Előre szólok, hogy 18+ téma, ami szembe jött az interneten, és jobbá tette a reggelemet. Ki kell nyitni a posztot itt alább ezzel a linkkel.

Kedvem támadt posztolni valamiről, de hirtelen nem tudom, miről legyen szó, úgyhogy elővettem azt, ami tarcsiban van.

A sztori úgy kezdődik, hogy Farkas tanárúrral, a gimis biosztanárommal igazából tök nagy bró'k lettünk, mióta megtudta, hogy tudományos pályán maradtam, és aktívan érdeklődik is az aktuális események iránt. Rendszeresen meg szokta kérdezni, hogy éppen mivel foglalkozom (a hivatalos szöveg szerint heterogén katalízissel), hogyan halad a Puli (a hivatalos szöveg szerint éppen a rightsizing folyik az Astrobotic leszállóegységére), milyen vicces posztokat osztogatunk meg facebookon, mi a state of the art a tudomány egyes területein, satöbbi.

Aztán egyszer láttam, hogy abortusz-témakörben hozzászólt egy csoport megosztott posztjához.

Ami pedig azután történt, arra senki nem számított!

Bocs, ez a clickbait-cím nagyon illett ide. Szóval belekerült egy flémelésbe egy futóbolonddal, amibe aztán én is bedarálódtam egy idő után. Előre szólok, hogy gecire hosszú, egész estés olvasmány, viszont rendkívül tanulságos. Úgyhogy tedd vissza a Gyűrűk ura rendezőit a polcra, vedd a kezedbe a popcornt és nyolc napi ellátmányt, és csatold be a biztonsági övet. Vagy a derékszíjadat. Mert mindenekelőtt rettentő szórakoztató lesz.

Part I.

Part II.

Meg még egy érdekes kiegészítés a végére: Mivel referált tudományos cikkek szerzői rendszerint csak egy betűre redukált keresztnévvel jelennek meg az adatbázisokban (pl. S. Petofi), nálunk már a mezei hallgatók is ennek megfelelően kezdenek hozzá az irodalomkutatáshoz, és így keresnek rá emberekre, a megfelelő adatbázisokban.

De gugliban teljes névvel irodalmazni érzésem szerint csak egy laikus kezdene, aki még életében nem csinált ilyet.

De persze lehet, hogy én végig rosszul csináltam, elvégre nem vagyok mesterségesintelligencia-kutató, csak egy kis csicska köcsög, aki bekaphatja.

Itt egy igaz magyar.

1) Én anélkül is tudok emberek előtt beszélni, hogy olvasnom kéne valahonnan. Élőben is.

2) Letörölhetné a testnedvét a kamera lencséjéről, mert kurvára undorító és semmit nem lehet tőle látni.

Alkalmam támadt ma közelebbről is megismerkedni a szomszédékkal. A srác egyébként normálisnak tűnik amikor éppen józan (érti amit mondok neki, összefüggően beszél, konfliktuskerülő magatartást kezdeményez és tanúsít) és éppen nincs kihívva rá a rendőrség csendháborításért. A csaj meg ráerősített a múltkori dedukciómra; amikor leértünk a földszintre, akkor eldöntötte, hogy ő most szomjas, és elszaladt a közeli boltba egy kisdobozos fantáért. De előtte még véletlenül kidobta a konténerbe a mobilját is a szeméttel együtt, a pasijával kellett kihalásznunk neki. Igen. Aki ezek után azt mondja, hogy ne ítéljek el senkit elsőre, annak belelépek az arcába, mert normális emberek nem mondanak ilyet.

Most úgy mindentől függetlenül be kell vallanom, hogy már az első pillanatban, amikor meghallottam a rádió nevét, egyből arra asszociáltam, ami a köznapi beszédben karcolni szokott.

Nem hittem volna, hogy a helyzetet még lehet fokozni, de majdnem felvisítottam, amikor az a szlogen érkezett mellé.

Én még mindig nem hiszem el, hogy ez komoly, hogy ilyen tényleg van.

