A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sad. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sad. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 14., szombat

2023. szeptember 11., hétfő

Fél órányi telefonálásba és kettő hivatalos panaszomba került elintézni, hogy az OTP küldjön egy csere-SZÉPkártyát ahelyett, amelyik lejárt. A hölgy szerint ők állítólag küldtek, de halovány fogalmuk se volt arról, hogy az sosem érkezett meg. Meg tudom érteni az elképedését, olyan hallatlan felháborító dolog még sosem esett meg, hogy a Magyar Postán eltűnt volna egy küldemény!
Applikáción keresztül meg nyilván nem tudom ellenőrizni hogy mi a pék fasza van, mert az applikáció nem tud kezelni egy lejárt kártyát, és technikai hibával összeomlik. De hé! 1800 forintért kiállítanak egy újat gyorsan, vagy egy hivatalos panasz ellenében sok hét alatt akár ingyen is. Én ráérek...

De a lényeg, hogy ma megérkezett a levél a kártyámmal. Nem a postaládámba volt bedobva, hanem akkurátusan egy méterrel felette volt a párkányra helyezve annak ellenére, hogy a postaládán harminchatos betűmérettel szerepel a nevem, és hogy a postás az utóbbi egy évben kivétel nélkül mindig tudott olvasni. A postai bélyegző szerint napra pontosan két hónappal ezelőtt adták fel. Azaz ugyanannyi idő kellett neki a városon belül keringéshez, amennyi idő alatt egy csilingelő rózsaszín szopóálarc is ideér egy random kelet-kínai putriból a legolcsóbb szállítással, vámkezeléssel együtt.

Eddig a pontig hittem azt, hogy ez az egész vígjáték vegytisztán a magyar posta érdeme. Mert ezután kinyitottam a levelet, aminek a lapjai közé egy tetű volt belepréselve. Az grátisz jár a használhatatlan kártyához.
Minden digitális régésznek, aki ezt a jövőben olvassa: ez volt Magyarország, 2023.

2023. augusztus 29., kedd

Életemben először írok requestet egy játék refundjáért, de kicsit átverve érzem magam. Felhájpolódtam rá a barátaim ajánlásaitól, el is hiszem egyébként, hogy nekik tetszett. Aztán megvettem én is akciósan, aztán játszottam vele, aztán direkt nem akartam rá figyelni, aztán ki-ki lépegettem, aztán már nem szívesen léptem vissza bele, aztán bő egy óra in-game után rá kellett jönnöm, hogy soha a büdös életben nem akarok többet játszani vele.
Először csak simán ijesztő volt, aztán frusztrált a sok sikertelenség utáni végleges game over lehetősége már egyből az elején, aztán már nem csak az frusztrált, hanem a repetitív, magányos rohangálás egy borzasztóan lehangoló terepen, ahol szó szerint semmit nem lehet csinálni a rohangáláson és a depreszióba süllyedésen kívül. Ha 74 perc alatt eldőlt, hogy többet nem akarom elindítani, akkor mi lesz később?
És az még a legkevesebb, hogy a reklámja szerint direkt életszerűen ábrázolták benne a pszichózist. Akkor ne játékként árulják, hanem terápiás eszközként, mert ez minden, csak nem szórakoztató, és nem tud kikapcsolni.
A Hellblade volt az egyébként.

2023. július 5., szerda


Most 2023 közepe van, és ez a fentebbi posztom kivételesen rosszul öregedett. Nem tudom kapásból, hogy mennyibe kerülhetnek jelenleg a benzinkutas tápok, de hogy még lent a sarki CBA-ban is drágább most egy telekúrt limonádé, az is biztos.

2022. május 1., vasárnap

HR-esek be like

HR: nem látom a CV-dben, csapatjátékos vagy?

én: nem teljesen értem hogy az mit takar, de 10 év tapasztalatom van arra a műszerre, amire szakembert kerestek

HR: DE CSAPATJÁTÉKOS VAGY?!?!

