak (balekfeladat, növényhatározót kell készítenem az egyetem területéről). És azt is meg kéne valahol tudnom, hogy mikor utalják az ösztöndíjamat.
Nekem meg rohadtul fáj a lábam, mert gyalog jöttem haza az egyetemről. Tapolcán keresztül. 55 perc alatt haza is értem, ami majdnem olyan lassú, mint a busz, csak az a baj, hogy egy fokkal fárasztóbb is, úgyhogy végül úgy döntöttem, hogy nem éri meg, és többször nem csinálok ilyet. A hátam valahol útközben leszakadt, de már nem megyek vissza érte.
Ja, még vissza kell mennem háromra egy duplakémiára, és az uni-hotelnél meg kell vizsgálnom, hogy milyen fák vannak (balekfeladat, növényhatározót kell készítenem az egyetem területéről). És azt is meg kéne valahol tudnom, hogy mikor utalják az ösztöndíjamat.
0 komment:
Megjegyzés küldése