> "Hozták ezt a konzervatív, vidéki mintát."

> Az egyik felfújatta a mellét hogy még jobban kipakolhassa, a másiknak meg egyéjszakás kalandjai voltak, mert "mindenkinek volt". De ő leglaább nem hazudik arról, mennyire könnyen kapható.

> Mindketten bekamuzzák, hogy öt ("nemtom", "kábé annyi") pasival voltak eddig. Nyilvánvalóan úgy értették, hogy idén.

> Merthogy ők nem "olyanok", hiába néznek ki "olyannak".

> A fél év az bizonyára már "komoly, hosszútávó kapcsolatok".

> Szóval "hozták ez a konzervatív, vidéki mintát."

Oké. És abban mi a pláne? A számológépem meg jobb számítási teljesítménnyel rendelkezik, mint én. Vagy mint egy matematikus. A mobiltelefonommal meg távolabbra tudok kommunikálni, mint anélkül. Mi abban a pláne, hogy csinálunk egy gépet, ami valamiben jobb, mint egy ember? Pont ezért csináljuk az összes gépet a világon. A technikai sportoknak viszont pont az lenne a lényege, hogy az emberi teljesítőképesség végső határairól ad képet, ha ugyanazok a a technikai feltételek dübörögnek a seggük alatt. Ebbe beletoszni egy robotot ugyanannyira értelmes dolog, mint pásztorbotot faragni CNC-esztergával; annak pont az emberi tényezője lenne a lényeg, a CNC-esztergát meg lehetne értelmesebb dolgokra is használni. Ahogy a robotot is.

A szöveget meg nem ő mondja, csak a készítők úgy gondolták, hogy ha már ilyen epikusan hősies zene van a videó alatt, akkor robotosan is lehet már narrálni. Egyébként nem több a cucc, mint egy kerekes drón. Kereskedelmileg elérhető eszközökből egy hét alatt összelegózható.

Nyuszik már nincsenek, van viszont helyette más, például az az új fotóalbum link az oldalsávban. Aki szerint a tudomány szexi, az oda kattintson, és nem fogja megbánni.

(Nem tudom hogy a képek igényelnek-e bővebb magyarázatot, de ha valaki kíváncsi, akkor állok rendelkezésre.)

Ó hát vajon mi történhetett? Abszolút megjósolhatatlan a dolog. Csak nem elmesélte a kis rosszcsont a többi ovisnak? Ó jaj, hát ezt az egyet sose találtam volna ki! Pedig hát az óvodások köztudottan sose szoktak izgatottak lenni egy torta miatt, és pláne nem szoktak titkokat mesélni egymásnak, de ez az kis rosszcsont mégis elárulta a többieknek, hát egyem meg a kicsi szívét, milyen kis aranyosak, hogy ennyire nem tudnak még most sem titkot tartani!

Én azért titkon reménykedni szoktam, hogy ilyenkor néha, elvétve talán valami kicsit is érdekes dolog is történik ha már ennyire clickbait akar lenni a cím egy gecire általános, nulla mondanivalójú témában,  mondjuk kiderülhetne a végén, hogy nincs is torta, vagy brokkolis tortát kapnak, csak azt nem árulták el tényleg senkinek. Vagy előugrik belőle valamelyikük anyja pucéran. Horrorbohóc-maszkban.

Nálam is elérkezett a nap, ami minden férfi számára elérkezik egyszer, és rám került a sor, hogy befessem asszonypajtás haját.

Pro tip nőknek: az ammóniamentes hajfesték pont ugyanannyira ammóniamentes, mint amennyire az acetonmentes körömlakklemosó acetonmentes; semennyire.

Ha nem akarsz ezreseket kidobni lefolyótisztítóra, de hozzáférsz alapvető vegyszerekhez, akkor egy kis life-hack:

70% NaOH reagensnek, 20% konyhasó csomósodásgátló komponensnek, ~6,5% KNO3 tenzidnek, a maradék pedig alumínium, azt nem tudom hogy minek, de erős a tippem, hogy az képzi a habot a marólúgos reakció közben. Ezt kell összekeverni, minél vízmentesebben bezárni, és felhasználáskor pedig beleszórni a lefolyóba, aztán pedig vizet engedni rá, jó bőven.

Szívesen.

Ja és ezt a gyönyörűséget a szabadkai piacon zsákoltam egy kínaitól egy ezresért, azóta még álmomban is velem van. Dragunovnak kereszteltem, mert pont úgy néz ki, csak késben.

Meg van az a sztori, amikor a konfin az ukrán lány adott elő, akinek gőze sem volt a saját előadásáról. A diákról próbálta felolvasni ami rajtuk van, tört angolsággal, erős akcentussal, a kérdésekre meg nemigazán tudott válaszolni. Olyan volt, mint aki foglalkozott a témával is meg nem is, talán felkészületlen volt, ez a jó kifejezés rá. Aztán persze utána derült ki fű alatt, hogy az nem is az ő előadása volt. Még csak a neve sem volt fent az előadáson, a szerző el se jött, szerencsétlen lányra bízta a szekció előtti szünetben hogy adja elő azt, amihez nincs is köze. Egy nemzetközi konferencián baszki. Az évszázad hőse státuszt mindenesetre kiérdemelte a lány ezzel a tettével.

Aztán azt csak ma reggel tudtam meg, hogy nálunk a tanszéken olyan gyakran fordul elő hasonló, hogy külön kifejezés is létezik rá underground berkekben. Amikor az oktató felhív óra előtt tíz perccel, hogy tartsd már meg helyette. Erre te azt mondod, hogy "mit?". Erre ő azt válaszolja, hogy átküldi a diákat, és hogy köszi. Létezik erre saját, igekötős és -képzős szavunk, melyet az oktató nevéből képeztünk.