2022. április 7., csütörtök

politika

Ha legközelebb külföldön járva egy ottani megkérdezi tőlem, hogy a magyarok még mindig jurtában élnek-e és nyereg alatt puhítják a húst, akkor meg fogom neki mondani, hogy hát lényegében igen.

2022. január 6., csütörtök

Haldoklik az AOC 2267W monitorom, amit egyszer már egy vezérléscserével visszahoztam a halálból (eredetileg D2367Ph volt, kínából rendeltem bezúzott monitorból kimentett vezérlőt). Attól félek, hogy egy újabb kártyacsere már nem mentené meg, így monitor-összehasonlító oldalakat nézek, hogy mi tudná őt funkcióiban a legjobban pótolni.

Összehasonlító tulajdonságok, amik fontosak lennének, de szinte sehol nem szerepelnek:
- pixelsűrűség
- statikus és dinamikus kontrasztarány
- külső bevonat
- válaszidő
- 3D megjelenítés támogatása

Összehasonlító tulajdonságok, amiket magasról leszarok, mégis minden kikúrt összehasonlítós oldalon ezek alapján lehet válogatni:
- súly - Ki nem fossa torkon egy monitor súlyát? Ki a pöcsöm válogat súly alapján monitort? Érted, MONITORT. Azt a cuccot, ami nem tévé, de az ember ugyanúgy lebassza az asztalra, aztán ott áll 10 évig.
- befoglaló fizikai méret - Az asztalon úgyis elfér, és nem a széleit nézem, hanem a képet közöttük. A herémet se érdekli, hogy két centivel szélesebb-e, mint a többi.
- gyártó és típus - Mindet ugyanazokban a gyárakban gyártják.
- frissítési frekvencia
- betekintési szögek - Ki a halál használja úgy a monitort, hogy nem szemből, hanem 175 fokból nézi?
- portok típusa - mintha nem léteznének adapterek és nem egységesen HDMI lenne mindenen ami új, és DVI/VGA mindenen, ami régi. Istenem, ha monitort veszel, akkor teljen már arra is, amibe be kell dugni.
- beépített kamera - manapság már a seggembe is beépített kamerát kell rakni, mert az a trendi. Müzlit se tudok úgy enni, hogy ne harapnék rá néhányra, miközben a beépített kamerás kanalammal eszem.

Továbbá 2022-ben miért extra feature az, ha egy monitornak lehet állítani a dőlését? Ezt a CRT-k 30 évig tudták.

2021. december 8., szerda

Samsung Galaxy Buds Live - Review

Ki kell írnom magamból, most rantelni fogok, mert gecidrága volt, maga a Samsung licenszelte hozzá az AKG-elektronikát, akik közül egyik szereplő sem szarral szokott gurigázni, ráadásul a bluetooth fülhallgató ugye napjaink divatterméke, és csak az engedheti meg magának, hogy elrontsa a termék piacra dobását, aki le akarja húzni a rolót.
Ezeket figyelembe véve adok rá három csillagot az ötből. Mert nem gondolnám, hogy a Samsung vagy az AKG le akarná húzni a rolót. Pedig a Galaxy Buds Live-val kapcsolatos eddigi tapasztalataim alapján pont azt kéne tenniük.

Kezdem a rövidebbel: PRO:
- A fura, bab alakjához képest érdekes módon TÖKÉLETESEN illeszkedik a fülkagylómba. Nem nyom sehol, nem feszíti a hallójáratomat (mivel bele se megy), és nincs olyan érzésem, mintha bármelyik pillanatban ki akarna esni a fülemből. A formaterv az komolyan zseniális.

Lopott kép:


- Vezeték nélkül is tud tölteni. Mondjuk 2021-ben ez már elvárás.
- A hangminőség tűrhető. Azt nem mondom, hogy hasra vagyok esve tőle, de erről még lesz szó.
- Tök véletlenül sikerült kipróbálnom és valójában nem is akartam, de telefonálni egészen jól lehet vele.

