Nézegettem most a régi cuccaimat, a régi DVD-ket, és találtam egy novellát, amit még tavaly írtam a szalagavatós balhé után nem sokkal, hangsúlyozom, hogy csak poénból.
És azt is hangsúlyozom, hogy novellisztikám egyik sarkalatos jellemzője a happy end hiánya, mivel unom, hogy minden nyálas amerikai regény/film/akármi happy enddel végződik, és pont ezáltal nem lesz reális, nem lesz hihető. Innen tehát le lehet tölteni, ha valakit netán érdekel.
Jó szórakozást így a hétvégére.

UI: Azért Lipót a csávó, mert hirtelen nem jutott eszembe másik név. És nem azért, mert így akarom elnevezni az esetleges utódaimat. Ja, és hamarosan jelentkezem egy új dizájnnal, amit - remélem, hogy - sokáig meg fogok tartani.