Szóval tegnap lakásba költöztünk az albérletből.

#munkácskám

Ez az okfejtés ott bukik el, hogy nálunk nincs olyan hogy egyikőnk művész, másikunk meg tudós. Mindketten művészek vagyunk és mindketten tudósok is, nem is láttam még olyan embert, akinél a kettő kizárta volna egymást. Az életünkben rend van és rendszeresség, és emellett romantika is, és nyaralni a napsütés és a pihenés miatt megyünk, mert úgy van értelme. Egyébként én utálom a szervezett programokat, nyaraláson meg pláne.

Összességében a cikk szerintem a legszörnyűbb hibába esik, amibe pszichológiai témájú cikk eshet: általánosít, és klisés, de életszerűtlen dolgokat próbál elemezni. Így nem hogy semmi újat nem mond, de amit mond, az egyszerűen nem igaz. Mi asszonypajtással egyértelműen álompár vagyunk, és ehhez nem is kellett különösebben sok munkát befektetnünk, ez igazából magától alakult így. Mások magasztos hangon mesélnek elfogadásról és arról hogy áldozatot kell hozni, de én attól a perctől kezdve hogy mi ketten megláttuk egymást, azóta tudom, hogy a jövőben bármilyen döntést is kell hoznom őérte/értünk, az bármi lehet, de nem áldozat, nem elfogadás, és nem kompromisszum. Nem áldozok fel semmit, hanem inkább befektetek a jövőbe. Egy kapcsolat nem a kompromisszumról szól, hanem a közös jóról. Olyan ez, mint amikor az várandós kismama azt mondja, hogy terhes. Mindkettő ugyanazt az állapotot jelenti, a különbség csak ott van, hogy ki hogy fogja fel az állapotot: várja már a babáját, vagy tehernek érzi.

"Egyszerűbb tehát az élet, ha magunkhoz hasonló párt választunk, de kevésbé fejleszti a személyiségünket, s gyorsan unalmassá válhat."

Mi ennél hasonlóbbak nem is lehetnénk, és az életünk nehezebben lehetne még ennél is izgalmasabb. Ez a mondat úgy baromság, ahogy le van írva, és ahogy a szerző gondolta, pláne ami a személyiségfejlesztős részt illeti.

Ahogy az a rész is klisés baromság, ami az elfogadásról szól az erősségeivel és gyengeségeivel együtt. Elfogadom a hibáit.

Faszt.

M-nek nincsenek hibái, neki külön személyisége van, és mindennek jól megindokolható oka van, amit tesz. Ha már választani kell, akkor a következetes életvezetés szerintem inkább erősség. Úgy fel tudom baszni az agyam az ilyen cikkeken. Mert az emberek meg elolvassák, és azt hiszik, hogy ez így van, aztán meg engem találnak meg a baromságaikkal.

A nagy öregek távozásával a tanszék nem titkolt célja, hogy engem nevelnek ki a következő TEM-szakértőnek. Rám hagyományozzák ezt a posztot, hogy aztán majd én is továbbhagyományozhassam, ha eljön az ideje.

Ennek megfelelően a taníttatásom is rendhagyóan kezdődött: kitakkerolni az egész szobát, teljes kosz- és pormentesítés. Pénteken esedékes az 1500 óránkénti katódcsere, amihez teljesen steril környezet kell. Úgyhogy ma porszívóztam és port törültem teljes békességben, amíg Robival az új, meglehetősen izzasztó Portal modról beszélgettünk. Az SF6 tartály csillog, és az elektronágyú is patyolattiszta, de azért egy porszívóval még át kell majd menni az egész szobán.

Holnap pedig egy gumigyárba kísérek néhány üzemlátogató hallgatót, holnapután pedig pestre a Richterhez. Ja és időközben van új lakásunk.

Szeretném jelezni, hogy én például több mint kétszer annyi idős vagyok, mint amennyi a cikkben emlegetett fanok átlagéletkora, mégis a youtbobon a négy csatorna közül amire fel vagyok iratkozva csak kettő humoros, és mind a kettő az övé. (a másik kettő pedig zenés és failarmy)

Én a cikk alapján teljesen biztos vagyok benne, hogy a szerző nem érti az internetet, de még ennél is nagyobb baj, hogy a fiatalabb generációt sem érti, az internetező fiatalokról pedig már abszolút fingja sincs. Az internetező tinik nem azért istenítik az istencsászár Dancsót, mert ő istencsászár, hanem mert ők tisztában vannak azzal, amivel a szerző nincs: hogy ez az egész csak poén, és Dancsó vicces. Legalábbis többször vicces, mint más olyanok, akik viccesek akarnak lenni.