Odamegyek a laborban Bettihez, éppen a gumikesztyűmet veszem le, ő pedig valami fontos dolgot pipettázik. Vidáman újságolom:

- Használtam a kék bogyót élesben! (tegnap tanultam meg tőle phd-hallgató létemre, hogyan kell)

- ... kék bogyót?

- Igen, a kék pipettázó golyót.

- Ja, jó. Mások ha kék bogyóról beszélnek, általában másra gondolnak, és nem értettem, miért mondod ezt el pont nekem.

Szóval régebben, amikor a gimiben a tanári előtt várakoztam, nyolc éven keresztül minden egyes telibekúrt alkalommal az összes tanár aki meglátott, odajött hozzám hogy mi a baj koppánykám, ki bántott, és én egészen a mai napig nem értettem ezt a jelenséget. Arra gyanakodtam, hogy nekem biztos van alapból valami ilyesmi karakteres arckifejezésem

csak nem tudom magamról. Aztán ma reggel, amikor éppen a záróvizsgás terem előtt sétálgattam és vártam a kezdést, szembejött velem egy tök ismeretlen alacsony, öltönyös srác, és vigyorogva megkérdezte, hogy na mivan, nem sikerült?

Én meg arra gondoltam hogy bazdmeg, de mondani meg azt mondtam hogy he? én a jegyző vagyok.

Szóval van nekem egy ilyen inverzpicsa-problémám, hogy kívülre azt mutatom hogy szomorú vagyok, de valójában belül megemészt a vidámság.

Kamu.

Tipikus példája annak, hogy ha látványos kísérletet akarsz csinálni, akkor nem elég ha nagyságrendekkel nagyobb mennyiségekkel dolgozol, és nem elég szerezned mellé egy hipsztert aki bambán a kamerába vigyorog, mert ettől még nem fog működni. Konyítanod is kell annak a fizikájához amit csinálni akarsz, különben az egészből csak egy kólában kalimpáló buziruhás hipszter marad, nem kólagejzír.

A mentos-kóla kísérlet lényege, hogy a light kóla (aszpartám-tartalom) mellé natúr mentos kell, mert a gyümölcsös ízű egy olyan plusz réteggel van borítva, ami gyakorlatilag pórusmentes, így sokkalta kevesebb rajta az aktív hely, amin a CO2-buborékok képződni tudnak.

ebbe botlottam ma bele fészen

• és nem annyira a tudományos megállapításokra helyezik a logikát, mint inkább a saját megélésekre és tapasztalatokra

Jól kezdődik, ha konteóhívő lennék, ez lenne a pólómra írva. Csak kár, hogy a világ nem a megéléseim logikája alapján működik körülöttem.

• mivel még gyermekkorom óta üzeneteket kapok

Én sajnos csak gimis korom óta, az első mobilom egy 5110-es volt.

• és ne sajnálja azt a vázát, amit reggel otthon eltört, amikor megpróbálta becsukni az ablakot

Jaj, ez annyira klisé. Az emberek mindig véletlenül vázákat szoktak eltörni amikor egyedül vannak otthon, amit aztán sajnálnak.

• Most nincs. Sok nevem volt még, de most csak egy van

Valójában szinte biztos, hogy van román kereszt- és vezetékneve is.

• Inuának hívják és közel van az Orionhoz.

Kamu. Az Orion az egy csillagkép, aminek a csillagai még csak nem is egy síkban vannak egymással, hanem ezer fényévekre vannak egymástól mindenféle irányban. Ennek így kb. annyi értelme van, mintha azt mondanám, hogy a Kálvária sugárúton lakom, ami közel van a Fülöp-szigetekhez.

• Az ottani fáknak nagyjából olyan színük van, amely hasonlít az itteni ezüsthöz, csak egy kicsit világosabb

Kamu, egyrészt azért, mert az ezüst az nem is szín hanem árnyalat, másrészt akkor azok nem növények és nem élnek. Biokémiai okai vannak annak, hogy a növények színesek, ugyanis tele vannak telítetlen kémiai kötésekkel, mert a napsugárzás fotonja azokat jól tudja gerjeszteni, a szürke, fémes szín ezzel szemben egyértelműen delokalizált, vezető elektronszerkezetre utal. Ha fényesen, ezüstösen szürke, akkor ráadásul a rá eső sugárzás igen nagy részét visszaveri, ettől egy növénynek már csak az lehet még ennél is életellenesebb, ha világos szürke.

