Életed története: Az Arrival alapjául szolgáló novellát adja. A film megtekintése előtt olvastam el egy nappal, és hát ugye ez is jobb mint a film, de a film javára szól, hogy nem sokkal. Egyébként teljesen jó novellagyűjtemény, én élveztem.
Az Androméda Törzs: Ez a Crichton még hiányzott a gyűjteményből. A borító félrevezethet, az ott nem ufó rajta, hanem egy elbaszott vadászgép, mivel a könyv témája egyébként mikrobiológiai. A csalódást egyedül a hossza okozta (túl rövid volt), de állati érdekes volt látni, hogy egy labor tisztaszobája mennyire tiszta is tud lenni. És hát ugye mindfuck volt a és hangulatos, mint Crichton művei általában.
Az Emlékmás: Rá lehetett ismerni némely film alapjára. Egyébként nekem PKD sajnos a felejthető kategória, ezzel se volt másképp. Tisztelem mindenki véleményét, de még a kortársai közül is vannak, akik hangulatosabb és érdekesebb dolgokat írtak.
Aliens: A második rész, ami még ugye jó volt. Könyvben is jó egyébként (Alan Dean Foster írta, hát hogy a fenébe ne lenne jó), de ezzel záruljon is le a sztori inkább.
Nemzetközösség 3-4: Az epikus lezárása egy csillagközi konfliktusnak, ahol az ellenség sokkal okosabb, gyorsabb, tanulékonyabb és többen van, mint mi. Az emberi faj kiirtása neki nem cél, hanem csak a szükséges elvégzendő takarítás, mielőtt végre nekiláthat a saját háborújához a nagyfiúkkal. A Nemzetközösség saga 2. fele volt a 3. legjobb dolog, amit idén olvastam.
Tanulság: A terraformálás legjobb módja, ha egy-két atomrakétával pár perc alatt leirtod a bolygóról azt a pár milliárd embert, és nem lesz velük többet gondod.
A 13. harcos: Egy álmos délután alatt el lehetett intézni, de Crichton azért hozta a hangulatot és a ködösítést.
Raj: Na ezen meglepődtem. A legjobb tengerbiológiai témájú mindfuck scifi, amit a Gömb óta olvastam, és ezzel a második legjobb könyv, amit idén benyaltam. Itt már nem csak a setting az óceán, hanem a téma is. Letehetetlen volt.
Tanulság: óvjam a természetet, különben kinyír a fenébe.
Vaják: Fecske-torony: Ez tkp. az utolsó kötet előtti felvezetés a Vaják-szériánál. A hangulata ennek megfelelően adott volt, de a cselekmény csak az utolsó pár fejezetre pörgött fel. A szokásos nyári olvasmány lesz jövőre a befejező epizód.
Isten gépei: Hát ez szar volt. Annyira, hogy még értékelést is írtam róla, tehát nagyon. De komolyan, ez egyszerűen egy fos.
Sprawl-trilógia (Neuromancer, Count Zero, MonaLisa Overdrive): A cyberpunk alapja, alapvetése, alfája és omegája ez a trilógia. Még 30+ év után is. A hangulata erős, a karakterek még erősebbek és egyediek (!), a történet nagyságrendekkel fordulatosabb és érdekesebb, mint a legtöbb mai műben ugyanebben a kategóriában, és szerintem egészen egyszerűen ez a legjobb cyberpunk, amit valaha olvastam. Annyi időt töltöttem vele, mint idén a többi könyvvel összesen, és minden másodpercét élveztem. Ez kapja most az első helyet, meg a hangulatát lefestő zenét is.
Tanulság: a mesterséges intelligenciák tényleg intelligensek. Ne baszakodj mesterséges intelligenciákkal.
0 komment:
Megjegyzés küldése