2015. április 16., csütörtök

Ma körbenéztem az épületben, és találtam egy teljes körűen felújított, patyolat-tiszta, kézszárítóval és szappannal felszerelt mosdót 15 méterre az irodámtól, ami annyira el van dugva, hogy egy lélek sem használja.

Miskolcon is felfedeztem még annak idején egy kisajátítható mosdót, de az nem volt ennyire felszerelve, viszont mindenki lusta volt felmenni érte a másodikra, amikor a földszinten is volt közvetlenül alatta egy másik. Aztán belekezdtek egy évtizedekig tartó felújításba, amikor szétverték a gecibe az egészet, úgyhogy a hátralévő sok évben kénytelen voltam laborba átbattyogni, ha kulturáltan tisztán tartott, nyugodt mosdóra vágytam.
Éppen azon gondolkoztam ma reggel, hogy mennyire szeretek itt élni és itt dolgozni, mert itt minden jobb, erre tessék, egy saját luxusvécé a szobám mellett. Ez a mennyország.