Most meg ezen csesztem fel az agyam, de nagyon.
M kémia munkafüzete, a végén feladatgyűjtemény, 17-es sorszámú gyöngyszem.
Egy alkán és egy alkén molekulájában a szénatomok száma megegyezik, a H-tartalmuk tömegszázalékos aránya pedig 14:11. A kérdés a két szénvegyület ugyebár.
Namármost, én az arányból indultam ki, tételezzük fel, hogy az egyikben 14 H van, a másikban 11. Nyilván az alkánban van a több ugye. Mivel az alkánok összegképlete C(n)H(2n+2), ebből az jött ki, hogy a szénatomok száma 6. Akkor az alkénnél is, ahogy a feladat mondja.
Igen ám, de sehogy sem jön ki. Alkénnél minden lehetséges esetben csak 10, vagy 12, vagy páros számú hidrogén kapcsolódik, ugye nyilván azért mert egy szénatomok közti kettős kötés mindkét szénatomtól 1-1 H kapcsolódási lehetőséget elvon, összesen tehát mindig kettőt. Akkor most WTF van.
A megoldás azt írja, hogy propán és propén.
Akkor most számoljunk. A propánban van 8 hidrogén, a propénben meg legjobb esetben is van 6.
Tehát kedves szerzők, kedves Dr. Siposné, kedves Horváth Balázs és kedves Péntek Lászlóné, ezúton is közlöm önökkel, hogy a 14:11-es arány kurvára nem ugyanaz, mint egy 8:6-os arány. Még közelítőleg sem. nem beszélve arról, hogy az arányban páratlan szám vagy akkor szerepelhet, ha olyan rohadt hosszú a lánc és tele van kettős kötésekkel, és akkor ez az arány már egyszerűsítve van, vagy akkor ha indokolatlanul túl van bonyolítva a feladat és ráadásul még el is van baszva.
Na ez az amin annyira fel tudom cseszni az agyam az efféle lektorálatlan, szemétre való munkafüzeteknél, nem csak azon hogy annyira nyilvánvalóan olcsó szar az egész hogy még a papír minőségére sem adnak, hanem ez, hogy ennyire nyilvánvalóan köcsög módon, erőlködve túlbonyolítanak egy óvodás szintű kis szar feladatot. Aztán utána meg csodálkozik mindenki, miért utálja a diák a kémiát. Hát közlöm kedves szerzők, hogy azért, mert az ilyen faszarcok miatt egy feladatot sem tud megoldani a munkafüzetben.
Szerk: közben megpróbáltam megoldani másképp is a feladatot, hátha rájövök hogy én basztam el valamit, ahogy szoktam. Megpróbáltam a tömegszázalék oldaláról közelíteni meg az egészet, és amikor a 14-et elosztottam 0,86-al, azt az eredményt kaptam, hogy lófaszt a szerzők seggébe, mert nem jött ki most sem értelmes eredmény, pláne nem három szénatommal.
Szerk2: Közben még a zuhany alatt is ezt számolgattam, és végül arra jutottam, hogy ha netán létezik mégis értelmes megoldás, és ÉN nem találtam ki, akkor viszont úgy eredendően nettó geciség ilyen feladatot adni középiskolásoknak, és erre már nincs mentség.
M kémia munkafüzete, a végén feladatgyűjtemény, 17-es sorszámú gyöngyszem.
Egy alkán és egy alkén molekulájában a szénatomok száma megegyezik, a H-tartalmuk tömegszázalékos aránya pedig 14:11. A kérdés a két szénvegyület ugyebár.
Namármost, én az arányból indultam ki, tételezzük fel, hogy az egyikben 14 H van, a másikban 11. Nyilván az alkánban van a több ugye. Mivel az alkánok összegképlete C(n)H(2n+2), ebből az jött ki, hogy a szénatomok száma 6. Akkor az alkénnél is, ahogy a feladat mondja.
Igen ám, de sehogy sem jön ki. Alkénnél minden lehetséges esetben csak 10, vagy 12, vagy páros számú hidrogén kapcsolódik, ugye nyilván azért mert egy szénatomok közti kettős kötés mindkét szénatomtól 1-1 H kapcsolódási lehetőséget elvon, összesen tehát mindig kettőt. Akkor most WTF van.
A megoldás azt írja, hogy propán és propén.
Akkor most számoljunk. A propánban van 8 hidrogén, a propénben meg legjobb esetben is van 6.
Tehát kedves szerzők, kedves Dr. Siposné, kedves Horváth Balázs és kedves Péntek Lászlóné, ezúton is közlöm önökkel, hogy a 14:11-es arány kurvára nem ugyanaz, mint egy 8:6-os arány. Még közelítőleg sem. nem beszélve arról, hogy az arányban páratlan szám vagy akkor szerepelhet, ha olyan rohadt hosszú a lánc és tele van kettős kötésekkel, és akkor ez az arány már egyszerűsítve van, vagy akkor ha indokolatlanul túl van bonyolítva a feladat és ráadásul még el is van baszva.
Na ez az amin annyira fel tudom cseszni az agyam az efféle lektorálatlan, szemétre való munkafüzeteknél, nem csak azon hogy annyira nyilvánvalóan olcsó szar az egész hogy még a papír minőségére sem adnak, hanem ez, hogy ennyire nyilvánvalóan köcsög módon, erőlködve túlbonyolítanak egy óvodás szintű kis szar feladatot. Aztán utána meg csodálkozik mindenki, miért utálja a diák a kémiát. Hát közlöm kedves szerzők, hogy azért, mert az ilyen faszarcok miatt egy feladatot sem tud megoldani a munkafüzetben.
Szerk: közben megpróbáltam megoldani másképp is a feladatot, hátha rájövök hogy én basztam el valamit, ahogy szoktam. Megpróbáltam a tömegszázalék oldaláról közelíteni meg az egészet, és amikor a 14-et elosztottam 0,86-al, azt az eredményt kaptam, hogy lófaszt a szerzők seggébe, mert nem jött ki most sem értelmes eredmény, pláne nem három szénatommal.
Szerk2: Közben még a zuhany alatt is ezt számolgattam, és végül arra jutottam, hogy ha netán létezik mégis értelmes megoldás, és ÉN nem találtam ki, akkor viszont úgy eredendően nettó geciség ilyen feladatot adni középiskolásoknak, és erre már nincs mentség.
4 komment:
mindig el akartam mondani, h egyébként horváth balázs a külön matektanárom XDDDDDDDD
mármint kémiatanár is és ő írta a könyvet:DxD
jézusom, akkor ez mindent megmagyaráz
nem rossz tanár egyébként, én vagyok a matekhoz túl hülye, legtöbbször meg sem lepődöm, hogy facepalm-ra áll a feje, én is úgy reagálnék a saját hülyeségeimre.
kémiából engem sosem korrepetált, mert nem volt rá szükségem - hál istennek -, a mellettem ülő jóvoltából :D viszont egy másik szakközépiskolás ismerősöm megbukott és hozzá járt nyáron, asszem 3-asra megírta a pótvizsgát. mondjuk, oké, ez annak is köszönhető nagyrészt, hogy balázs abban a suliban volt kémiatanár, ahol a barátnőm bukott. nyilván ő állította össze a feladatsort.:D
na de befogom, mert omg mennyi hülyeséget írtam már megint.:D
Megjegyzés küldése