A világon a legweirdebb dolog, hogy van nekünk ugyebár olyan óránk, amin az oktató, aki mellékállásban ilyen iparjogi szakember, szóval ő arról mesél, hogy mi az a szabadalom, hogyan kell megírni és mire jó és hogyan működik, és hogyan történik az ügymenete egy szabadalomnak. Ez egyébként törzsanyagos tárgy, szóval az egész évfolyam ezt hallgatja, és mindenki bambul, mert oké, érdekesnek érdekes valamennyire, de ki fog ezzel valaha is találkozni. Jó, van az a srác, aki folyton a másolt DVD-i miatt jelentkezik hogy azokkal mi van, meg van a lány aki azon csodálkozik, hogy a bejelentés napjától számítva már létezik az oltalom, és akkor mindenki ámul hogy hű, az oktató meg mondja, hogy igen, ez van. Én meg lapulok, mert bár senki nem tudja, de érzésem szerint a teremben én vagyok az egyetlen, akinek részben van. Mármint szabadalma. És akkor ezeket biztos tudnom kéne.
Egyébként is láttam ma ufót hazafelé az egyetemi megállóban. Onnan tudom hogy ufó volt, hogy nem sikerült beazonosítanom, és repült, és ez a kettő az ufó definíciója. Nem repülő volt mert nem volt rajta HAARP-felirat és a globális háttérhatalom logója sem, és nem húzott maga után chemtrailt és nem permetezték a cionisták az ártatlan népet alumíniummal. Legalábbis nem utasszállító. Akkor vettem észre, amikor az alkonyati fényben becsillant az égen, aztán a csillogás elhalványult, viszont utána fekete pontként tovább haladt a halványkék égen, és innen tudom hogy nem is űreszköz becsillanó napelemtáblája volt, mert nincs akkora űreszköz, ami a LEO-földfelszín távolságból hátsó megvilágítás mellett szabad szemmel látszik a csillogása után. De annyi bizonyos, hogy fancy volt és fabulous. És nem pink. Biztos ilyen meteorológiai ballon volt vagy mit szoktak ilyenkor mondani hivatalosan.
Vagy csak simán egy alacsonyan repülő nem utasszállító repülő. Viszont akkor mit szállít? Biztos alumínium-permetet, mi mást.
Amikor nem suliban vagyok, márpedig nem vagyok ott, csak max egy napot a héten, de amikor nem ott vagyok, akkor három dolgot csinálok itthon: alszom, készülök technikailag a két hét múlva esedékes Mission Controlra és a Maunacastra és a Hold-analóg szimulációra, illetve a hétfőre esedékes tdk-dolgozatomra. Nem, enni nem szoktam. Csak a gyengék esznek amikor ennyi dolog van. Addig is a tdk írásához megalkottam a rocktörténelem legvagányabb Kasabian válogatását, mert látám, hogy a Kasabian az jó vala, és küldeném vala mindenkinek aki szereti. Mert az kell, azért! Tessék bevenni!