KONTRA:
- Már akkor ha éppen pont úgy és olyna pozícióban rakom rá a töltőre, hogy nem szakad meg 5 másodpercenként a kontakt, és nem klattyog - cicceg - cicereg töltés közben. Az indukciós tűzhelyem nem dolgozik sokkal hangosabban, pedig abban ipari ventillátorok is pörögnek. Összességében inkább vezetékre dugom azt a szart három másodperc alatt, mint hogy nekiálljak fengshuit jógázni vele a töltőfelületen.
Ez persze lehet, hogy a töltő hibája, és nem a fülesé. Ezt nem tudom megállapítani.
- Állandó, őrületbe kergető stuttering.
Leszögezem, hogy ez lehet, hogy a telefon hibája, és szintén nem a fülesé, de nem értem, miért kéne felhasználóként extra elvárásomnak lennie 2021-ben annak, hogy egy kurva bluetooth füles és egy kurva mobiltelefon zseb-fej távolságból is tudjon egymással kommunikálni.
Kurvára kezd elegem lenni abból 32 éves fejjel, hogy egy vadi új és modern fülhallgató miatt egy naprakészen és frissen tartott android fejlesztői beálllításaiban kell különböző blueooth-szabványok beállításaival szöszölnöm és pöcsölnöm csak azért, mert valami androgün buzi fejlesztő nem vette számításba azt, hogy az emberek zsebre basszák a mobiljukat akkor, amikor épp nem a kezükben van.
Senki nem próbálta ki ezt a szart amikor kész lett?
De most komolyan, ez mi a retkes picsa.
- Hiányzó basszus regiszter. Oké, értem, hogy nem az agyamba van dugva, de akkor ennek fényében lehetett volna erősíteni rajta.
- A maximális hangerő bizony elég gyenge. A legjobb szó rá az, hogy harmatos. Itthonra lehet, hogy elég, meg egy zárt irodába, de már egy random borsodi buszmegállóban is (még csak nem is a buszon) 112%-ra kell tolnom a hangerejét, amíg már torzítani nem kezd, hogy egyáltalán halljam, hogy melyik számot hallgatom éppen.
Nem fért volna bele abba a szarba eggyel nagyobb teljesítményű hangszóró? Nem kell sok, csak egy olyan, amilyen egy rendes noname vezetékesben van, mert erre így azt mondom, hogy AKG ide vagy oda, a a faszom is hangosabban szól maxra tekerve, pedig az egy néma pénisz.
- Akárki akármit ráír, zajszűrés gyakorlatilag nincs, azt el lehet felejteni.
- Nem tudom, hogy ugyanaz az androgün buzi fasszopó állat tervezte-e a tokját, aki a bluetooth-kommunikációt, sejtésem szerint nem, de bizonyára rokonok lehettek, mert mindkettejüknek kurva az anyja. Kinek a díjnyertes teliberakott ötlete volt az, hogy egy uniform kocka legyen a tok? Második nap egy alkoholos filccel kellett rárajzolnom, hogy melyik résen nyílik, mert ha véletlenül a többit feszegetném, akkor szétszedném a picsába. Ezt soha senki nem tesztelte? Senki nem mondta, hogy te Béla, ez egy kibaszott rubikkocka, a tököm se tudja hol a herében kell ezt kinyitni, forgatni meg nézegetni meg nem fogom hogy kivegyem azokat a szarokat, nem lehetne olyanra csinálni, hogy egyből ott nyíljon ki, ahol ki tud?

Megint egy lopott kép. Ugyanez, csak fehérben. Szerinted melyik oldalán nyílik, ha kurvára olvashatatlan a tetején a felirat, sötét van, és nem akarsz perceket szánni a nyitómechanizmus megtalálására, mert nem egy telibekúrt Tom Hanks vagy a Da Vinci Kódban?


