2013. február 28., csütörtök

paprikás krumpli

Ma egyedül voltam itthon és unatkoztam, úgyhogy azt tettem, amit minden férfiember tenne ha egyedül van otthon és unatkozik: hardcore pornót néztem számítógépen játszottam. És főztem. Van pár megosztandó tippem, amihez előre feltételezem, hogy mindenki tud paprikás krumplit csinálni (ha nem: olajban hagyma megpirít, rá kevés paprika, víz és a megpucolt, feldarabolt krumpli. Rá még víz, bors, fokhagyma, só, igény szerint ételízesítő, és sok paprika. Főz, és kész. Eszik, jóllak.) Szóval a tippek:
- Hagymát érdemes nagyon apróra vágni. Ezzel két dolgot érünk el: a homogén eloszlás főzés közben, legalábbis én nem komálom ha méretes hagymadarabra harapok, a másik pedig: a megnövelt fajlagos felület elősegíti a fázishatáron történő hő- és anyagtranszportot, ezáltal a hagyma hamarabb megpirul, és mindeközben több ízt ad át az lipofil oldatnak.
- Bors egy részét érdemes borsikafűvel pótolni, ez egzotikusabb ízt kölcsönöz a cucmánynak.
- Az erőspaprika sosem árt, sőt. Csak ne az olajba rakjuk egyből.
- Ha főzésnél feltesszük a fedőt, 30% energiát spórolunk meg magunknak, mivel a gőz fázis amellett, hogy vízben túltelítetté válik, a fedő jelenléte növeli a folyadékszint feletti parciális gőznyomást, amely így a reális gázok állapotegyenleteinek megfelelően alacsonyabb hőmérsékleten kezd el forrni.
- Főzzük nagyon puhára a krumplit. Ha több a leve, akkor a szétnyomkodott krumpli belsejében található kapilláris hálózat nagyon jól fel tudja szívni a lét. De ehhez az kell, hogy a krumplit szét lehessen nyomkodni.

Költségkímélő tipp rovat #1:
Az illatától és az árától eltekintve a tusfürdő kémiailag teljesen azonos a folyékony szappannal. Én már egy hónapja azzal zuhanyozom, és annyi a különbség, hogy így tisztább illatom van. És az asszonynak bejön.