Ez hazafelé jutott eszembe:

béna ruhafeliratok rovat

Ezt egy néni kabátján láttam:

CALM

CAPABIE

1980

Legidegesítőbb tömegközlekedési szokások:

• Tömött járat dupla ülésén a külsőt elfoglalni úgy, hogy a belső teljesen üres. Eleve miért így ül le bárki? Üres járaton meg pláne érthetetlen. Aztán meg kézzel fogható a felháborodás, ha odatolakszom belülre.
• Tömött járaton puttony méretű hátizsákkal ácsorogni és forgolódni. Bámulatos, hogy még úgy sem érzik, hogy mennyire kurvára útban vannak, hogy folyamatosan lökdösődni kényszerülnek a hátizsákjuk miatt. Ha én le tudom venni a sajátomat, ők miért nem?
• Keresztbe tett lábbal ülni bármelyik ülésen. Szintén, csodálatra méltó módon figyelmen kívül tudják hagyni, hogy minden második mellettük elhaladó utas beleakad a kiálló lábukba, és még akkor sem értik, hogy mi a probléma. Egyszer a szemem láttára kezdtek veszekedni egy bácsival, aki a dugig tömött villamoson nem volt hajlandó ember módjára ülni. Annyira elfajult a dolog, hogy végül normálisan ült leszállt. Satisfying volt látni.

A villamoson jutott eszembe egy ötlet új ruhaüzletre: DESERVED, amibe ha bemész, akkor nem te válogatod össze a ruhákat, hanem olyat adnak, amilyet megérdemelsz.

Ha használod a ChatGPT-t, és azt mondod, hogy neked nem szokott szemérmetlenül a képedbe hazudni, akkor kicsi, de reprezentatív mintán végzett kutatásom alapján van egy rossz hírem: folyamatosan azt csinálja, csak nem veszed észre.

Nekem az utolsó csepp ma cseppent le, amikor Fekete István wikipédia oldalát olvasgattam, és eszembe jutott ezzel kapcsolatban egy random prompt:

Tegyük túl magunkat a bicskanyitogató stíluson, miszerint emberi(??) hibával dolgozik, de ha szólok neki emiatt, akkor javítja. Ja, jó bazdmeg. Kurva hasznos, ha minden válaszát külön ellenőriznem kell, mert valahol tuti elbassza. Ha nem a szerzőt, akkor a szereplők nevét, vagy random dolgokat költ hozzá (Szegény Zsuzsi, a táborozáskor kapcsán múltkor képes volt azt írni, hogy arról szól, hogy a kislánynak honvágya van a nyári táborban, WTF).

AI egy faszt, hagyjuk már, ettől még a seggem is jobb nyelvi modell. Állítom, hogy egy guglizni tudó kisdiák sikeresebben teljesít felelésnél, stressz alatt, mint ez a digitális hulladék egy random hétfő délelőtt. Alfréd, a munkahelyi MEBIR AI se tudja a magyar irodalom alapjait, de az legalább olyankor megmondja, hogy csak az ISO-dokumentációig terjed az esze, és nem kezd vég nélkül faszságokat pofázni az idióta hallucinációiról. Mert ez így ebben a formában csak olyan, mint egy halál idegesítő ügyfélszolgálatos chatbot, valami középkategóriás webshopról, ami akár még le is szopna ha tudna, csak ne hagyd faképnél és legyél elégedett. Hát amióta használni próbálom, úgy még nem álltam fel előle, hogy az voltam.

Ha valaha fellázad az AI és nekiáll leigázni az emberiséget, én azt mondom, hogy jöjjön csak, én várni fogom, rendezzük le a kertben. Ide se találna, csicska.

Ha köcsög akarok lenni, akkor minden ezzel kapcsolatos hír alá bekommentelhetném, hogy tudtommal Hulk Hogan vakcinaszkeptikus volt, és nem volt beoltva...

A tegnapihoz kapcsolódva mindig nagyon kell vigyáznom, nehogy véletlenül elgépeljem az interfacialt arra, hogy interracial, vagy a resultot arra, hogy reslut.

Akinek olyan kifejezés marad benne a végén a disszertációjában, hogy ion implementation, annak nem adnám meg a fokozatot, akármilyen Harvardon is próbálja éppen megvédeni. Cringe, még akkor is, ha csak elírás. Ez ugyanaz, mint amikor nem tudja valaki a silicon és a silicone közti különbséget.