• És nincsen meleg, ahogy itt nyáron szokott lenni

Ha hüllők, akkor hogy törzsfejlődtek értelmes fajjá meleg és napfény nélkül?

• A legrövidebb idő: két fordulat

Ahogy tudatra ébredtek, egyből tisztában voltak az égi mechanika szabályaival, és egyből tudták, hogy a bolygójuk a tengelye körül forog, nem pedig a csillaguk kering körülöttük, ahogy teljesen evidens módon látszódna minden élőlény számára, ami azon a bolygón fejlődött ki. Ezért a közös szóhasználatukba is már így került be a "nap" helyett a "fordulat".

• Valahogy így. Elülteted a magot a földbe, ráöntesz valamiféle vizet, besugárzod fénnyel és szeretettel és arra gondolsz, hogy az általános mátrixához kapcsolódjon, amiből a kifejlődéséhez szükséges információkhoz jut annyi napon belül, amennyit megszabtál neki. Abban a pillanatban a belseje megtelik fénnyel, amiből egy fényes szálacska bújik ki, amely elindul és összekapcsolódik a mátrixszal, és így kezdődik el a folyamat

A srác túl sok Avatárt nézett.

Mellesleg én nemnagyon öntözgetném vízzel a fémnövényeket, ha csak nem akarom megölni őket, már ha nem szenvednek így is eléggé. A srác szadista.

A zavaros részt a jármű működéséről ugorjuk át, mert annak abszolút semmi értelme.

• A gondolat erejével is, de a mágnesek nélkül ez nem működne.
  ...
  Egyfajta fémből, ami van nálunk is itt a Földön.

A következő, teljesen logikus kérdésem az lenne, hogyan csinálják azokat a rettentő fontos mágneseket és fémeket: karbotermikus, direkt redukciós, vagy esetleg valami egyéb módon, illetve ezután mit tesznek a redukálószer és oxigén reakciójából előálló ipari hulladékkal. Az előbb mintha arról lett volna szó, hogy nincs hulladék. Vagy ha kieregetik a légkörbe, az nem számít annak? Ha egy egész bolygót el kell látni annyi járművel, hogy akárki használhassa amikor csak kedve támad, akkor arra nagyon durva iparnak kellett települnie, nagyon durva mennyiségű ipari melléktermékkel.

• Ezt a keveréket különböző színű sugárnyalábokkal csinálják. Ezeket a sugarakat nagy kristályok segítségével hozzák létre.

Nem, a lézerrel azzal csak melegítik. De hogyan redukálják? Képtelenségnek tartom, hogy egy technikailag ennyire előrehaladott civilizáció, amilyen a világűrben repked és gondolatokkal vezérli még a mezőgazdaságot is, ekkora energiapazarlással akarjon fémvegyületeket bontani.

• Igen, mert mi mindent a földi tudomány és tudás alapján értékelünk, de ezek csupán a felebarátjaink által kreált akadályok.

Pontosabban a természeti törvények által kreált akadályok. Minden hasonló baromság abba a súlyos hibába esik, hogy azt hiszi, a fizika törvényeit a gonosz tudósok találták ki, biztos kedvtelésből. Nem. A törvények mindig is léteztek, a tudósok pedig csak leírták, amikor megnézték, hogyan működik körülöttük a világ.

Nem rossz mesekönyv, de egy hétévestől azért több fantáziát várnék, egy szakembertől pedig több szakmai hozzáértést. A saját szakmájában is.

Ha jót akartok magatoknak, nem nézegetitek munkaidőben a fészt.

