Ma másfél órámba került, hogy visszakerüljek a Puskaporos nevű helyről Myscoltz Citybe, rettentően egyedül éreztem magam a sok idegen perellenség között, ezért odamentem ProcLachoz, és elkezdtünk beszélgetni mindenféléről. Felkapott egy fél botot, és elkezdte a kezével leszedni ról a háncsot, majd letámaszotta egy póznához, hogy majd valaki egyszer folytassa. Elmeséltem neki, hogy egyszer egy őz lelegelte a kerítésünkről a borostyánt, és hogy a nanotechnológia sokat fejlődött az elmúlt években, ő meg elmesélte, hogy kemenceépítéshez bontott téglát érdemes venni, de sehol nem talált még nagy mennyiségben a városban, és hogy egyszer a ladájával elütött egy fácánt, és hetekig kellett piszkálgatnia egy kötőtűvel a ventillátorból a cafatokat. A vonaton aztán összeverődtünk még Szamossal is, ő is rendes volt, közösen megállapítottuk, hogy bizony szép házak vannak a sínek mentén, meg hogy biztos nehéz lehet kutat fúrni itt a hegyoldalban. Aztán amikor megérkeztünk, beleültem az autójába, és elvitt a városházáig, de útközben meg kellett állni pipadohányt venni, és egyetértettünk abban, hogy idén szokatlanul gyorsan nő a fű, és hogy lassan tankolnia kéne majd, és hogy van egy jó öltönybolt a centrum mögött.
Amikor kitett, megköszönte, hogy vele utaztam, azt mondta, jó volt velem beszélgetni.
Ja, meg matekot is írtunk.
De a tanulság: a tanárbácsiktól nem kell félni, ők a barátaink. Már aki.
3 komment:
mi az, hogy "fél bot"?
:D
nagyon jó a bejegyzés!
A fél bot, az kérlekszépen, pontosan úgy néz ki, mint egy botnak a fele, csak arra kell ügyelni, hogy a térfogata is pont egy bot felével legyen egyenlő.
ez picit groteszkre sikeredetett, már-már örkényes, jópofa...
Megjegyzés küldése