Három csillag, genyó, attól egy féllel se több. Ezen bőven lett volna még mit tervezni.

2020. szeptember 2., szerda

Az utóbbi időben azzal szórakoztatom magam munka után, hogy maszktagadó idiótákkal kezdek facebookos vitába, hogy rájöjjek, mi motiválja őket abban, hogy idióta faszkalapok legyenek.

De nem sikerült még rájönnöm, valamiért habzó szájű örültekké változnak egy idő után, és ragequitelnek, hiába tapétázom ki a falukat szakcikkekkel és friss statisztikával.
Egy fokkal könnyebben vesztem el a türelmem és idomulok a partnerem vitastílusához -még ha az nem túl szalonképes is általában-, mint például M, de fontosnak tartom ezt a fajta tevékenységet, hogy még véletlenül se egyoldalú legyen az univerzális álláspont ezeknek a félkegyelműeknek a véleménybuborékján kívül.
11-re szerveztek nagy tüntetést a vírus ellen, már alig várom, remélem jó sokan elmennek és körbenyalják egymás fülét. Legalább utána addig se lógnak majd a facén, amíg a lélegeztetős ágyakért fűrészelik majd egymás torkát a kórházi ebédből lopott műanyag kenőkéssel.

Meg azon is gondolkoztam még, hogyan lehetne a leg-passzívagresszívebb módon felhívni azon embertársaink figyelmét az aktuális járványügyi szabályozásokra, akik valamiért az állcsúcsukat védik a maszkjukkal a testnyílásaik helyett, de csak a hangos köhögésig jutottam.

Azt a fajta logikát sem értem, hogy hát én még nem láttam senkit, aki elkapta volna. (Ez most a leggyakoribb.)
És ha én már igen? Akkor én nyertem, vagy mi a fasz van? Vegyed vissza a kurva maszkot arra a nyomorult krumplira a nyakadon, vagy ha megfulladsz benne és neked valami mutáció miatt leesik a véroxigéned a sebészmaszk látványára még monitoron keresztül is, akkor meg legyél olyan szíves és engedd meg a kedves szkafanderes uraknak, hogy örökre rád hegesszék a bejárati ajtódat. Jó lesz otthon neked.

2020. április 20., hétfő

Szerintem lehetne indítani valami államilag támogatott tanfolyamot a felelős pozícióban lévő emberek, cégvezetők, egészségügyi, rendészeti és politikai főnökök számára arról, hogyan kell normálisan felvenni egy kurva maszkot.


2019. január 4., péntek

2018. november 23., péntek

munkakörülmények

A tegnapi poszt margójára, beszélgetés ma 9.05-kor:

főnök: Figyi, akkor a tengelyes jelentést el tudod ma küldeni?

én: Figyelj, nekem fel vannak ezek írva, felolvasom hogy mi az ami elvileg mára kell: a viszkozitásos jelentést le kell fordítani, mert azt mára ígértem meg még tegnapelőtt nekik. A mágneses mintákat meg kell XRF-ezni, a tegnapi infrát is ki kell még értékelni, az pl. önmagában minimum egy nap. Ezen kívül a cellát is szét kell bontani, amiben tegnap ment a kísérlet, mert az mostanra hűlt ki.

főnök:  ... akkor szerintem kezdd az XRF-el, mert az gyorsan megvan, egy óra alatt, ugye?

én: Hát igazából rohadtul nem, azzal kábé délre végeznék ha most kezdeném, mert itt öt kis törmelék van, amiről mind kéne quantity elemzés is. Szerintem a fordítással fogom most kezdeni, mert az viszonylag hamar megvan, el lehet nekik küldeni, oszt akkor az legalább el van ezzel intézve és jónapot.

főnök: hm...