Hadd gratuláljak ahhoz hogy tableted van, sokkal értékesebb embernek számítasz azáltal, hogy ezt most már mindenki tudja rólad, és társaságban is eléggé népszerű ember lehetsz, hogy ennyire képben vagy vadidegenek beszédtémájával kapcsolatban is. Ahogy az a fickó, bizonyára te is keményen megdolgoztál a fizetésedért, amiből azt a tabletet vásároltad magadnak. Az éjszakai műszakban biztos el is fáradhattál, ha reggel suli előtt az az első, hogy gyorsan bedobsz még pár sört a haverokkal, hogy aztán később sokkal élénkebb szellemi állapotban tanulhasd meg magyar órán, hogy mi a különbség a középkori és a középkorú között. És tud olyat az a tablet, mint a nokia telefon, hogy bemondja, hogy éppen ki hív amikor telefonálsz vele?

Tegnap a kockaparti előtt Viktorral megszálltuk a labort, és megpróbáltunk egy két napos fornettis tepertős pogácsát feloldani savban.

- Milyen savban? - kérdezhetnéd.

- MINDEN savban, egyszerre - válaszolnám.

Öntöttünk rá kénsavat, sósavat, salétromsavat, foszforsavat, ecetsavat, hidrogén-peroxidot, tioglikolsavat, kálium-nitrátot és hidrogén-fluoridot is, nagyjából ebben a sorrendben, és természetesen mindenből a fellelhető legtöményebbet.

Végül a pogácsa egy ideig pezsgett, aztán már végül inkább azt se, csak lebegett békésen a szmötyi tetején. Az lett a veszte, hogy idővel szétázott és szétnyomkodtuk üvegbottal. Láma.

Kedd reggel M úgy csinált mint a nyuszik, és összekucorodva tovább szuszmuszolt még, én pedig addig megnéztem a Feminán, hogy a születési dátuma alapján milyennek tartják őt a pasik, mert érdekelt. Megközelíthetetlennek. Wow.

Meg találtam ilyen listákat vagy miket, amik arról szólnak, hogy mik azok a tárgyak a szobájában, amik bevonzzák a szerelmet. Ezek azok, kiegészítve a véleményemmel:

1) rózsaszín függöny/dekoráció: picsás giccs

2) gyertya: porfogó giccses szar

3) csengettyű: porfogó giccses ezoterikus szar

4) lovas dekoráció: na jó, az tény, hogy M szobája szó szerint ki volt tömve lovakkal és lovas plakátokkal, a túltelítettség határáig. A képen btw zsiráf van, nem ló.

5) kövek: haszontalan porfogó giccses szar

6) delfin: haszontalan porfogó giccses szar

7) madár: haszontalan porfogó giccses szar

8) szív alakú párna: picsás porfogó giccs

9) tükör: M-nél egy sem volt, csak a fürdőszobában

10) cserepes növény: M-nél valami kiírthatatlan pálmafa volt, meg Tüsi, a kaktusz.

Találtam olyan listát is, hogy mik azok a tárgyak, amik viszont elűzik a szerelmet. Ezek:

1) Kaktusz: az egyetlen növény, amit magunkkal hoztunk a költözés után az Tüsi volt, a kaktuszunk, mert őt szeretjük, és ő is minket, és ő jópofa, aki pedig őt szidja, annak lerúgom a tökét.

2) Megállt óra: M órája minden apróbb áramkimaradás után megállt. Számomra nem azt jelentette, hogy nem képes továbblépni (honnan?), hanem azt, hogy irreleváns számunkra az idő.

3) Expasik ajándékai: Na erről nem tudok nyilatkozni, mert olyanja nem volt sose.

4) Eltört tárgyak: Ki az, aki ilyet tartogat egyébként ahelyett, hogy kidobná?

5) Fotók magányos dolgokról: M szobájában kizárólag lovak voltak láthatók, belőlük viszont mindenféle és mindenhol.

6) 1 db éjjeliszekrény: M-nek egy sem volt.

7) Rendetlenség: HAHAHAHAHA! :D

Ezek a honlapok miért léteznek még? Van rájuk igény? Szerencsére ismerek párat, ami már nagyon erősen haldoklik, és ez boldogsággal tölt el.