2008. szeptember 8., hétfő

az első nap

B_szott egy napom volt. És ez még csak a hétfő. Kezdődött a két lyukassal, ami teljes egészében arra ment rá, hogy megtaláljam az előadótermeket és a labort, ahol a nap további része fog telni. A három kémia nem is volt olyan fárasztó, a fószer viszonylag jó fej, kicsit öreg, de jól magyaráz, a három óra gyorsan eltelt, és úgy ír a táblára, hogy még az első sorból se lehet látni. Az anyagszerkezettan csávesz anyagszerkezetileg olyan, mint wály, csak kicsit ducibb és nem annyira pedo. Az utána következő két fizika hosszabbnak tűnt, mint az egész addigi nap összesen, a csaj kicsit idős, szerintem parkinson-kóros is, és olyan tipikus tanítónénis stílusa van, de amúgy aranyos, mert egyszer megkérdezte, hogy tudja-e valaki, mi a tömeg jele. És olyan adatokat kér számon, amit az életben nem fogunk használni, például a fény terjedésének sebessége 8 számjegyre kerekítve, vagy hogy mikor módosították harmadszor az SI mértékrendszert.
A bevezetés a korszerű információkeresés módszereibe pedig tulajdonképpen egy szar könyvtárismeret, de annál sokkal hájtekebb, mert netezni fogunk végig, és adatokat lenyomozni, és keresőgépeket kijátszani, és satöbbi, és végül is levezetésnek jó a nap végére.
És most pedig k_rvára dühös vagyok, mert három ember közül a másik kettőt szavazta meg az évfolyam HÖK képviselőnek. Gyilkolhatnékom van. Pedig mennyit güzültem a pályázattal. jövőre is megpályázom, és meg is nyerem, és a másik kettőnek egy fityinget sem adok. Most ne szóljon hozzám senki.

A bankkártyám is megjött, és a f_szom tudja, hogy a francba kell egy nyamvadt pinkódot igényelni hozzá, mert küldtek vagy hat levelet de egyikben sem írták le rendesen, hogy mi a francot kell csinálni a rohadt kártyával, hogy legyen pinkódom. Milyen már az, hogy kétszer kell bemenni és háromszor postafordulni és számtalanszor telefonálgatni, mire egy g_ci bankkártyát használható állapotba tudnak rakni.

Ha holnap is ilyen napom lesz, szerdán be se megyek. Négy matekkal fogok kezdeni.
Hát ez volt ma. Azt talán mindent elárul, hogy tegnaphoz képest öregebbnek érzem magam legalább 10 évvel. Nem akarok holnap menni.