10 perc múlva. Csend van, én éppen gépelem a jelentést.

főnök: Na, ez jó, figyeljetek: Két hang a bokorban - Szeretlek! -Én is! -Imádlak! -Én is! -Józsi vagyok! -Én is, HAHAHAHAHA!

főnök: ... Figyi má Béla, ma nem lesz amúgy meeting?

Béla: Hát remélem nem, mert az a meeting az múlt héten volt.

főnök: Ja...

Belefulladok a melóba, a főnököm meg vicceket olvas, miközben cseszegtet. De aztán abbahagyta, és inkább elaludt.

update: 10.05, befejezek és elküldök egy jelentést. A billentyűzetnyomogatása alapján ő éppen flashjátékot játszik.

2018. november 18., vasárnap

- Amikor három hónapot késik a csomagod, mert nincs postás, aki Pestről tovább vinné vidékre.
- Amikor duplájába kerül a ház felújítása, mert a munkások lelépnek a pénzzel.
- Amikor minden más is duplájába kerül, mert amúgy is lófaszt ér a Forint.
- Amikor késik a buszod, mert az előző járat sofőrje leszállt a végállomáson meghalni.
- Amikor a magyartanár tanítja a gyerekednek a fizikát. Meg a matekot, meg a biológiát, meg az éneket, meg a tesit.

Még gyűjtöm az élményeket arra az esetre, ha netán elhúznék a picsába és honvágyam lenne.
Ez például még ropog:
- Amikor az egész divíziót kényszerszabadságolják, mert meghalt az épület fűtésrendszere amit egy hónapja csináltak meg, és nem hajlandóak megint kijönni.

2018. október 17., szerda

csak a szokásos reggeli agyfelbaszás az indexes faszságokon


Szerintem ezt direkt csinálják.
Véletlenül nem dolgozhat ennyi idióta egyetlen portálnál sem.

2018. október 13., szombat

Nem akarok a saját egyetemem és kutatóintézetem ellen beszélni, de egyetlen használható raman spektroszkóp nincs az egész rohadt városban. Csak úgy mondom, hogy Szegeden fél kilométeres körön belül két nehézsúlyú spektroszkóp is volt, hangulattól függően odaülhettem bármelyik elé. Itt meg csak akkor tudok egyáltalán méretni, ha bekunyerálom magam egy személyes egyetemi kontakton keresztül a BorsodChemhez.
Ezt a fentebbi műveletet elintézni kb. két hétbe, és állati sok szívességbe került.

Még most sem tudom eldönteni eldönteni, hogy reggel vajon miért az alábbi PNG-képet (kvázi printscreent) kaptam egy használható, feldolgozható XY-adatsor helyett. Azt feltételezem, hogy poénból, és nem merem azt feltételezni, hogy azért, mert ez a szakmai nívó.
Szóval reggel, miután egy telefonhívásból kiderült, hogy ezzel kell főznöm, húsz drága másodpercig meredten bámultam az alábbi printscreent, hogy mi a faszomat kezdjek vele.

Aztán azzal telt a teljes munkaidőm, hogy rájöttem a megoldásra. Először átdolgoztam adatsorrá a képet.

Aztán pedig feldolgoztam az adatsort. Az ábra félrevezető, az adatbázis azért DLC-nek azonosítja, mert amorf karbon nem szerepel benne, pedig a spektrumon világosan látszik, hogy az az. (A különböző karbon-allotrópok megkülönböztetésében már van némi gyakorlatom.)
Na, egy ilyen know-how sikeres kidolgozása az, ami miatt jó szakembernek tartom magam.
Egy marék szemétből értékes adatot gyártani, ez adja nekem a flow-élményt.

De sajnos a rohadt poloskák és katicák miatt félbeszakadt minden, mert jöttek a rovarirtók, és el kellett hagyni a létesítményt.
Hétfőn pedig szerintem azt fogom elkezdeni kitalálni, hogyan kaphatnék a szakértői munkáért igazi pénzt.

