A limonádénak az a titka, hogy theodorából kell csinálni, és egyszerre nagy tételben. Nem kell félni a másfél literes korsótól, úgyis meg fogod inni az egészet, ha meglátod, hogy csinálom.
Először bele kell önteni a kristálycukrot a korsóba, úgy natúr módon. Aztán hozzáadni citromlevet és egy citromot ketté kell vágni, kifacsarni a levét, és azt is beleönteni, magokkal, rostokkal és mindennel együtt. Aztán a korsó alsó harmadát feltölteni csendes theodora ásványvízzel. Elkezd pezsegni az egész, ne ijedjünk meg, ez csak egy szén-dioxid felszabadulással járó kémiai reakció. Csinálhatjuk ugyanezt nem theodorával, csak sima bubis ásványvízzel, csak szerintem theodorával jobb, mert annak csendes módban (lol, mint valami telefon) is eleve enyhén bubis íze van, ami nem keverődik ki belőle sehogy.
Szóval miután felöntöttük alul vízzel, kavarjuk meg jól. Ne törődjünk azzal, ha bubis ásványvíznél a szén-dioxid kigőzölög, ezt a veszteséget később korrigálni fogjuk. Szóval kavarjuk meg jól, amíg az összes cukor fel nem oldódik. Kavarás közben az oldat opálosodik, és cukorminőségtől függően a kolloid felülúszója stabil, olajos habként jelenik meg. A teljes glükózmennyiség oldatba jutása után óvatosan hozzáönthetjük a theodora, illetőleg a bubis víz maradék két harmad részét, majd nagyon óvatosan megkavarhatjuk az egészet. Az óvatosság a szénsav túlzott mértékű bomlásának elkerülése miatt fontos, ha ugyanis a kelleténél hevesebb keverésnek van kitéve, robbanásszerűen sok mikrobuborék kezd hirtelen növekedni az oldatban, a heves gázképződést pedig nem más kíséri, mintNUKLEÁRIS ROBBANÁS!!!!, amely millió kelvines hőmérsékleten égeti fel az egész világot, és elpusztít mindent hogy elmegy belőle az összes szénsav.
Először bele kell önteni a kristálycukrot a korsóba, úgy natúr módon. Aztán hozzáadni citromlevet és egy citromot ketté kell vágni, kifacsarni a levét, és azt is beleönteni, magokkal, rostokkal és mindennel együtt. Aztán a korsó alsó harmadát feltölteni csendes theodora ásványvízzel. Elkezd pezsegni az egész, ne ijedjünk meg, ez csak egy szén-dioxid felszabadulással járó kémiai reakció. Csinálhatjuk ugyanezt nem theodorával, csak sima bubis ásványvízzel, csak szerintem theodorával jobb, mert annak csendes módban (lol, mint valami telefon) is eleve enyhén bubis íze van, ami nem keverődik ki belőle sehogy.
Szóval miután felöntöttük alul vízzel, kavarjuk meg jól. Ne törődjünk azzal, ha bubis ásványvíznél a szén-dioxid kigőzölög, ezt a veszteséget később korrigálni fogjuk. Szóval kavarjuk meg jól, amíg az összes cukor fel nem oldódik. Kavarás közben az oldat opálosodik, és cukorminőségtől függően a kolloid felülúszója stabil, olajos habként jelenik meg. A teljes glükózmennyiség oldatba jutása után óvatosan hozzáönthetjük a theodora, illetőleg a bubis víz maradék két harmad részét, majd nagyon óvatosan megkavarhatjuk az egészet. Az óvatosság a szénsav túlzott mértékű bomlásának elkerülése miatt fontos, ha ugyanis a kelleténél hevesebb keverésnek van kitéve, robbanásszerűen sok mikrobuborék kezd hirtelen növekedni az oldatban, a heves gázképződést pedig nem más kíséri, mint
Ha ezzel megvagyunk, akkor az összetevők egyéni ízléstől függő mennyiségi finombeállítását organoleptikus visszacsatolással szabályozhatjuk, és ennek megfelelően ízlés szerint tehetünk hozzá még glükózt, vagy egyéb szerves savak keverékét, mint például citromlevet. Tehetünk még az egészre rózsaszín masnit citromkarikát, de az már csak vizuális figyelemelterelés, úgyis az íze lesz a lényeg, meg hogy meg lehet inni.

4 komment:
Próbáld ki barnacukorral is vagy mézzel, esetleg citromot mandarin levével is megspékelve.
sima vízzel szerintem jobb, mint theodorával:P
Mármint hogy szacharóz, nem?
Ha már kristálycukor... :D
hirtelen úgy olvastam az ,,eleve enyhén bubis íz"-t, h eleve enyhén buzis íz xD
Megjegyzés küldése