Dancsó poén, és ha ő paródiavideót csinál valamiről, akkor az poén, és azért csinálta, mert az eredeti videó szar, és vicces dolog a szart poénná faragni. Erről szól a paródia műfaja. Függetlenül attól, hogy az eredeti videó rasszizmusról szól-e vagy cigánygyilkosságról, vagy echo tv-s közéleti műsorról. Ha maga a videó szar, akkor Dancsó csinál belőle egy vicceset, és én hálás vagyok neki ezért, mert szórakoztatnak az alkotásai, a mindennapi betevőmet ő adja egy agyturmixolós nap után.

Dancsó egészen nyilvánvalóan nem azért megy el nyilvános élőszereplésekre sem, hogy fikázza a közönségét, hanem azért, mert a közönsége kíváncsi rá (ellentétben más előadókkal), és ő tisztában van ezzel az igénnyel, és kielégíti ezt az igényt.

Sötét, megkeseredett kommunista faszkalapok bevett módszere emellett még az, hogy minden kicsit is híres személyt egyből be kell sorolni valami párt alá, mert olyan ember nem létezik, aki ne lenne akciós vagy reakciós. Kiparodizált egy rasszista videót, de nem nyilatkozott a hvg-nek? KÖCSÖG NÁCI! 370 ezer követője van? MIND KÖCSÖG NÁCIK!

Egyébként nem tudom hogy a testőrös résznél mi a faszról beszél a szerző, azok a kép szerint is a rendezvényt biztosító biztonságiak voltak. A két fogalom nem ugyanaz.

Ha objektíven szemléljük a dolgokat, akkor Dancsó videói viccesek, szakmailag igényesek, és félmillió rajongó légy nem tévedhet*, a hvg-nél pedig a harmadosztályú újságíró Dubrovszki Dániel azon kesereg, hogy körülötte minden tini titokban szélsőjobbos.

* nyilván erre is van célcsoport, aminek van igénye. Ebbe én is beletartozom, és nem szeretem, amikor olyan ember fikázza azt amit szeretek, akinek köze sincs semmihez, csak elküldték egy eseményre tudósítani, hogy dolgozzon is meg a fizetéséért.

Eddig a hétvégéig nem gondoltam volna, hogy egy lakásfelújításnál pont a laminált padló kerül a legkurvadrágábba még egy apró lakásnál is. Ha ilyesmi események történnek, akkor érthető dolog az, hogy most egy rövid ideig nem fog felvetni minket a pénz, és hosszas gondolkozás után asszonypajtásnak azt a döntését is meg tudom érteni és el tudom fogadni, ha úgy dönt, hogy a testéből szeretne pénzt csinálni.

Már le is van beszélve valami időpont a hétre valami előkelő szalonba, ahova majd bemegy, testnedvek folynak majd ide-oda, bevesz valamit a szájába, és ha minden jól megy az első alkalommal és az ottaniaknak is tetszik a dolog, akkor akár hetente visszamehet, és egyre több pénzzel jöhet majd haza.

Ha nem lenne egyértelmű, plazmát megy adni.

Görög idő szerint is lassan már hajnal van, nekem mégis blogolnom kell most, mert kicsit bánt az, hogy a legutóbbi UV-s napszemüveges posztomban nem voltam teljesen őszinte.

Az igazsághoz ugyanis az is hozzátartozik, hogy köztudomású ugyebár, hogy a fénykibocsátó diódák a Naphoz hasonlóan a 400 nm alatti tartományban is masszívan sugároznak, Lebarnulni ugyan nem lehet alattuk (bár ez is teljesítményfüggő), de ezt a tényt kísérletezéshez bőven elegendő módon ki lehet használni.

Szóval azt akartam az egészből kihozni, hogy ha esetleg a nyaralás alatt esténként vagy éjjelente járnánk a butikokat megfelelő napszemüveg után kutatva, akkor nem kell másnapig várni ha ki akarjuk deríteni hogy mennyire szűri a kiszemelt példány UV-t, hanem elég, ha előkapjuk a mobilunkat, és bekapcsoljuk rajta a vakut.

Feltéve, ha van nálunk uv-re sötétedő szemüveglencse is.

De még nem tudok nyugodt szívvel aludni, mert napok óta azon gondolkozom, hogy lehetne enélkül hómméd módszerekkel pillanatokon belül egyértelműen és reprodukálhatóan UV-t detektálni.

Én most úgy érzem, hogy borzasztó nagy szükségem lenne egy 2400 milliamperórás akkumulátorra, pláne hogyha Németországból jön háromezerért, a 1st world problémám viszont ott kezdődik, hogy nem tudom eldönteni, hogy arra a címre érkezzen két hét múlva, aminek akkor már nem lesz nálam a postaládakulcsa, vagy arra, aminek akkor még nem lesz nálam a postaládakulcsa, vagy az egyetemre, ahol nem is biztos hogy át tudom venni, vagy otthonra, ahova jó esetben havonta egyszer látogatok el :C