2018. október 1., hétfő


Csak úgy mondom, hogy tegnap bedobtak a postaládánkba egy szórólapot, amin a helyi légzsák-összeszerelő üzembe kerestek munkást a szalag mellé, három feltétellel: általános iskolai végzettség, tiszta erkölcsi és jó kézügyesség.
Forintra pontosan ugyanannyi fizetésért, amennyit az egyetemen PhD-ösztöndíjként + kiegészítő ösztöndíjként kaptam azért, hogy egyetemistákat oktattam.
Csak úgy mondom, hogy a mai magyar valóságban általános gyakorlat az, hogy doktoranduszok keresnek feleannyit, mint amennyit gyári munkások nyolcosztállyal.
De a kézügyességem azért 18 év zeneiskola után talán még a régi.

2018. szeptember 24., hétfő

D.A.L.

Ez a számológép bizony már nem mai darab. A nővéremtől örököltem, amikor gimnazista lettem ötödikes koromban, 18 évvel ezelőtt. Ezen számoltam végig a gimnázium négy évnyi matematikáját, aztán a négy évnyi emelt matematikát és fizikát, aztán hat évnyi egyetemi matematikát és fizikát, statikát, dinamikát, statisztikát, és a kémia összes létező ágát, a beugrókat és jegyzőkönyveket. Integráltam vele, arkusz tangenseket számoltam, néha pedig random számot generáltam.
Aztán ezzel számoltam végig a PhD összes megírt, beadott és elfogadott cikkének a számolásait, a saját kísérleteim teljes anyagát, a tőlem rendelt 3D-modellek méreteit, és természetesen a hallgatók sok száz jegyzőkönyvének ellenőrzését.
Aztán most a munkában direkt nem ezt használom, ennyi év után inkább nyugalmaztam és direkt itthoni használatra tartom, vigyázni kell már a korosodó áramköreire.
Ennek a számológépnek története van. Ez látott engem felnőni, kötődünk egymáshoz. Érzem a lelkét, beszél hozzám, és kitalálja a gondolataimat. Nosztalgikus dolgokat súg, ha lenyomom a gombjait.

Aztán tegnap majdnem meghalt. A harmadik és tizedik digit köhögött, nem jelentek meg rendesen a számok.
- No, mi lelt téged? - kérdeztem. De nem válaszolt, mert ő csak egy számológép, álmosan hunyorgott rám a folyadékkristály.

Kicsit hosszúra húztam ezt a posztot, pedig annyi a lényeg, hogy ma bevittem a laborba, csavarjaira szedtem, etanolfürdőben ultrahangoztam, megszárítottam, újra összeraktam, és most jó. Nem lett sokkal szebb, viszont így letagadhat vagy nyolc évet, és a kijelzője (egy-két pixel kivételével) újra működik.
Addig fogom használni, amíg totálkárosra nem nyúzom. Akkor pedig majd megjavítom. Ez a számológép velem együtt fog megöregedni.

2018. július 11., szerda

Ebből a cikkből az éppen az nem derül ki, amiért eredetileg íródott volna, és amiért a csajszit kiküldték: hogy tudósítson a fesztiválról, és derítse ki, miért jó és vagy miért nem jó, vagy egyáltalán csak közvetítse a fílinget.
Vagy csak legalább lőjön pár nyomorult fotót, ha mást nem is.
Viszont a cég pénzén telepakolta a baszatáskát veretikült, aztán posztolt egy olyan színvonalút róla, amilyet én öt perc alatt összedobok bármilyen választott témából, ingyen, ha valaki szépen megkér.
Ez úgy kábé olyan, mintha én a céges mérési jegyzőkönyvbe azt írnám bele, hogy basztam bármit is csinálni egész héten, de a mintadarab úgy ránézésre szép piros volt. És a főnök ezért cserébe nem a felmondólevelemet íratná alá velem, hanem adná a prémiumot.
Ez az egész valahogy megerősíti az előítéleteimet az index munkakultúrájával és céges szemléletével kapcsolatban.

Meg rengeteg embert ismerek, akik évek óta keresnek olyan régi, megbízható és masszív szocreál melegszendvicssütőt, de nem lehet már kapni legalább húsz éve. Illetve most már de, ha valakit érdekel innen is.

2018. április 26., csütörtök

Nem kell ahhoz akadémikusnak lenni, hogy az embernek legyen egy minimális józan esze. Én egy mérnök vagyok, így laikusként a következő válaszokkal szolgálhatok:

"mint számtalan tapasztalat bizonyítja – miért működnek hatékonyan a helyesen megválasztott homeopátiás gyógyszerek a beteg csecsemőknél és állatoknál?"
Az EASAC 2017. szeptember 20-án megjelent állásfoglalása: "Az irodalom kimerítő áttekintése után sem állnak rendelkezésre a homeopátiás termékek és eljárások hatékonyságát alátámasztó, tudományosan elfogadható, kellőképpen meggyőző és reprodukálható bizonyítékok."
Ennyi, ezek után erről értelmetlen vitatkozni.

"Mi lenne, ha kicsit utánanézne az energiapályák (meridiánok) létezését igazoló vizsgálatoknak?"
Rendben. Melyik referált nemzetközi szakfolyóiratban található róluk meta-analízis?

"az akupunktúrás pontokon egészen más a bőrlégzés"
Mekkora a levegő egyensúlyi állapotban mért diffúziós koefficiense a bőrön keresztül? Mekkora ugyanez az akkupunktúrás pontokon?

"Láss csodát: az akupunktúrás pontokon a készülék egyértelműen bejelez, hiszen a másutt mérhető vezetőképesség sokszorosát találja meg."
Ha lelocsolom a bőrömet vízzel, akkor is. Akkor a víz az maga az akkupunktúra?

"Azt viszont joggal várhatom el Öntől, a tudomány felkent képviselőjétől, hogy igenis tájékozódjon alaposabban, mielőtt véleményt formál a Magyarországon százezreket, a világon pedig százmilliókat érintő kérdésekben."
Szerintem minimum ugyanez elvárható a másik féltől is, mielőtt nevetségessé teszi magát az interneten.

"Ön komolyan gondolja, hogy a homeopátiával vagy akupunktúrával (is) gyógyító orvosok, valamint a gyógynövényeket ajánló természetgyógyászok egytől egyig csalók, és visszaélnek a gyógyulni vágyó emberek bizalmával?"
Boldogkői Zsolt nevében nem tudok nyilatkozni, de én a magam részéről komolyan gondolom.

"Komolyan gondolja, hogy az alternatív módszereket kereső és azokkal gyógyuló embereket csak «megvezették», valójában mindannyian tévedésben vannak, és ha jobban érzik magukat, netán meggyógyulnak a betegségükből, az semmi másnak nem lehet a következménye, mint a placebohatásnak?"
Pontosan így van.

"Mikor hallhatok Öntől legalább egyszer olyan véleményt, amely a piacról a «mellékhatásaik» miatt tucatszám visszavont gyógyszerekről vagy a kórházi fertőzés okozta halálozások emelkedő számáról szólna?"
Erről nem kell vélemény, az OGYÉI honlapja részletes listát közöl ezekről a szerekről, amit évente frissít. A kórházi fertőzés elkerüléséhez pedig nem ártana mondjuk némi szappan meg vécépapír a kórházakba, de ez már innentől inkább politika.

2018. április 20., péntek

A világ legjobb sonkás szendójának pontosan ugyanolyan íze van, mint egy átlagos sonkás szendónak. Ezt onnan tudom, hogy tegnap este a balatonlellei Marchéban 995 forintot hagytam ott érte, ennyi pénzért pedig minimum a világ legjobb sonkás szendójának kellett lennie. Mellé desszertnek 615 forintért vásároltam egy kakaós csigát, és 645 forintért egy kis palack limonádét.